Donald Trump kormányzatának költségcsökkentő tervei is hatással lehetnek a Nemzetközi Űrállomás (ISS) biztonságára, épp akkor, amikor a Föld körül keringő kutatólabornak a szakemberek szerint még több forrást kéne biztosítani.
Körülbelül negyed évszázada kering már a Föld körül a Nemzetközi Űrállomás (ISS), az űrkutatás és a nemzetközi összefogás egyik szimbóluma – utóbbira példa, hogy még az orosz-ukrán háború miatt elmérgesedett orosz-amerikai kapcsolatok ellenére is folytatódnak utóbbi két ország űrben végzett, közös műveletei.
A korából fakadóan azonban egyre több a probléma az ISS-szel, és a jelenlegi tervek szerint 2030-ra az emberek is végleg elhagyhatják az űrállomást, hogy aztán egy speciális SpaceX Dragon űrhajó segítségével belépjen a légkörbe, és ott elégjen.
A hátralévő néhány év a jelek szerint nem lesz könnyű, és ezen bizonyára nem könnyít az sem, hogy az új Trump-adminisztráció 20 százalékkal tervezi megvágni a NASA büdzséjét – miközben az űrhivatal régóta hangoztatja, hogy az ISS öregedő hardvere és az állomásra szánt költségvetés is aggasztó.
Most a NASA repülésbiztonsági tanácsadó testülete (Aerospace Safety Advisory Panel / ASAP) tartott egy nyilvános ülést, melyen az amerikai űrhivatal illetékesei „mély aggodalmuknak” adtak hangot az űrállomás romló biztonsága miatt.
A testület régóta fennálló problémákra hívta fel a figyelmet – repedések, légszivárgások –, valamint a finanszírozás hiányosságaira. Ami utóbbit illeti, több pénzt is kértek, hogy szabályozott körülmények között lehessen véget vetni az ISS működésének – és hogy ne történjen véletlen letérés a Föld körüli pályáról, ami akár katasztrofális is lehet.
Ugyan a tervek között a már említett 2030-as dátum szerepel, ennél akár hamarabb is eljöhet a vég a Nemzetközi Űrállomás számára. Elon Musk amerikai kormányzati költések csökkentésével megbízott dollármilliárdos, a SpaceX tulajdonosa, Donald Trump elnök szövetségese ugyanis nemrégiben épp erről elmélkedett, és egy korábbi ISS-parancsnokkal folytatott vitája során is úgy nyilatkozott, hogy az űrállomás „elérte a célját” – írja az Interesting Engineering.
Ami azonban a NASA büdzséjének megnyirbálását illeti, Musk nemrég kijelentette, hogy ebben nem tud szerepet vállalni, méghozzá összeférhetetlenség – a SpaceX tulajdonlása – miatt. Az ASAP-jelentés azonban segíthet Musknak a célja elérésében, már ami az ISS korábbi megsemmisítését illeti.
Rich Williams, a testület egyik tagja ugyanis kijelentette, hogy „az ISS létezésének legkockázatosabb időszakába lépett”, és növekednek a működés kockázatai is. Ide sorolható az orosz Zvezda modul szűnni nem akaró szivárgása, amit a legnagyobb kockázatnak tartanak, és az orosz, valamint az amerikai fél is vizsgálja a pontos forrását. A NASA és az orosz társhivatal, a Roszkoszmosz illetékesei még áprilisban találkoznak Moszkvában, hogy beszéljenek a dologról, és megvitassák a kockázat mérséklésének lehetőségeit. Addig átmeneti megoldásokkal próbálnak úrrá lenni a problémán, például a szóban forgó modul egy részének nyomását is csökkentik.
Szó esett a vészhelyzeti deorbitálásról is, ami igencsak veszélyes: egy nem kontrollált letérés esetén ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy az űrállomás el nem égő darabjai lakott területre hullanak. A testület hangsúlyozta is, hogy az ISS utolsó életszakaszában mennyire fontos egy erős költségvetés.
Mint a SpaceNews jelentéséből kiderül, a NASA 2024-ben 993 millió dollárt költött az ISS működtetésére és javítására, további 1,6 milliárd dollárt pedig a személyzetre, az ő szállításukra, valamint a rakomány mozgatására. A testület figyelmeztet: az ISS-nek költségvetési nehézségekkel kell szembenéznie, mégpedig épp a SpaceX-féle megsemmisítő-űrhajó építése miatt. Ez ugyanis a meglévő büdzséből vesz el, méghozzá nem keveset: az egész körülbelül 1 milliárd dollárba kerül, és veszélyezteti az ISS biztonságos üzemeltetését.
„Amint a programok a végső közelednek a végső fázisokhoz, hiú ábránd azt feltételezni, hogy kevesebb erőforrásra lesz szükség. A Nemzetközi Űrállomás esetében kritikus fontosságú a megfelelő büdzsé, valamint az erőforrások fenntartása egészen addig, míg biztonsággal visszatér a Földre” – magyarázta Rich Williams.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A tízes toplistán a nyolcadik helyre került a kamcsatkai földrengés, mégsem voltak halálos áldozatok. Ez hogyan lehetséges? Cikkünkben igyekszünk válaszokat találni. Felidézzük azt a 2004-es katasztrófát is, amikor a világ egy életre megtanulta, mi az a cunami.
Ha sikerül a kormányváltás, más törvényre is hasonló sors vár.
A kormányközeli lap a közvélemény-kutató megfutamodásáról írt, aki szerint erről szó sincs.
Új műsorvezetőket kap a Kalandra fal!
