Újfajta interneten dolgozik a NATO, ha bekapcsolják, az nagy bajt jelent
Az optikai kábelhálózat kiegészítéseként, vagy inkább kiváltásaként hozná létre a NATO azt a rendszert, ami baj esetén az űrben továbbítaná az adatokat. A technológia adott, csak össze kell rakni.
HVG
Talán nehéz elképzelni, de miközben videót néz, videóhívást folytat vagy épp csak böngészik az interneten, az ön által generált adatforgalom jó eséllyel egy tenger alatti kábelen fut végig. Ez a száloptikás hálózat – ami a fényt használja az adat továbbítására – a világ összes kontinensét összeköti – kivéve az Antarktiszt –, így hozva létre a globális hálózatot.
Amennyire hatékony ez az adattovábbítási módszer, annyira sérülékeny is. Évente 100–150 kábelszakadás történik a halászhajók okozta balesetek miatt, de egyre nagyobb a veszélye annak is, hogy esetleg szabotázs történik. Annak érdekében, hogy az adatkapcsolat ne vesszen el egy ilyen támadás esetén, a NATO egy új projektet finanszíroz. Ennek célja, hogy
egy nem várt incidens esetén az adatok továbbítását – a hálózat zavartalan működése érdekében – az űrben folytassák
– írja az IFLScience. Nicolò Boschetti, a projekten dolgozó Cornell Egyetem doktorandusz hallgatója Izlandot hozta fel példaként. Európához és Észak-Amerikához négy kábellel csatlakozik, és ha ezek megsérülnek, teljesen elszigetelődik az ország.
Nem valószínű, hogy az Oroszországból műtrágyát szállító Ji Peng 3 kapitánya ezt ne vette volna észre.
A megoldást a Hybrid Space/Submarine Architecture Ensuring Infosec of Telecommunications (HEIST) nevű konzorcium hozhatja el, amelynek célja egy olyan hibrid hálózat létrehozása, ahol a kommunikáció az űrben és a tenger alatti kábeleken keresztül folyik.
Hasonló célt szolgálhat egyébként a Starlink is, ami Ukrajnában már bizonyította hatékonyságát. Ugyanakkor sokan megkérdőjelezik, hogy egyetlen embernek szabad-e ekkora hatást gyakorolnia a világ ügyeinek alakulására. A NATO célja ezért az, hogy a HEIST-projekt ne függjön egyetlen embertől.
Ha minden a tervek szerint halad, két év múlva már elkészülhet a rendszer funkcionális prototípusa, az egyes komponensek tesztjére azonban már 2025-ben is sor kerülhet.
Greg Falco, a Cornell Egyetem tudósa szerint a projekt egy rendszermérnöki probléma: tulajdonképpen minden alkatrész megvan már a technológiához, azt azonban még ki kell találni, miként lehet ezeket összeállítani.
Sokat köszönhet az Ozempic és a Wegovy Hollywoodnak, ott derült ki, hogy radikálisan le lehet fogyni a szemaglutid alapú gyógyszerekkel – de a függőségekre gyakorolt jótékony hatása is a sztárok által bukott ki. Rengeteg kutatás indult, hogy kiderüljön, miért válnak be számos betegség ellen a cukorbetegségre kifejlesztett gyógyszerek.