Újfajta interneten dolgozik a NATO, ha bekapcsolják, az nagy bajt jelent

Az optikai kábelhálózat kiegészítéseként, vagy inkább kiváltásaként hozná létre a NATO azt a rendszert, ami baj esetén az űrben továbbítaná az adatokat. A technológia adott, csak össze kell rakni.

  • HVG

Talán nehéz elképzelni, de miközben videót néz, videóhívást folytat vagy épp csak böngészik az interneten, az ön által generált adatforgalom jó eséllyel egy tenger alatti kábelen fut végig. Ez a száloptikás hálózat – ami a fényt használja az adat továbbítására – a világ összes kontinensét összeköti – kivéve az Antarktiszt –, így hozva létre a globális hálózatot.

Amennyire hatékony ez az adattovábbítási módszer, annyira sérülékeny is. Évente 100–150 kábelszakadás történik a halászhajók okozta balesetek miatt, de egyre nagyobb a veszélye annak is, hogy esetleg szabotázs történik. Annak érdekében, hogy az adatkapcsolat ne vesszen el egy ilyen támadás esetén, a NATO egy új projektet finanszíroz. Ennek célja, hogy

egy nem várt incidens esetén az adatok továbbítását – a hálózat zavartalan működése érdekében – az űrben folytassák

– írja az IFLScience. Nicolò Boschetti, a projekten dolgozó Cornell Egyetem doktorandusz hallgatója Izlandot hozta fel példaként. Európához és Észak-Amerikához négy kábellel csatlakozik, és ha ezek megsérülnek, teljesen elszigetelődik az ország.

WSJ: Több mint 150 kilométeren át húzta horgonyát a tengerfenéken a kínai hajó, ami kábeleket szakított el a Balti-tenger alatt

Nem valószínű, hogy az Oroszországból műtrágyát szállító Ji Peng 3 kapitánya ezt ne vette volna észre.

A megoldást a Hybrid Space/Submarine Architecture Ensuring Infosec of Telecommunications (HEIST) nevű konzorcium hozhatja el, amelynek célja egy olyan hibrid hálózat létrehozása, ahol a kommunikáció az űrben és a tenger alatti kábeleken keresztül folyik.

Hasonló célt szolgálhat egyébként a Starlink is, ami Ukrajnában már bizonyította hatékonyságát. Ugyanakkor sokan megkérdőjelezik, hogy egyetlen embernek szabad-e ekkora hatást gyakorolnia a világ ügyeinek alakulására. A NATO célja ezért az, hogy a HEIST-projekt ne függjön egyetlen embertől.

Ha minden a tervek szerint halad, két év múlva már elkészülhet a rendszer funkcionális prototípusa, az egyes komponensek tesztjére azonban már 2025-ben is sor kerülhet.

Greg Falco, a Cornell Egyetem tudósa szerint a projekt egy rendszermérnöki probléma: tulajdonképpen minden alkatrész megvan már a technológiához, azt azonban még ki kell találni, miként lehet ezeket összeállítani.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Hozzászólások