69%-kal csökkentheti a méhrák kialakulásának esélyét, ha valaki 10 éven át szed fogamzásgátlót

Akár 69 százalékkal is mérséklődhet a méhtestrák kialakulásának kockázata azoknál a nőknél, akik minimum tíz évig szednek fogamzásgátló tablettát – derül ki a Semmelweis Egyetem friss tanulmányából. Az elemzés eredményei időarányos védőhatásra utalnak: már rövidebb idejű fogamzásgátlás is számottevően csökkentheti a betegség előfordulásának esélyét.

  • HVG HVG
69%-kal csökkentheti a méhrák kialakulásának esélyét, ha valaki 10 éven át szed fogamzásgátlót

Az orális fogamzásgátlók használata és a méhtestrák előfordulása között fordított arányosság áll fenn, ezt igazolja az egyetem munkatársai által, az Acta Obstetricia et Gynecologica Scandinavica című tudományos folyóiratban nemrég megjelent publikáció. A kutatás 56 nemzetközi tanulmányt vizsgált. Az összesített adatok közel 10 ezer méhrákos beteg adatait tartalmazták. A publikációból az is kiderül, hogy világszerte több mint 150 millióan szednek fogamzásgátlót.

A tanulmány szerint azoknál a nőknél, akik valaha is szedtek fogamzásgátló tablettát, 39 százalékkal kisebb arányban fordult elő méhtestrák, mint azoknál, akik soha nem használtak ilyet. Az öt évnél rövidebb ideig történő alkalmazás 34 százalékos, az öt évnél hosszabb 61 százalékos, míg a legalább tízéves használat akár 69 százalékos kockázatcsökkenéssel járhat együtt.

Amikor a vizsgálatot kizárólag a kombinált – ösztrogént és progeszteront is tartalmazó – hormonális fogamzásgátlókra szűkítették, a védőhatás még kifejezettebb volt: ezek alkalmazása 54 százalékos kockázatcsökkenést mutatott a tablettát nem használókhoz képest.

„Az orális fogamzásgátlók a hormonháztartás szabályozásán keresztül csökkentik a méhnyálkahártya sejtjeinek osztódását, ezáltal valószínűsíthetően kevesebb mutáció lép fel ezekben a sejtekben, ami hosszú távon csökkentheti a daganatok kialakulásának kockázatát” – magyarázta Harajka András, a tanulmány első szerzője, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának PhD-hallgatója.

Kétségek nélkül: 99%-os pontossággal azonosítja a rákot egy új rendszer

A méhtestrák, a vastagbélrák, a mellrák és a szájüregi daganatok azonosításában ért el nagyon biztató pontosságot a mesterséges intelligencia.

A méhtestrák előfordulása több mint nyolcszor gyakoribb a 35 és 70 év közötti nők körében, mint a fiatalabbaknál. Az elhízás (30 feletti testtömegindex) közel háromszorosára növeli a kockázatot. A szülés (paritás) akár 31 százalékkal csökkentheti a méhtestrák kockázatát, míg a késői menopauza több mint kétszeresére növelheti azt.

A méhtestrák napjainkban a leggyakoribb nőgyógyászati daganat a magas jövedelmű országokban – áll a publikációban. 2020-ban világszerte több mint 417 ezer új esetet regisztráltak. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint ez a szám 2050-re akár 49 százalékkal is emelkedhet. A növekvő esetszám hátterében az elöregedő népesség, az elhízás és a hormonális tényezők állnak. Korábbi kutatások szerint az ösztrogén és a progeszteron szintje, valamint ezek egyensúlya alapvető szerepet játszik a betegség kialakulásában.

Ács Nándor, a tanulmány társszerzője, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának vezetője szerint bár a méhtesrák kialakulásának kockázatcsökkenése fontos szempont lehet a fogamzásgátlási lehetőségek kiválasztásában, használatuk mellékhatásokkal is járhat. Ilyenek lehetnek a hangulatingadozás, az émelygés, illetve ritkán a fokozott vérrögképződési vagy sztrók-kockázat. Mindezeket együtt kell figyelembe venni az orvos-beteg konzultációk során.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.