szerző:
Huszka Imre

Mások nyilván másként látják, de minekünk Hoffmann Rózsáról nem az „eredetiség” fogalma ugrik be először. Valójában többedszerre sem, sőt azt is megkockáztatjuk, hogy aki szereti őt, az sem az önálló gondolatai okán van így ővele, hanem feltétlenül meglévő egyéb jó tulajdonságai miatt. Mert például azt, hogy „állam”, meg azt, hogy „miniszterelnök úr”, senki nem tudja olyan szép áhítatosan kimondani, mint ő.

Minthogy ezzel nagyjából szerintünk véget is ér a reá bízható dolgok sora, mi emögött a briliánsan előkészített, mesterien időzített „iskolaköpeny-gumicsont” mögött is a Habony-féle kommunikációs atommáglya felizzását érezzük inkább. Ne értsék félre: sem az efféle lufik eregetőivel, sem az erre csípőből reflektálókkal nincs semmi bajunk – tegyék a dolgukat. Egyrészt bőven van miről terelni: itt az első osztálytól bevezetett erkölcstan botránya, a tankönyvpiac monopolizálása, a kerettantervek kidolgozatlansága (ezt lehet, hogy még visszasírjuk), a mindennapos testnevelés belügyi ellenőrzése – folytatható sor napestig. Másrészt isten ments szó nélkül hagyni, s így közösséget vállalni azzal, aki egyenlőségjelet tesz egy drága magánintézmény státuszszimbólumnak számító, büszkén viselt öltözéke és az iskolát vizuálisan (is) börtönudvarrá változtató, eszmeileg a kínai kulturális forradalom környékéről eredeztethető rongydarab közé.

A legijesztőbbet, a totális államosítást viszont még mindig csak kóstolgatja a bérből és rettegésből élők többsége, ha másért nem, mert másodszor halasztották el a bevezetését. Most épp január elsejénél tartunk, s erre is legfeljebb közepes tétekben fogadnánk. De korántsem azért, amit egyes politikai elemzők sejteni véltek, hogy a nagyobb városok fideszes polgármesterei rendszeresen kisiklatják a folyamatot – nem. Épp Kósa Lajos panaszolta el a szóbeszéd szerint polgármestertársainak egy gyenge pillanatában (s ebből neki, lássuk be, volt már néhány a közelmúltban), hogy Orbán körömszakadtáig ragaszkodik az államosításhoz, mert úgymond a „tízezer közoktatási feladatellátási helyből négyezret (!) be kell zárni, és ti (mármint a polgármesterek) erre sohasem lesztek képesek”. Ebből ugye majd’ háromezer a szóban sem forgó óvodák száma, ráadásul a középfokú intézmények kb. ötven százaléka már most sem önkormányzati fenntartású. Szép új világ – még, ha csak a fele igaz is. Abból, ahogyan a nemrég még életük árán is megvédendő „ezeréves” megyéket szétcincálták és lenullázták, önmérsékletre józanul gondolkodó nem következtethet.

Szó sincs itt semmiféle ellenállásról. A megyék eltaposása után a települések következnek: a háromezer főnél népesebbeket a törvény kötelezi olyan iskolaépületek fenntartására, amelyben egy tőlük teljesen független szervezet közoktatási feladatot lát el. Rágjuk meg még egyszer-kétszer ezt a valóban kapitális baromságot, hogy teljes erejével hasson: aki ezt kitalálta, annak „nem két lábra való esze volt”, így mondják a nép egyszerű nyelvén. Egy mai iskolaigazgató ugyanis már rég nem órát látogatni jár, nem tananyagfejlesztéssel, pedprogrammal vagy HHH-s, SNI-s gyerekekkel bíbelődik, hanem kifizetetlen gáz- és villanyszámlákkal, életveszélyes világítással, leszakadó ajtókkal és mosdókkal, lyukas tetőkkel hadakozik egyre reményvesztettebben. Pontosítsunk: harcolt eddig, s most várja a megváltó új évet, melytől neki és az iskola dolgozóinak már nem az önkormányzat lesz a munkáltatója, a főnöke. Ezentúl szabad a vásár: csak be kell diktálni az önkorinak a számlák végösszegét, lehet nyitott ablaknál fűteni az utcát, ha netán a mindennapos tesitől – fürdési lehetőség híján – kissé büdös van az osztályban, egy lógó kilincsre meg rá lehet fogni, hogy oktatásra alkalmatlan a helyiség. Annak, amit itt sikerült kitalálni, a legteljesebb káosz lesz a következménye akár hónapokon belül. Az önkormányzatot kötelezhetik ugyan az épületfenntartásra, de hogy ezt milyen színvonalon tudja teljesíteni, az a nála – kegyesen és egyelőre – meghagyott bevételek függvénye. A kedvét meg, minthogy semmilyen módon nem szólhat bele az intézmény életébe, most vették el az egésztől, ahogy Királyhegyi Pál mondta volt. Sikerült egyetlen intézkedéssel – ismerjük el, szép teljesítmény – egymásnak ugrasztani iskolavezetőt és -fenntartót, tanárt, szülőt, diákot, állami hivatalt, egyszóval mindenkit.

Nehéz szabadulni a gondolattól, hogy mindennek pusztán a húsz év alatt nehezen kikínlódott önkormányzatiság további megtörése, megalázása a közvetlen célja, másrészről pedig a további kegyviszonyok, függőségek kialakítása. És láthatólag Orbán most épp annak a területnek a pusztításában leli legnagyobb örömét, ahol az ellenzéki nyolc évben a legsikeresebb volt, s a legtöbb kárt tudta okozni pl. a regionális szerveződés megakadályozásával.

Persze mi a fentebb vázolt képletből (valószínűleg genetikai okokból) kihagytunk egy tényezőt, ezt egyelőre, jobb híján nevezzük NER-állandónak: viták esetére lesz majd egy központ, ahol összeülhet az igazgató, a már most „Klebinek” becézett intézményfenntartó, a polgármester, és szép csendesen közös nevezőre jutnak… merthogy ők mindannyian egy bizonyos párt tagjai. Ez utóbbi a sarokpont, a rendszerkövetelmény. Kelleni fog még egy K-vonal, melyet az állami mobilszolgáltató rezervál, no meg egy függetlenített párttitkár, minimum járási szintig lemenőleg. Dehogy lesz itt probléma.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Lekapcsolták a 30 méteres buheraszerelvényt - videó

Lekapcsolták a 30 méteres buheraszerelvényt - videó

Közmunkások viszik házhoz Nagyvisnyón a Fidesz EP-kampányüzenetét

Közmunkások viszik házhoz Nagyvisnyón a Fidesz EP-kampányüzenetét

Mindent a hírnévért: 13 millió forintért vett két darab dinnyét a magát ünneplő cég

Mindent a hírnévért: 13 millió forintért vett két darab dinnyét a magát ünneplő cég

A kormány azt akarja, hogy egyen több nyulat

A kormány azt akarja, hogy egyen több nyulat

Megmenekülni látszik a Vapiano

Megmenekülni látszik a Vapiano

És akkor a kalocsaiak elővehetik a régi orosz nyelvkönyveket

És akkor a kalocsaiak elővehetik a régi orosz nyelvkönyveket