A TIME magazin 2024-es TOP 200-as listája – melyen az idei év legjobb találmányait sorakoztatja fel – egy sor olyan innovatív megoldást is tartalmaz, melyeket az iparvállalatok már elkezdtek alkalmazni a gyártásban.
Egy szabványos lítium-ion akkumulátor elektródájának elkészítéséhez – amelyet például a legtöbb elektromos autó akkumulátorában használnak – a gyártók zagyba vonják be a szerkezetet, majd magas hőmérsékleten elpárologtatják a folyadékot, így a végeredmény egy kémiai bevonat. A gyártás legnagyobb problémája, hogy a szárítási folyamat sok időt és energiát igényel, nem beszélve arról, hogy a zagy készítéséhez használt oldószerek mérgezőek.
Az amerikai AM Batteries ezért egy olyan technológiát fejlesztett, amely segítségével közvetlenül az elektródákra lehet permetezi a bevonatot, így nincs szükség hőre, száradási időre vagy egyéb mérgező vegyi anyagokra. A számítások szerint 40 százalékkal csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás és az energiafelhasználás is. A technológiába a Toyota és a Porsche is befektetett már.
Több évtizednyi kutatás során a tudósok több millió, a természetben előforduló fehérjét azonosítottak. Ezeket a fehérjéket élelmiszerek és fogyasztási cikkek összetevőjeként használhatják íz, állag és egyéb tulajdonságok fokozására, ugyanakkor meglepő módon a legtöbbről még mindig nem lehet tudni, hogy pontosan mire jó.
A Shiru nevű biotechnológiai startup cég ezeket a fehérjéket katalogizálta, majd a mesterséges intelligencia segítségével jósolja meg a feladatukat, még azelőtt, hogy egy laboratóriumban kutatásokkal bizonyítanák ezt. Májusban a Shiru elindította a ProteinDiscovery.ai-t, ami lehetővé teszi, hogy a tudósok maguk végezzék el ezt az előzetes vizsgálatot az általuk megrendelt fehérjén.
A 3D-nyomtatás a gyártásban és a hétköznapokban is komoly segítséget jelent, ugyanakkor van egy elég komoly hibája: még ma is meglehetősen lassú a nyomtatási folyamat. Ezen változtatna a Formlabs, amelynek eszköze, a Form 4 az elődjéhez képest ötször gyorsabb nyomtatást tesz lehetővé. Mindez azt jelenti, hogy a korábban napokat igénybe vevő munkát néhány óra alatt el lehet végezni, így a fröccsöntés valódi alternatívája lehet a megoldás.
Az eszközből a NASA, a Microsoft és a Ford is bevásárolt már.
Hogy letesztelje a tűzálló fejlesztését, a NanoTech Materials egy tojást vont be a Wildfire Shield nevű anyagával, majd felgyújtotta az egészet. Kiderült, a megoldás olyan jól szigetel, hogy a tojás nyers maradt.
A Wildfire Shield olyan kerámiarészecskéből áll, ami például a tetőbe integrálható. Ezzel két dolgot lehet elérni: egyfelől kisebb lesz a tűzkár esélye, másfelől pedig csökken az épület hővesztesége – vagy épp kevésbé melegszik fel az. A fejlesztést már a SpaceX is használja a kilövőállásainál.
A Prolific Machines egy speciális eljárást fejlesztett ki, ami lehetővé teszi, hogy fény segítségével pontosabban és egyszerűbben lehessen megváltoztatni egy sejt működését. A dolog lényege, hogy a sejtekhez különböző fehérjéket kapcsolnak, amiket aztán a megfelelő frekvenciájú fénnyel világítanak meg. A szakemberek szerint így szelektíven lehet irányítani a sejtfunkciókat.
A technológiát jelenleg a táplálkozástudomány és a terápiás kezelések segítésére használják.
A jelenleg használt lítium-ion akkumulátorok meglehetősen veszélyesek, azok ugyanis könnyen kigyulladhatnak és meglehetősen sokáig égnek. A szakemberek ezért a szilárdtest-akkumulátorok felé mozdulnának el – meg persze azért is, mert ezek energiatároló képessége sokkal jobb lehet.
Az amerikai Sakuu Kavian nevű cég ebbe az irányba mozdulna el, ezért egy speciális 3D-nyomtatót készített, így úgy tud elektródát készíteni, hogy ahhoz semmilyen folyadékra nincs szükség. Robert Bagheri, a cég vezérigazgatója szerint így nemcsak gyorsabb és hatékonyabb lehet az akkumulátorok gyártása, de kevesebb károsanyag-kibocsátással is jár. Egész pontosan 55 százalékkal kevesebb szén-dioxid kerülhet a levegőbe csak azért, mert nem kell hatalmas szárítóberendezéseket használni az előállítás során.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
