Bezárult a kör – állítják a Max Planck Emberi Fejlődés Intézetének kutatói, miközben a ChatGPT és az emberi beszéd kapcsolatát jellemzik. A ChatGPT úgy válaszol, mintha ember lenne, ami érthető: mindenre kiképezték, amit valaha az emberek írtak vagy rögzítettek az interneten. A ChatGPT tehát utánozza az emberi kommunikációt. Most viszont – mutatnak rá a kutatók – az emberek kezdik utánozni a ChatGPT-t, azaz a kör bezárult.
Számos, a ChatGPT-re jellemző szó kezd beépülni az emberi beszédbe, olyannyira, hogy a változás a beszédmódunkban immár mérhető. A ZME Science példát is említ: ha azt mondod, hogy szeretnél „elmélyedni” valamiben, vagy „aprólékosnak” nevezel egy koncepciót, akkor könnyen lehet, hogy már az újfajta beszédmód hatása alatt állsz.
A kutatók először több millió oldalnyi e-mailt, esszét, tudományos és hírcikket szerkesztettek MI segítségével, tipikus utasításokat használva, például a szöveg „csiszolására” vagy az „érthetőségének javítására”. Ezután kinyerték azokat a szavakat, amelyeket a ChatGPT többször is használt a szerkesztés során, és ezeket „GPT-szavaknak” nevezték el. A csapat ezután több mint 740 ezer órányi szóbeli tartalmat, 360 ezer YouTube-videót és 771 ezer podcast-epizódot vizsgált át a ChatGPT megjelenése előttről és utánról, hogy nyomon kövesse a GPT-szavak használatát az idő múlásával. A GPT-szavakat „szintetikus kontrollokkal” hasonlították össze, amelyeket a chatbot által nem gyakran használt szinonimák matematikai súlyozásával hoztak létre.
Kiderült, hogy a ChatGPT megjelenését követő másfél évben jelentős növekedést tapasztaltak a GPT-szavak használatában. Ráadásul ezek a szavak nemcsak hivatalos, forgatókönyv szerinti videókban vagy podcast-epizódokban jelentek meg, hanem spontán beszélgetésekbe is beépültek.
„Úgy tűnik, hogy a mesterséges intelligencia technológiájában tárolt minták visszasugárzódnak az emberi elmébe. Más szóval, egyfajta kulturális visszacsatolási hurok alakul ki az emberek és a mesterséges intelligencia között: írott szövegen tanítjuk a mesterséges intelligenciát, az viszont a szöveg statisztikailag remixelt változatát másolgatja nekünk, mi pedig felismerjük a mintáit, és tudat alatt elkezdjük utánozni azokat. Betanítjuk a gépeket, ők visszabeszélnek hozzánk, és mi is úgy beszélünk, mint ők” – foglalta össze Levin Brinkmann, az egyelőre még nem lektorált tanulmány társszerzője.
Ugyan ártalmatlannak tűnhet, hogy az emberek úgy kezdenek el beszélni, mint a ChatGPT, de ez a tendencia mélyebb kockázatokat hordoz magában. „Természetes, hogy az emberek utánozzák egymást, de nem mindenkit utánozunk egyformán magunk körül egyformán” – véli Brinkmann, hozzátéve, hogy inkább azokat másoljuk, akiket tájékozottnak vagy fontosnak tartunk. Ahogy egyre többen tekintenek a mesterséges intelligenciára egyfajta tekintélyként, egyre inkább arra támaszkodnak és utánozzák azt más forrásokkal szemben, szűkítve a nyelvi sokszínűséget.
Mivel a ChatGPT mindössze két és fél évvel az elterjedés után megváltoztatta az emberek kommunikációs szokásait, a kérdés nem az, hogy át fogja-e alakítani a kultúránkat a mesterséges intelligencia, hanem az, hogy mennyire mélyrehatóan fogja ezt megtenni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
