Szingapúri, japán és olasz kutatók közösen dolgozták ki azt a rendszert, ami képes nagyon alacsony teljesítményű jeleket is befogni, hogy aztán azokból áramot generáljon.
Nemcsak fejleszteni szeretnék a tudósok a készülékekben lévő akkumulátorokat, de azt is régóta próbálják már elérni, hogy ne legyen rájuk szükség. Ez csak úgy hozható össze, ha valamilyen módon a környezetből nyer ki energiát a készülék, ezt azonban eddig nem tudták megoldani. A Szingapúri Nemzeti Egyetem tudósainak munkája azonban változtathat ezen.
Az Interesting Engineering beszámolója szerint egy olyan újfajta egyenirányítóval – ami normál esetben a váltakozó áramból állít elő egyenáramot – álltak elő, amely hatékonyan képes átalakítani a környezetben lévő rádiófrekvenciás (RF) jeleket. Erre általában „elpazarolt” energiaként tekintenek, mert nem lehet felhasználni, holott egyenárammá (DC) lehetne konvertálni.
Az eszköz ennek köszönhetően képes a közelben lévő wifi-jelet, valamint a mobilhálózatokhoz tartozó jelet villamos energiává alakítani. Yang Hyunsoo, a projekt vezetője szerint az ilyen technológia alapvető fontosságú, a segítségével ugyanis jelentősen csökkenthető az akkumulátor-függőség, meghosszabbítható az eszközök élettartama, minimalizálja a környezeti hatásokat, és még egy sor más előnye is van.
A nanoméretű egyenirányító (SR) segítségével még a rendkívül alacsony, -20 dBm (decibel-milliwatt, a 0 dBm 1 milliwattot jelöl) szinten is működött, ami eddig komoly nehézségekbe ütközött. A tesztek során sikerült egy kereskedelmi forgalomban kapható hőmérőt üzemeltetni.
A csapat optimalizálta az SR-eszközöket, és olyan konfigurációkat hozott létre, amelyek hatékonyan működtek a széles teljesítménytartományban. Összesen 10 darab SR-t kötöttek össze egy tömbbe, ami végül 7,8 százalékos hatékonyságot ért el, ami igen jónak mondható.
Raghav Sharma, a Nature Electronics című tudományos lapban megjelent publikáció vezető szerzője szerint a fejlesztés meghaladja a jelenlegi Schottky-dióda hatékonyságát és érzékenységét alacsony energiafogyasztású rendszerben. A Schottky-dióda hátránya, alacsony teljesítménynél tévesen működik, így nem tud hatékony eredményt elérni.
A tudósok most azon dolgoznak, hogy egy antennát adjanak a nanoméretű rendszerhez, ami tovább növelné a technológia hatékonyságát.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Chuck Palahniuk 2023-as regénye, a Nem tart örökké már magyarul is olvasható, és választ ígér arra, miért halt meg Marilyn Monroe vagy Kurt Cobain. A művet tizennyolc éves kor alatt semmiképp sem ajánlanák – kritikusunk még fölötte se.
Felföldi József szerint a végjátékban a NER levetett minden álcát, és már simán csak lop.
