Nincs szükség kamerára vagy más megfigyelő eszközre, a római La Sapienza Egyetem kutatói ugyanis egy újszerű megoldást fejlesztettek ki, amely wifi-jeleket használ a személyek azonosításához, pontosabban újraazonosításához. Egy személy újraazonosításának célja annak meghatározása, hogy két, különböző időpontban vagy helyszínen végzett azonosítás ugyanahhoz az egyénhez tartozik-e.
Az új olasz technika nagy előnye, hogy hatékonyabb és kevésbé tolakodó, mint az arcokon, ujjlenyomatokon vagy mobileszközökön alapuló biometrikus rendszerek, és a fix helyen elhelyezkedő kamerákkal vagy szkennerekkel ellentétben a wifi-hálózatok által lefedett bármely területen képes nyomon követni az egyéneket. A WhoFi-nek elnevezett módszer a wifi-csatorna állapotinformációinak (CSI) változásaiból származtatja a személy egyedi „aláírását”: rögzíti a jel amplitúdójának és fázisának változásait, amelyek akkor következnek be, amikor az elektromágneses hullámok fizikai akadályokkal lépnek kölcsönhatásba. A módszer rögzíti a fizikai tárgyakról visszaverődő jelek által keltett egyedi torzulásokat. Minden emberi test másképp hat a wifi-jelekre, az alakja, a mérete és a test-összetétele alapján.
„A lényeg az, hogy amikor egy wifi-jel terjed egy környezetben, akkor az útjába kerülő tárgyak és emberek jelenléte, illetve fizikai jellemzői megváltoztatják a hullámformáját. Ezek a változások jellegzetes interferencia-mintákat hoznak létre, gazdag biometrikus információkat tartalmaznak, azaz biometrikus azonosítóként szolgálnak” – magyarázzák a kutatók.
Elképzelésük teszteléséhez a kutatók 30 önkéntes irodákban és folyosókon gyűjtött adataiból egy mély neurális hálózatot képeztek ki, hogy felismerje a jelváltozásokat, amelyek az egyes testekre jellemzőek. A rendszer megtanulta megkülönböztetni az embereket azáltal, hogy elemezte, hogyan módosítják a wifi-jeleket, akár különböző környezetekben is. Ellenőrzött környezetben a WhoFi körülbelül 93 százalékos felismerési pontosságot ért el, az olyan benchmark adatkészleteken pedig, mint amilyen az NTU-Fi, 95,5 százalékos pontosságot is produkált fejlett transzformátormodellek használatával.
Azt persze a kutatók is elismerik, hogy a jelenlegi eredmények viszonylag kis mintákon és kontrollált körülmények között születtek. Továbbra sem világos, hogyan működne a rendszer összetettebb környezetekben, nagyobb populációkkal vagy gyakori mozgással. A későbbi alkalmazások viszont szerteágazók lehetnek. A WhoFi számos helyen használható lenne, a biztonságtól és az intelligens épületfelügyelettől kezdve a személyre szabott kiskereskedelmi környezetekig.
Azonban máris megjelentek az adatvédelmi aggodalmak. A hagyományos biometrikus rendszerekkel ellentétben, amelyek dedikált kamerákra vagy ujjlenyomat-szkennerekre támaszkodnak, a WhoFi teljesen passzívan működik. Nem igényli, hogy az alany bármilyen eszközt magával hordjon, vagy bármilyen hardverrel interakcióba lépjen, ami aggályokat vet fel a titkos megfigyelésben való lehetséges felhasználással kapcsolatban. Mivel képes az emberek tudta vagy beleegyezése nélkül nyomon követni őket, az adatvédelmi aktivisták máris etikai és jogi keretrendszerek létrehozását szorgalmazzák a telepítésének szabályozására.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
