Sikerült tetten érni egy csalót, aki meglepő őszinteséggel beszélt arról, hogyan veri át az embereket a Facebook Marketplace-en
A magyar nyelv nehéz, és csak a hiszékeny embereket könnyű átverni – erről, és még sok másról is beszélt az a csaló, aki a Facebook Marketplace felületén folytatja cseppet sem áldásos tevékenységét. Mutatjuk, mire figyeljen.
A Facebook Marketplace az elmúlt években az egyik legnépszerűbb apróhirdetési felületté nőtte ki magát a magyarok körében (is). Ami azonban népszerű, arra a csalók is gyorsan felfigyelnek – és előbb-utóbb meg is találják a legjobb módszer(eke)t a hirdetők átverésére. A cél pedig nem kevesebb, mint a banki adatok megszerzése.
Most egy olvasónk zongorázott végig egy hasonló logikára épülő csalást, szintén a Facebook Marktetplace-en. Az általa kifogott csaló azonban beszédesebb volt, miután lebukott – és végül még volt bőr a képén ahhoz is, hogy megkérdezze, mennyire helyesek magyarul az általa használt mondatok.
Hogy önnek már ne kelljen: feltettünk egy hirdetést, és hagytuk magunkat, bedőltünk az AirPodsunkért szinte azonnal bejelentkező csalónak a Facebook Marketplace-en. Majdnem teljesen végigvittük azt, amit tőlünk kért, és kijelenthető: mára egészen profik lettek a csalások. Ugyanakkor, ha figyel néhány intő jelre, kibabrálhat a pénzére utazó kiberbűnözőkkel.
Ez még megvan?
Olvasónk – akit a továbbiakban nem a valódi nevén, hanem Andrásként hivatkozunk – egy okos tollat hirdetett meg a Facebook piacterén. Elmondása szerint feltűnően sokan érdeklődtek a termék iránt rövid időn belül, ám eléggé hasonlítottak ezek a megkeresések: valamennyien maguk akarták intézni és fizetni a szállítást, előre utalva az összeget.
A legtöbb eladó itt boldogan dőlne hátra, hogy hát neki szinte semmi teendője, de nem szabad bedőlni – ez egy veszélyes átverés első lépcsőfoka. A magát az informatikában jártasnak mondó András számára az is gyanús lett, hogy az üzenetek szövegezése is eléggé hasonló. Ő azonban kíváncsi volt, és belement a csalók játékába.
Megadta a kért adatokat, például az e-mail-címét is, ahová gyorsan meg is érkezett a levél a „szállításról”. Az e-mail nagyban hasonlít a csomagküldő szolgálat által ténylegesen használtra, de ez csak egy másolat, amit a csaló küldött ki.
A levél egy hivatkozás megnyitására kéri az eladót, mely szintén nem egy hivatalos felület – a rosszindulatú fél tákolta össze, úgy, hogy minél jobban hasonlítson a futárszolgálat és a bank oldalára.
Itt már hevesen villog a képzeletbeli piros lámpa: mégis miért kéne egy csomagküldő szolgálat oldalán belépnie a netbankjába, csak azért, hogy „fogadja” vagy „megerősítse” a kifizetést?
Ez az egyik legfontosabb dolog, amit meg kell jegyezni: SOHA ne adja meg a banki belépéshez használt adatait ismeretlen felületen! A legjobb, ha elmenti könyvjelzőként a hivatalos bejelentkezési oldalt, és mindig, csakis onnan nyitja meg.
Az internetes csalók célba vették az online piacterek, adok-veszek oldalak felhasználóit, miután az utóbbi időben hatalmasat növekedett a forgalmuk. Szakértők mondják el, mire kell figyelni, hogy elkerüljük az átverést.
Mint az jelen esetben is történt, a csalók egy az egyben lemásolták a hivatalos banki felületeket – igen, valamennyi magyar pénzintézetét –, és egy saját oldalt fabrikáltak, melynek egyetlen célja van: az ön banki adatainak az ellopása. A szövegdobozokba beírt adatok ugyanis egyenesen a bűnözők kezében landolnak, akik aztán rögtön meg is próbálkoznak a belépéssel. A valódi oldalon. Azért, hogy leemeljék a pénzt a számlájáról.
A magyar nyelvvel „szegény” csalók is küzdenek
András azonban kiszúrta, hogy valami nem stimmel, és tételesen meg is írta az „érdeklődőnek”, hogy hány sebből vérzik a dolog – és azt is közölte a csalóval, hogy értesítette a hatóságokat. Itt jött egy váratlan fordulat.
A vevő ugyanis angolra váltott, és miután megkérdezte Andrást, tud-e ezen a nyelven beszélni, arról kezdte faggatni, hogy mennyire helyesek a magyar csaliszövegek.
Hirtelen meglátta a kínálkozó lehetőséget a csaló, és elkezdte a magyar szövegek helyességéről faggatni Andrást
Olvasói fotó / HVG
Olvasónk be is vallotta, hogy először azt gondolta, valódi profilról érkezett a megkeresés. Majd a csaló közölte: a valódi és a csalárd oldalak közötti apróbb különbségek abból adódnak, hogy kevesebb funkció működik – ami egyébként logikus, elvégre csak egyetlen célja van az egésznek. Az pedig a bejelentkezési adatok ellopása.
A csaló azt is elárulta, azért nem elérhető már az oldal, mert törölte a linket. A szövegezéshez mesterséges intelligenciát használ (amiatt is válaszol olyan gyorsan a Messengeren), és saját bevallása szerint „a magyar egy nagyon nehéz nyelv a nem anyanyelvi beszélőknek”. (Hát mindjárt megsajnáljuk!)
András ezután tovább beszélget a csalóval, aki példátlan őszinteséggel beszél a ténykedéséről. „Mint látod, ez működik a buta embereknél, akik mindent elhisznek, és nem elég figyelmesek” – vélekedik a mások átverésében utazó csaló, aki végül még azt is megjegyzi, hogy ő a legokosabb ember, akit megpróbált átverni.
Mire kell figyelni?
Az első és legfontosabb, hogy mivel a jelek szerint ez egy nagyon széles körben elterjedt csalás, érdemes megjegyezni a jellemző mintázatokat. Ezek a következők:
nagyon gépi, olykor magyartalan fogalmazás,
egy kaptafára épülő üzenetek,
mindent a vevő akar intézni, már-már szokatlanul nagyvonalúan,
egy e-mailt küld, melyben olyan link van, melyet megnyitva banki bejelentkezési oldalak tömkelege van, valamennyi magyar pénzintézetnek külön-külön. Ilyen nincs normál esetben, soha, még csak hasonló sem!
Egy csalárd OTP bejelentkezési oldal. Első ránézésre olyan, mint a valódi
HVG
Leggyakrabban a FoxPost nevével élnek vissza a csalók, de természetesen más cégek arculata mögé bújva is felbukkanhatnak. Korábbi cikkünk során épp a GLS-sel próbálkoztak, de az ilyen átverések során a látott cégeknek semmi közük a dologhoz – a csalók egyszerűen ellopják az arculati elemeiket, majd felhasználják azokat bűncselekményekhez.
Legyen körültekintő, amikor legközelebb ilyen készséges vevővel találkozik a Facebook Marketplace felületén – ha kicsit is gyanús az érdeklődő, inkább törölje az egész beszélgetést, és semmilyen adatát ne adja meg neki.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dől el, hogy a fővárosi képviselők kiigazítják-e a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, vagyis lesz-e érvényes büdzséje a fővárosnak vagy sem. Utóbbi esetben durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellene készülni. Kövesse a közgyűlés eseményeit a HVG élő közvetítésével.
