A szlovák kormány megígérte, hogy visszavonja, mégis megjelentek szlovák földrajzi nevek a magyar tankönyvekben - mutatott rá nemrég Göncz Kinga a magyar-szlovák viszonyt mérgező jelenségeket elemezve. Vizsgálná a magyar külügyminisztérium, teljesülnek-e a két ország alapszerződésben foglaltak. Remélhetőleg az uniós pénzek elosztása nem nemzetiségi alapon folyik.
Magyarország jövője szempontjából teljesen irreleváns ki van hatalmon. A szembenálló felek egymást és saját magukat is gúzsba kötik, oly mértékben leszűkítve a mozgásteret, ami lehetetlenné teszi az érdemi kormányzást. A mély gazdasági válságok általában egy platformra terelik a rivális pártokat, és a létrejövő egyezség megalapozhatja az ország több évtizedes prosperitását, ahogy ez történt Finnországban, Spanyolországban, Írországban. Vagy ez a válság még nem elég mély, vagy a mi elitünk nem érett meg még mindig arra, hogy tető alá hozzon egy ilyen kiegyezést.
Felforrósodtak az indulatok a Robin Hood-adónak „becézett”, energiaellátókra kivetendő 8 százalékos többletadó miatt. Az adó valóban nem szerencsés, ehelyett a közszolgáltatást nyújtó cégek mopolhelyzettel történő visszaéléseit kell szigoú állami felügyelettel megakadályozni.
Kormányon lévő politikusoknak égből hullott manna a globális hitelválság világszerte. Ugyanis alkalmas rá, hogy elmossa a recesszió objektív hatásai és a szubjektív politikusi baklövéseik közti választóvonalat.
Galló Béla, az Egyenlítő című folyóirat főszerkesztője, az MTA Politikatudományi Intézete tudományos főmunkatársa erős kritikával illeti a nemzeti csúcsértekezletet. A baloldali meggyőződésű politológus szerint a fórum érdektelenségbe fulladt, egy lakossági fórum színvonalára süllyedt.
A nemzeti csúcs egyetlen, de nagyon egyértelmű üzenetet közvetített: ez a társaság most a legjobb célpont a spekulációra, ezek aztán képtelenek bárminek az eldöntésére. Tessék bennünket megtámadni! Szomorú, hogy a rendszerváltás idején összerántott garnitúra erre volt képes: a Valutalaptól a Valutaalapig vezetni az országot.
Megérte a pénzt, időt, az előkészítésébe fektetett energiát az akadémián szombaton tartott egész napos rendezvény? Hozott valami extrát? A hvg.hu kiküldött újságírója erről kérdezte a tanácskozás néhány résztvevőjét. Mint várható volt, a vélemények megoszlottak.
Magyarország nyakig benne van című cikkében a Kurrier osztrák lap vasárnapi száma megállapítja: a pénzügyi válság elkerülésére összehívott nemzeti csúcs Magyarországon veszekedéssel ért véget. A forint erős nyomás alá került.
Ivády Gábor, az elszegényedett Ivád község polgármestere „kolduló ülősztrájkot” kezdett a Parlamentet övező Kossuth téren, a József Attila szobor alatt. Hasonlóan más kistelepülésekhez, a falu anyagi forrásai elapadtak, iskoláját, postáját bezárták, az óvoda lehet a következő áldozat. Sújtja a falut a munkanélküliség, az elöregedés, a fejletlen infrastruktúra. Ivády akciója eredményesnek tűnik: tárgyalni kezdett Gyenesei miniszterrel, aki a kistelepüléseknek kedvező hitelkonstrukciót ajánlott.
Bayer Zsolt újfent embereset zsidózott a Magyar Hírlap véleményrovatában. Pesti vicceket helyezett antiszemita olvasatba a Lepke szárnya c. írásában. Önmagában ez lábjegyzetre se volna méltó. A nap lenyugszik, a hold felkel, Bayer zsidózik. Bayer a piacképes antiszemitizmus üzletágának frontemberévé vált. Mely jelenség reprezentánsaként öntudatlan eszköze, célszerszáma a radikáljobb Fidesz általi cinikus, de hatékony kezelésének.
„ Szeretném a Raiffesisen bank valamennyi betétesét megnyugtatni, Közép-és Kelet Európában, megtakarításaik abszolút biztonságban vannak. Bankunk 120 éves fennállása alatt egyetlen betétes sem volt, akit akár egy fillérrel megkárosítottunk volna” – jelentette ki Herbert Stepic a Raiffeisen International Bank-Holding vezérigazgatója, egyben a Raiffeisen Zentralbank Österreich vezérigazgató-helyettese.
Fantasztikus művek gyakori témája, hogy mi történik, ha megszűnik a kölcsönös függőség ember és gép között. És az intelligenciaszintünket meghaladó robot, komputer önjáróvá válik. Saját döntéseket hoz, és nem hajlandó elismerni bennünket felettesének. Ugyanezt a lehetőséget boncolgatja populáris formában D. J. Caruso akciómozija, a Sasszem.
Gyurcsány Ferenc megint még azelőtt akarta az országot megmenteni, hogy tudta volna, miről van szó. A költségvetés és az adótörvények visszavonása helyes, bár elkésett döntés volt. De innen szakmailag, és nem nyilvános bejelentgetésekkel kellett volna tovább haladni. Teljesen feleslegesen nemzeti szintű kerekasztalt hívott össze, ahol se munka, se döntés nem lehetséges. A megjelentek többségének nincs gazdasági kompetenciája – ha szólnak, baj, ha nem szólnak, az is baj.
A törvényhozás oldaláról érkezett egy pofon az építőiparnak –a 2008. január 1-jén életbe lépett fordított áfa-szabályozással. Ez összeomláshoz vezethet az építőiparban, számos vállalkozás fog beleesni a várható felszámolási hullámba.
Előre megjósolható, Gyurcsány Ferenc szombaton, a Nemzeti Csúcstalálkozón, a „válságos időkre való tekintettel” komoly gazdasági megszorításokat javasol majd, amelyeket az ellenzék, ugyancsak a válságra hivatkozva, lesöpör az asztalról. Eközben a két oldal hívei kölcsönösen egymást fogják vádolni, esetleg egy-két bizottságot alakítanak, majd szétszélednek. Az összefogás ezúttal is elmarad.
A Századvég Alapítvány nyilatkozatban foglalt állást a szombati Nemzeti Csúcs kilátásait illetően. Megismételve a legnagyobb ellenzéki párt érvelését, úgy látják, hogy a miniszterelnök lemondásával, egy válságkormány felállításával, illetve előrehozott választásokkal lehet a krízisen úrrá lenni. Szerintük ebben az esetben társadalmi-gazdasági paktum megkötésének is esélye van.
Haider a bevándorlás és a bevándorlók elleni keresztes hadjáratával nem a szabadság rendjének megsértőit üldözte, hanem magát a szabadságot. Ugyanakkor tény, a bevándorlást Európában szigorítani kellene, egyben kidolgozni az integrálást elősegítő intézmények tervét. Mindezek többet lendítenek a szélsőségek blokkolásán, mint száz antifasiszta felvonulás. Egy demagóg politikai terapeuta nekrológja.
A hazai médiában nem kapott túl nagy visszhangot, hogy az angliai Norichban három részeg fiatal szeptember harmincadikán agyonverte Frank McGarahan negyvenöt éves bankárt, aki egy litvániai hajléktalan védelmére kelt. Az értelmetlen, öncélú erőszak Magyarországon sem ismeretlen.
A politikai elit által működtetett struktúra és intézményrendszer kimerült. Egyre inkább érdemes elgondolkodni egy ma még bizarrnak tűnő megoldásról, az MSZP-Fidesz intézményes, kormányzati szintű együttműködéséről, azaz egy nagykoalícióról. Nem lehetne-e ennek kiindulópontja a nemzeti csúcs? Hazai példa is van. A Deák Párt és a Balközép Párt 1875-ben, ádáz belpolitikai küzdelmek után egyesült– tekintettel az akkori gazdasági-pénzügyi vészhelyzetre.
Egy magyar devizaválság, vagy egy magyar bankpánik mindent leértékel és olcsóvá tesz Magyarországon. A jegybank és a költségvetés eszközei elégtelenek egy ilyen akció feltartóztatására, ráadásul nem lehetünk biztosak abban, hogy az állami döntéshozók racionálisan cselekszenek. A Budapesti Értéktőzsde eseményei, az OTP és a MOL érthetetlen zuhanása, a forint devalválódása, az egyértelmű spekulációs támadások azt jelzik, hogy a hadművelet megindult. De ki vagy kik állnak mögötte?
Egy éve robbant ki a kegyelmi botrány, azóta a fülkeforradalmat felfalja egyik kedves gyermeke, és az állampárt tehetetlen.
Nem volt hiány az üveges tekintetű kitömött állatokból, falra szegezett agancsokból, pálinkából és mindenféle fegyvereket lóbáló gyerekekből.
Azt nem közölték, hogy milyen forrásból, honnan lesz pénz a kórházak tartozásaira.
Abban is nagy az egyetértés, hogy a miniszterelnöknek saját pénzből kell fizetnie a nyaralását.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
