Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Nincs szükség kamerára vagy más megfigyelő eszközre, a római La Sapienza Egyetem kutatói ugyanis egy újszerű megoldást fejlesztettek ki, amely wifi-jeleket használ a személyek azonosításához, pontosabban újraazonosításához. Egy személy újraazonosításának célja annak meghatározása, hogy két, különböző időpontban vagy helyszínen végzett azonosítás ugyanahhoz az egyénhez tartozik-e.
Az új olasz technika nagy előnye, hogy hatékonyabb és kevésbé tolakodó, mint az arcokon, ujjlenyomatokon vagy mobileszközökön alapuló biometrikus rendszerek, és a fix helyen elhelyezkedő kamerákkal vagy szkennerekkel ellentétben a wifi-hálózatok által lefedett bármely területen képes nyomon követni az egyéneket. A WhoFi-nek elnevezett módszer a wifi-csatorna állapotinformációinak (CSI) változásaiból származtatja a személy egyedi „aláírását”: rögzíti a jel amplitúdójának és fázisának változásait, amelyek akkor következnek be, amikor az elektromágneses hullámok fizikai akadályokkal lépnek kölcsönhatásba. A módszer rögzíti a fizikai tárgyakról visszaverődő jelek által keltett egyedi torzulásokat. Minden emberi test másképp hat a wifi-jelekre, az alakja, a mérete és a test-összetétele alapján.
„A lényeg az, hogy amikor egy wifi-jel terjed egy környezetben, akkor az útjába kerülő tárgyak és emberek jelenléte, illetve fizikai jellemzői megváltoztatják a hullámformáját. Ezek a változások jellegzetes interferencia-mintákat hoznak létre, gazdag biometrikus információkat tartalmaznak, azaz biometrikus azonosítóként szolgálnak” – magyarázzák a kutatók.
Elképzelésük teszteléséhez a kutatók 30 önkéntes irodákban és folyosókon gyűjtött adataiból egy mély neurális hálózatot képeztek ki, hogy felismerje a jelváltozásokat, amelyek az egyes testekre jellemzőek. A rendszer megtanulta megkülönböztetni az embereket azáltal, hogy elemezte, hogyan módosítják a wifi-jeleket, akár különböző környezetekben is. Ellenőrzött környezetben a WhoFi körülbelül 93 százalékos felismerési pontosságot ért el, az olyan benchmark adatkészleteken pedig, mint amilyen az NTU-Fi, 95,5 százalékos pontosságot is produkált fejlett transzformátormodellek használatával.
Azt persze a kutatók is elismerik, hogy a jelenlegi eredmények viszonylag kis mintákon és kontrollált körülmények között születtek. Továbbra sem világos, hogyan működne a rendszer összetettebb környezetekben, nagyobb populációkkal vagy gyakori mozgással. A későbbi alkalmazások viszont szerteágazók lehetnek. A WhoFi számos helyen használható lenne, a biztonságtól és az intelligens épületfelügyelettől kezdve a személyre szabott kiskereskedelmi környezetekig.
Azonban máris megjelentek az adatvédelmi aggodalmak. A hagyományos biometrikus rendszerekkel ellentétben, amelyek dedikált kamerákra vagy ujjlenyomat-szkennerekre támaszkodnak, a WhoFi teljesen passzívan működik. Nem igényli, hogy az alany bármilyen eszközt magával hordjon, vagy bármilyen hardverrel interakcióba lépjen, ami aggályokat vet fel a titkos megfigyelésben való lehetséges felhasználással kapcsolatban. Mivel képes az emberek tudta vagy beleegyezése nélkül nyomon követni őket, az adatvédelmi aktivisták máris etikai és jogi keretrendszerek létrehozását szorgalmazzák a telepítésének szabályozására.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
