A viselhető eszközök által gyűjtött egészségügyi adatok elemzése nem egyszerű feladat, meglehetősen komoly számítási hátteret igényel. Ez önmagában nem gond, hiszen vannak távoli szerverek, ott van a felhő számítástechnika. Azonban a testen viselhető eszközök lényege éppen az volna, hogy „helyben” számoljon (ezzel ugyanis elkerülhető a késleltett visszajelzés, és nincs adatvédelmi kockázat sem), éppen ezért figyelemre méltó japán kutatók újdonsága, ami éppen ezt teszi.

A Hokkaido Egyetem és a Tokiói Egyetem szakemberei olyan viselhető, tapasz formájú szenzort fejlesztettek, amelyik az úgynevezett peremhálózati (röviden perem) számításon alapszik. Ez a kifejezés arra utal, hogy a számítási feladatokat a hálózat szélén, peremén, azaz az adatok keletkezéséhez, a felhasználókhoz közel végzik. Az ilyesfajta számítás tekinthető a viselhető eszközök kulcselemének. A testre helyezhető tapasz képes kimutatni az egészségügyi problémák korai jeleit, így köhögést, a szívritmuszavart, a hőstresszt és az esést, méghozzá úgy, hogy az okostelefont használja peremszámítási eszközként, azaz a kapcsolódó adatokat a telefon segítségével dolgozza fel.

A tapasz kifejlesztése nem volt egyszerű, ugyanis különböző érzékelőket akartak integrálni rá, amelyek mindegyike más anyagból készül. Egy Bluetooth modul is helyet kapott rajta, amelyik arról gondoskodik, hogy meglegyen a kapcsolat az okostelefonnal.

Device

A fizikai érzékelők tervezése mellett a csapat egy gépi tanulási algoritmust is fejlesztett a rögzített adatok feldolgozására. Ezzel azonosítani tudják a leolvasási mintázatokat és eltéréseket, amelyek kulcsfontosságúak bizonyos egészségügyi problémák, például aritmia vagy hirtelen esés észleléséhez. Az eszköz még az olyan finom változásokra is felfigyel, amelyekkel azonosíthatja az olyan betegségeket, mint a légúti fertőzések, a korai szív- és érrendszeri problémák vagy akár a stressz szintje, mielőtt azok tüneteket okoznának.

A tapasz jeleinek az elemzését számítógépen végezték, azonban terveztek egy peremszámítási alkalmazást is okostelefonhoz, amely képes volt ugyanazt az elemzést elvégezni. Ezzel több mint 80 százalékos előrejelzési pontosságot sikerült elérniük. Az eszközt három önkéntesen tesztelték, akik a mellkasukon viselték a tapaszt, miközben az érzékelők különböző körülmények között figyelték az életjeleiket, és még magas hőmérsékleten (kánikulában) is jól működtek.

Az előzetes eredmények ígéretesek, és azt mutatták, hogy a tapasz segíthet azonosítani a korai stádiumú egészségügyi állapotokat, amelyek egyébként észrevétlenek maradnának, és ezeket azonnal jelzi is. A kutatók további céljai közé tartozik, hogy pontosítsák a peremszámítást, illetve hogy további betegségeket tudjanak azonosítani. Ennek érdekében egészségügyi szakemberekkel és intézményekkel szeretnének majd együttműködni, hogy konkrét egészségügyi állapotokhoz igazítsák a szenzortapaszt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.