A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Jó dolog visszalapozni a középsulis évkönyvek fotóit, megnézni a tablóképeket, kicsit nosztalgiázni azon, hogy ki hogyan is nézett ki, amerikai kutatók viszont ennél sokkal mélyebbre nyúltak, és egy eddig feltáratlan területre merészkedtek. A fizikai vonzerő hatását vizsgálták az általános egészségi állapotra és ezzel párhuzamosan az élettartamra is. Korábbi kutatások már feltárták azt, hogy milyen összefüggés van a társadalmi helyzet, a jövedelem vagy az iskolai végzettség és a várható élettartam között, azonban a kinézetre ebből a szempontból még sosem fókuszáltak.
Az Arizona Állami Egyetem kutatói több ezer wisconsini középiskolát végzett diák adatait elemezték, 1957-től kezdve. Az adatkészlet – írja a ZME Science – 8386 személyt tartalmazott, akiket a halálukig vagy a 80-as éveikig követtek nyomon, Független bírák (hat férfi és hat nő) értékelték azt, hogy mennyire vonzó az arcuk a képeken. A szakemberek ezután összehasonlították az évkönyv fotóit a halálozási arányokkal, és meglepő eredményre jutottak: a legkevésbé vonzónak ítéltek jelentősen nagyobb valószínűséggel haltak meg idő előtt, és közel 17 százalékkal volt magasabb náluk a halálozási kockázat az átlagos vonzerejűekhez képest. Ezzel szemben az igazán csinos fiataloknál nem találtak jeleket arra, hogy hosszabb ideig élnének, mint átlagos társaik.
Mi a magyarázat?
A kutatók azzal magyarázzák a fentieket, hogy a fizikai vonzerő sok mindenre hatással lehet, a munkalehetőségektől kezdve egészen a társadalmi kapcsolatokig, ezek viszont befolyásolják az általános egészséget és a jólétet. Egy nemrégiben készült tanulmány megállapította, hogy az önértékelés és a mások által értékelt vonzerő pozitív összefüggésben van a társadalmi státussal, az önbecsüléssel és általában a pszichológiai jóléttel. A szubjektív jólét mértéke pedig számos egészségügyi állapot esetén is előre jelzi a halálozást, beleértve a depressziót, a szorongást, a szívkoszorúér-betegséget és a rákot. A magas szintű szubjektív jólét akár 4–10 évvel meghosszabbíthatja az életet az alacsony szubjektív jóléthez képest.
Mit vizsgálnak ezután?
A tanulmánynak átfogó jellege ellenére vannak korlátai is. Például hogy kizárólag a fehér wisconsini lakosokra összpontosított (ami korláátozza az eredmények általánosíthatóságát a különböző faji és etnikai csoportokra vonatkozóan), illetve hogy olyan tényezők is befolyásolhatták az eredményeket, mint a gyermekkori egészség vagy a fényképek minősége, nem is beszélve arról, hogy sokan a kamaszkoruk után, felnőttként válnak vonzóvá.
A jövőbeli kutatásoknak fontolóra kellene venniük e tanulmány megismétlését változatosabb mintákkal, hogy jobban megértsék a jelen lévő folyamatokat, például a szépségről alkotott rasszizált és nemi felfogások hatását. Értékes lenne feltárni azokat a konkrét utakat is, amelyeken keresztül a vonzerőtlenség magasabb halálozási kockázathoz vezethet, ideértve a lehetséges diszkriminációt, a társadalmi megbélyegzést és a kevésbé vonzó egyének által tapasztalt stressztényezőket.
Ettől függetlenül a Social Science and Medicine folyóiratban megjelent kutatás rávilágít a megjelenés, a társadalmi tényezők és az egészség összetett kölcsönhatására. Bár a szépség nem minden, úgy tűnik, hogy érdemes figyelembe venni az élettartamot meghatározó tényezők vizsgálatakor.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
