2021. március 1-jétől tért vissza az A-tól G-ig terjedő energiaosztály-skálához az Európai Unió energiacímkézési rendszere, amely a fogyasztók tájékozottabb döntéshozatalát, valamint a gyártók hatékonyabb termékfejlesztését hivatott elősegíteni – így például eltűnt az A+++ jelzés is.
A változtatást a kezdeti tapasztalatok alapján pozitívan fogadták a vásárlók, ám az új címkék értelmezése sokak számára nem ment könnyen. A szabályozás a mosogatógépekre, a mosógépekre, a mosó-szárító gépekre, a hűtőkre, a fényforrásokra és a televíziókra, monitorokra terjed ki, és idén júliustól már a háztartási szárítógépek is kizárólag az új típusú energiacímkével kerülhetnek forgalomba.
A háztartási szárítógépek új címkéjén szerepel többek között a márkanév, a modellazonosító, az energiahatékonysági osztály (A–G), a 100 szárítási ciklusra vonatkozó energiafogyasztás (kWh), a kondenzációhatékonysági osztály, a zajkibocsátási szint, az ecoprogram kapacitása és időtartama, valamint a jogszabályi hivatkozás – fejti ki a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH). Újdonságnak számít a QR-kód is, amely egy részletes termékadatlaphoz vezeti az érdeklődőt.
Az NKFH kiemeli: a szakmai irányításuk alatt működő kormányhivatalok folyamatosan ellenőrzik az energiacímkézési szabályok betartását. Tavasszal a hűtők, a fagyasztók és a bortárolók átfogó ellenőrzését végezték el – a kormányhivatalok összesen 172 ellenőrzést folytattak le, jogszabálysértést pedig 56 esetben állapítottak meg, ami az összes ellenőrzés egyharmadát tette ki. A webáruházakban 6 százalékos volt a kifogásolási arány, míg a hagyományos boltokban kevesebb problémát találtak.
A vizsgálat során 2025, különböző termék került ellenőrzés alá, ezek negyedénél merült fel valamilyen jogsértés. A hagyományos üzletekben szinte minden termék rendelkezett energiacímkével, ezzel szemben az online áruházak esetében a címkék 15 százalékánál hiányzott a megjelenítés. A termékismertető adatlapok az online felületeken 41 százalékban nem voltak elérhetők. A hatóság megállapította, hogy bár a szállítók biztosítják a szükséges dokumentumokat, azok feltöltése és megjelenítése sok esetben elmarad a webáruházak részéről.
A hatóság figyelmet fordított a vizuális hirdetések és műszaki promóciós anyagok – például reklámok, szórólapok, prospektusok – megfelelőségére is. A vizsgálatok szerint ezek 22 százalékánál hiányzott az energiahatékonysági osztály feltüntetése, vagy nem volt megfelelő a megjelenítés.
Az NKFH figyelmeztet: az energiacímkézési és termékinformációs kötelezettségek nemcsak a bolti forgalmazásra, hanem az online kereskedelemre, valamint minden reklámfelületre kiterjednek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.