Bajban van „polip-ölő” György lovag

Mint a sajtó hírül adta, május 29-én meghallgatták Szilvásy Györgyöt a Központi Nyomozó Ügyészségen. A volt titokminiszter ellen folyó vizsgálat indoka: "hivatalos személyként, folytatólagosan elkövetett különleges személyes adattal visszaélés” alapos gyanúja. Gyurcsány Ferenc korábbi üzleti fegyverhordozója – aki „gazdájával” együtt csöppent vissza a politikába - nagy túlélő. Rajta van azon kormányhivatalnokok virtuális toplistáján, akik gyanús, vagy lényegét nézve tisztázatlan (de legalábbis etikátlan szagot árasztó) ügyekben valamilyen szinten érintettek lehetnek.

  • unknown unknown
Bajban van „polip-ölő” György lovag


Szilvásyt azzal gyanúsítják, hogy jogalap és törvényes cél nélkül, szükségtelenül kezelt titkos információgyűjtésből származó hangfelvételeket. A Demeter Ervin és Kövér László lehallgatása során készült felvételeket Szilvásy az Országgyűlés bizottsági ülésein, továbbá a sajtón keresztül több alkalommal nyilvánosságra hozta. A valóságtól eltérően állította, hogy az érintett országgyűlési képviselők intenzív, rendszeres kapcsolatot tartottak az UD Zrt. Ügyvezetőjével. Az UD-t  ,,árnyék titkosszolgálatként" jellemezte. A felvételeket jogtalanul sokszorosíttatta és osztatta szét a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjai részére. A volt miniszter ezzel a az érintettek személyes adatainak védelméhez fűződő érdekeit jelentős mértékben sértette. Szilvásy György a gyanúsítással szemben panasszal élt, tagadva a terhére rótt bűncselekmény elkövetését.

Szilvásy György
© Dudás Szabolcs
 
Szilvásynak, a következmények nélküli embernek e sorok írója már korábban megrajzolta pályaképét. Fontos szerepet játszott Gyurcsány privatizációs karrierjében. Hűségesen szolgálta miniszterét a Sport-és Ifjúsági Minisztériumban.   Majd jött a szélviharba fúlt augusztus 20-a 2006-ban, azután az Egymásért-ügy, legutóbb pedig felmentését (és az ilyetén kádertemetőként üzemelő vagyonkezelőhöz irányítását) követően a „titkosított” fizetése körüli botrány. És akkor nem is szóltunk a köztudatba bedobott, állítólagos terrorfenyegetésről szóló,   blöff-ízű próbálkozásairól. A Polipgate fantázianevű ügy hatalom általi kezelése az NBH-t felügyelő Szilvásy kézjegyét viseli magán. Ennek kapcsán vonta gyanú alá az ügyészség a Magyar Köztársaság kormányának egykori második emberét.  

A tavaly őszi Polipgate-botrány zavarosabb a sokévi átlagnál. Képben van egy magáncéges hálózat, amely – feltételezések alapján – gazdasági hírszerző tevékenységet folytatott. S ennek révén lassacskán politikai rendeléseket is teljesített. Tudni való, hogy az ilyesmi szinte mindennapos. A legtöbb NBH-obsitos ipari kém adatbázis-szerzés/kezelés, üzleti hírszerzés, vállalati elhárítás, őrzés-védelem mellett fusiban valamely pártnak is maszekol. Nem újdonság, Ilyen holdudvari cége (vagy egyéni tanácsadója) minden „rendes” pártnak van. Az MDF például 2006-ban a kampányigazgatói feladatokat is az egykori hírszerzőtiszt Földi Lászlóra bízta. (Groteszk is volt némileg, hogy a „Fidesz emberének” számító valahai Defend-frontember az Orbán-bíráló Fórum kulcsfigurája lett.) 

Miként van elfogult pártújságírás, úgy léteznek elfogult valahai titkosszolgák is. Csakhogy eddig mindezt viszonossági alapon történő hallgatólagos csönd lepte be. Ahogy a kiszivárogtatások elrendelőinek személyét nem firtatták, úgy a politikai ukázra dolgozó magánügynökök aktivitása sem lett a főáramú sajtódiskurzus része. Legfeljebb pártközi ütközések mellékmotívumaiként villantak elő néha a sötétből.   Arra pedig végképp nem tudott (vagy akart) senki feleletet adni: a Nemzetbiztonsági Hivatalon belül lehetnek-e olyanok, akik onnan segítik a külsős pártoknak dolgozó hírszerzőket.

De hirtelen elindult a lavina. A Polipgate kipattanása után Fidesz-MSZP relációban (illetve a frakcióharcoktól gyötört MDF-en belül) politikusok zúdítottak egymásra vádözönt. Kompromittáló lejáratással, az állami titkosszolgálat politikai célú „használatával”, valamint árnyékhálózat szervezésével gyanúsítva a konkurenciát. Ennek büntetőjogi folyománya Szilvásy vádhatósági látókörbe kerülése is. Miről is szólhatott ez? A jobboldali hírmagyarázatok szerint a cél az MDF baloldali vazalluspárttá züllesztése. Továbbá, bizonyos Fidesz-szimpatizánsnak tartott gazdasági oligarcháknak a   kormányzati akolba kényszerítése. Miként Putyinnál, aki a „magánoligarchátusból” állami oligarchát csinált.

Baloldalt azt rebesgették: Fidesz-vakondok épültek be az államapparátusba, jobbos oligarchák polipkarokkal fojtogatják a Köztársaságot. Eme polip elleni küzdelemben Szilvásyt övéi nemzetbiztonsági Szent Györgynek gondolhatták. Valójában, amit az ügyről tudunk, az a semminél alig több. Mindkét részről felvetették a bűncselekmény gyanúját. Kevéssé valószínű, hogy az ügyészségi vizsgálat idejekorán tisztázza, ki volt a hunyó. Ilyen hisztériás fázisban, amelyben a társadalom leledzik, alig valakit érdekel az igazság. A lakosság nagyrésze passzív és kiábrándult.   A győzelem utáni elszámoltatásról beszélő Fidesz valószínűleg akkor is bűnösként meszeli el Szilvásyt, ha nem emelnek ellene vádat. A szocialista kongresszuson ügyészségi elfogultság legendáját megpendítő Gyurcsány pedig csak sejdítette, amit a baloldalon gondolnak az „Orbán-csicskás vádhatóságról.”

Mivel a titkosított akták mindkét oldalra nézve tartalmazhatnak kínos dolgokat,   a tények maradéktalan feltárásához aligha fűződik bárkinek is komoly érdeke.   Túlságosan is szép lenne, hogy az egyik oldalon csak üdvös Grál-lovagok, a másikon pedig kizárólag sötét gazemberek állnak.    

Papp László Tamás            

MAGA-hasadás és Irak emléke készteti habozásra Trumpot Irán ügyében

MAGA-hasadás és Irak emléke készteti habozásra Trumpot Irán ügyében

Két héten belül dönt ígérete szerint Donald Trump amerikai elnök, hogy az USA beszáll-e az Izrael által indított Irán elleni háborúba. A hívei megosztottak, s még sokakban élénken él, hogy 2003-ban hazugságokra alapozva támadták meg Irakot, ahol gyors győzelem helyett a kilenc évi kínlódás temérdek halottat, irdatlan költséget és egy terroristafészekké vált, szétesett országot eredményezett.