Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Az orosz kormány betiltotta több orosz régióban is a kriptovaluta-bányászatot, mert nincs rá elegendő villamos energia – írja a Meduza.
Le kell mondani a bitcoinról az Irkutszk régióban, Burjátföldön és a Transzbajkál Terület egyes városaiban és körzeteiben a téli hónapokban, és ez már 2031-ig így is lesz. Sokkal rosszabbul jártak a digitális bányászok Karacsáj-Cserkesziában, Kabard-Balkáriában, Észak-Oszétiában, Ingusföldön, Csecsenföldön, Dagesztánban, vagyis tulajdonképpen a teljes kaukázusi területen, valamint Ukrajna megszállt megyéiben. Ott egész évben tiltják a bányászatot.
Alexander Novak miniszterelnök-helyettes az RBC-nek azt mondta, csak ott engedik a kriptovaluta-bányászatot, ahol van erre szabad áramkapacitás. Jelenleg szerinte a tevékenység gátolja, hogy új fogyasztókat kapcsoljanak az elektromos rendszerbe.
Az amerikai elnökválasztás után kilőtt a bitcoin árfolyama: a legismertebb kriptovalutából egyetlen egység már közelíti a 90 ezer dollárt, péntek délben 1 bitcoin 89 175 dollár volt, ami 34,3 millió forint. A szárnyalás tovább növelheti a kriptók népszerűségét is, ez pedig nem csupán pénzügyi, de energetikai kérdés is, mivel a kriptovaluták működtetése hatalmas számítási kapacitást igényel a tranzakciók hitelesítése és a blokklánc biztonsága érdekében. Mindez rendkívül energiaigényes, és világszerte mind nagyobb aggodalmat vált ki környezetvédelmi és gazdasági szakértők körében.
Egyes becslések szerint a bitcoinbányászat immár több energiát fogyaszt, mint egy-egy közepes méretű ország. Izlandon például több energiát használ fel, mint a háztartások összessége. A globális kriptoágazat egyik legnagyobb szereplője, Kína 2021-ben betiltotta a bitcoinbányászatot. A döntés nyomán a bányászok más országokba – főként Kazahsztánba és Oroszországba – költöztek az olcsóbb energia és a laza szabályozás miatt.
