hvg.hu: A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (OKF) szerint a vörösiszappal elöntött térségben az ivóvíz iható és a levegő szállópor-koncentrációja sem haladja meg az egészségügyi határértéket, ezért megkezdődhetett a kolontáriak visszatelepítése a faluba. Zacher Gábor toxikológus viszont korábban azt mondta, nem lenne szabad az embereket a faluba visszaköltöztetni. A WHO-nak mi az álláspontja?

Pusztai Zsófia: A katasztrófa által érintett településeken a vezetékes ivóvíz minősége kifogástalan. Az első vízadó réteg vizéből táplálkozó fúrt kutak vize azonban szennyeződhetett, ezeket nem ajánljuk emberi fogyasztásra. A beszáradt vörösiszap könnyen felporzik, a munkagépek, nehéz gépjárművek felkavarják a port, így a napi átlagkoncentráció esetenként meghaladja az egészségügyi határértéket.

Most már a szállópor lehet veszélyes

Stiller Ákos

Ehhez hozzájárul még a házak bontása során keletkezett por és a tüzelés is, ha nem gázzal történik. A szeles időjárás pedig növeli az úgynevezett háttérterhelést. Ezért azt tanácsoljuk, hogy aki részt vesz a kültéri takarításban, bontásban, óvatosságból viseljen pormaszkot és gyakran mosson kezet. A lakosok hazatérve váltsanak ruhát, cipőt. Természetesen a gyermekek és idült légzőszervi és keringési betegségben szenvedők ne menjenek a munkaterület közelébe, számukra biztonságosabb, ha beltérben tartózkodnak. Az eddig elvégzett mérések alapján a szálló por fémtartalma alacsony, nem jelent fokozottabb veszélyt az egészségre, mint a Budapesten alkalmanként mért szállóporszennyezés. Természetesen ajánlott mind az ivóvíz, mind a levegő szállópor tartalmának és összetevőinek további folyamatos mérése és követése.

hvg.hu: A vörös pornak milyen egészségre veszélyes hatásai lehetnek?

P.Zs.: A kis szemcseméretű szállópor az alsó légutakba, tüdőbe is bekerülhet, a tüdőszövetben helyi gyulladást idézhet elő. Minél magasabb a levegő szállópor-koncentrációja, annál több porszemcse jut be a tüdőbe. Nagyobb eséllyel károsodhat azoknak a tüdeje, akik légzőszervi vagy keringési betegségben, idült hörghurutban szenvednek.  Ezek a hatások a jelenleg mért szállópor-koncentráció mellett nem jelentősek.

hvg.hu: Ez megnyugtatóan hangzik. De veszélyeztetik-e a környékbelieket esetleg csak évek múlva jelentkező súlyos betegségek?

P.Zs.: Az iszapkatasztrófa elsősorban az iszap lúgos kémhatása miatt jelentett fokozott veszélyt az emberi egészségre: az érintkezés helyén fejtette ki súlyos, maró hatását. Úgynevezett távoli hatásokkal csak azoknál a betegeknél lehet számolni, akik nagy felületen sérültek. Az iszap kiszáradásával a lúgosság jelentősen csökkent, így jelenleg már jóval kisebb kockázatot jelent. A katasztrófa utáni napokban rengetegen fordultak orvoshoz, részben a lúg maró hatása, részben a katasztrófa pszichés hatása miatt. A nemzetközi tudományos irodalomban egyébként nem találjuk hasonló esetek leírását. Nagy a valószínűsége annak, hogy nem lesznek későbbi súlyos következmények. De éppen azért, mert nem ismerjük a lehetséges későbbi következményeket, a lakosság egészségi állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Hosszú távon a porszennyezés kismértékű hatása várható, amely az idült légzőszervi betegségek számának igen enyhe növekedésében jelentkezhet, de ez a hatás éri a nagyvárosok fokozott porterhelésében élő lakosságát is.