szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Kansasi Egyetem kutatói ahelyett, hogy általános megoldást kerestek volna a mesterséges intelligencia kiszűrésére a tudományos munkákban, olyan algoritmust fejlesztettek, ami a kémiával kapcsolatos cikkekre fókuszál. Az eredmény lenyűgöző.

A ChatGPT megjelenése óta komoly fejtörést okoz az oktatási intézményeknek és tudománynak a gép által segített dolgozatok, tanulmányok kérdésköre. Az év elején tudományos lapok kiadói megtiltották, hogy a ChatGPT-vel írják a cikkeket a tudósok, júniusra pedig elkészült egy olyan eszköz is, amellyel 99 százalékos pontossággal lehet kiszűrni a ChatGPT írásait.

Most pedig elkészült egy újabb eszköz: Cell Reports Physical Science című tudományos lapban megjelent bemutatása szerint a gépi tanuló algoritmus könnyen kiszúrja, ha a kémiai témájú tanulmányokat a ChatGPT-vel íratja meg valaki.

A Kansasi Egyetem kutatói azt írják, fejlesztésük felülmúlja a már létező két MI-detektor teljesítményét. Heather Desaire, a tanulmány társszerzője szerint mindenki egy általánosan jól működő detektor megjelenésére vár, azzal azonban, hogy egy adott területre – a kémiára – fókuszáló algoritmust készítettek, sokkal hatékonyabb eszközt adnak a tudomány kezébe. A szakember szerint az ilyesmi, dedikált MI-detektorok jelentik a jövő útját.

Már olyan tudományos cikket rak össze a mesterséges intelligencia, hogy a tudósokat is átveri

Veszélybe kerülhet a tudományba vetett bizalom - figyelmeztetnek az amerikai kutatók, akik szerint a mesterséges intelligenciára alapuló ChatGPT olyan jó összefoglalót ír a tudományos cikkekhez, hogy az esetek harmadában a kutatás hitelességét ellenőrző tudósokon is átcsúszik mint emberi szerzemény.

A gépi tanulás segítségével a detektor az írásstílus 20 jellemzőjét vizsgálja, beleértve például a mondathosszúság változását, valamint bizonyos szavak és írásjelek gyakoriságát, hogy megállapítsa, hogy a szöveget egy tudós vagy a ChatGPT írta-e.

Az eszközt az American Chemical Society (ACS) által megjelentetett tíz kémiai folyóiratban található cikkek bevezető részén képezték ki. A csapat azért választotta ezt a megoldást, mert a cikknek ezt a részét a ChatGPT meglehetősen könnyen meg tudja írni, ha hozzáfér a háttérirodalomhoz.

A kutatók száz publikált, biztosan ember által írt szövegen képezték ki az algoritmust, majd megkérték a ChatGPT 3.5-ös verzióját, hogy írjon 200 bevezetőt az említett folyóiratok stílusában. Ebből 100 esetében az eszköznek a tanulmányok címét, a másik 100 esetben az összefoglalóját mutatták meg.

WLADIMIR BULGAR / SCIENCE PHOTO LI / WBU / Science Photo Library via AFP

Amikor az emberek és a gép által írt bevezetőket kellett átnézni, a rendszer 100 százalékos pontossággal szúrta ki, melyiket írta a ChatGPT. A cikkek összefoglalójánál valamivel szerényebben, 98 százalékos pontossággal teljesített. Ennél is fontosabb azonban, hogy a rendszer a ChatGPT újabb verziójával is ugyanilyen jól működött.

A kutatók szerint a siker annak köszönhető, hogy az eszköz az írás stílusát elemzi, nem pedig a mesterséges intelligencia által generált szövegminta prediktív jellemzőit. Az egyelőre kérdés, hogy a módszert más tudományos területek lapjaira is át lehetne-e ültetni, de ha igen, az segíthetne megoldani a tanulmányok lektorálásával kapcsolatos problémákat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!