Összefognak a nőstény bonobók, hogy legyőzzék a hímeket
Amerikai kutatók szerint a közös cél egységbe képes kovácsolni a nőstény bonobókat, akik a rejtett ovulációjuk miatt még a párosodás időpontját is képesek befolyásolni.
Az állatvilágban a legtöbb fajnál ugyanaz a dominancia elv érvényesül: a hímek vannak a csúcson, a nőstényeknek pedig be kell hódolniuk nekik. Úgy tűnik azonban, hogy a kongói őserdőben élő bonobóknál más a helyzet. A Harvard Egyetem kutatói szerint az emberszabású majomfajoknál a nőstények állítják fel a csapat szabályait, osztják el a zsákmányt, és döntik el, hogy melyik egyeddel párosodjanak.
Mindezt nem az erőfölényükkel, hanem összetartásukkal érik el – derül ki a Communications Biology című tudományos lapban megjelent publikációból. Martin Surbeck, az egyetem tudósa szerint ez a fajta viselkedés teljesen szokatlan az emberszabásúak között.
A szakemberek azt igyekeztek feltérképezni, hogy minek köszönhető ez a fajta egyedi viselkedés. Ezzel kapcsolatban több elmélet is létezik, ám még egyiket sem ellenőrizték a vadon élő állatokon. Az áttörést akkor sikerült elérni, amikor a kutatók 30 évnyi adatot elemeztek, amelyek hat vadon élő bonobó közösségből származtak.
A tudósok összesen 1786 hím-nőstény konfliktust dokumentáltak, amelyek közül 1099 alkalommal a nőstények kerültek ki győztesként. A szakemberek arra jutottak, hogy a győzelmük nem véletlenszerű, hanem tudatos cselekvés eredménye volt.
Mint kiderült, a nőstény bonobók összefogtak a siker érdekében. A tanulmány ezeket a szövetségeket „bandáknak” nevezte, és a megfigyelt nőstény győzelmek 85 százalékában volt megfigyelhető. Amikor ez az összefogás megtörtént, sikeresen győzték le a hímeket, és alakították át a csoport hierarchiáját.
„Tudomásunk szerint ez az első bizonyíték arra, hogy a női összefogás megfordíthatja a férfiak által uralt hatalmi struktúrát, amely sok emlőstársadalomra jellemző” – nyilatkozta Surbeck az Interesting Engineeringnek.
Eddig úgy gondolták a kutatók, hogy az állatok közül a delfinek rendelkeznek a leghosszabb memóriával, egy új kutatási eredmény azonban kiderítette, hogy ez nem így van.
A kutatók szerint ez az összefogás nem gyakran alakul ki, de amikor igen, akkor annak a hatása elemi. A szakemberek szerint a felhívásra kiadott hang olyan hangos, hogy az embernek be kell fognia a fülét. A kiváltó ok általában egy hím agresszív viselkedése egy fiatalabb példánnyal szemben, amelyre a nőstények gyorsan és erőszakosan válaszolnak.
A szakemberek kiemelték: az együttműködés nem a közös gyermekkorból ered, hanem a közös célokból, vagyis olyan nőstényekből is állhat a csoport, akiknek nem volt születésüktől kezdve közük egymáshoz.
Bár a nőstény bonobók a hím-nőstény konfliktusok 61 százalékát megnyerték, és a hímek 70 százalékát sikerült a hierarchiában legyőzni, a kutatók szerint a hatalmi egyensúly nem abszolút. A szakemberek szerint pontosabb azt mondani, hogy a bonobók között a nőstények magas státuszt élveznek, nem pedig azt, hogy vitathatatlan a dominanciájuk.
Mivel a nőstény bonobók ovulációja rejtett, ezért a hímek nem tudják uralni a párzást, így a nőstényeknek nagyobb szabadságuk van befolyásolni az utódnemzést.
Hogy miért éppen a bonobóknál jelent meg ez a fajta társadalmi összefogás, azt egyelőre nem tudni.
A tibeti buddhizmus jövője a tét a dalai láma utódjának kiválasztása körüli harcban. Kína maga döntene, hogy legalizálja Tibet 75 évvel ezelőtti megszállását, s az ügyből presztízskérdést csinál Peking.