Bayer Zsolt Madách-díja és az ország tragédiája
Az, hogy Bayer Zsolt megkaphatta az idei Madách-díjat, hogy ez megtörténhetett, mindannyiunk szégyene. Az ország tragédiája.
Ahol bevált Matolcsy receptje: gazdasági csoda Argentínában
Kudarcsztoriból sikersztori: a nemrég még bóvli államkötvénynél is bóvlibbnak tartott argentin államkötvényeket világszerte veszik, mint a cukrot, a gazdaság szárnyal. Matolcsy receptje, többek között a kis- és közepes vállalatok masszív támogatása, az erőteljes exportorientáció, Argentínában már bevált – sugallja a Frankfurter Allgemenine Zeitung cikke alapján a szerző.
Vérvád hull a Tea párt fejére?
Különös fordulatot vett a január 8-i, Tucson-i gyilkos merénylet: a politikai sajtó egy része megpróbálta a demokraták számára óriási kihívást jelentő Tea Party mozgalomra és személy szerint Sarah Palin-re „ráhúzni” a nihilista fiatalember által elkövetett támadást. Ezért most Palinék magyarázkodhatnak egy olyan kampánystratégia miatt, amelyet mindkét nagy párt régóta használ.
Bánfalvy Ági: „Az Abigél örök, mindent túlél”
Újra kinyitja kapuit a Matula Leánynevelő Intézet. Friss és mozgalmas száz perces mozi készül Szabó Magda Abigél c. regényéből. Munkatársunk meginterjúvolta a film rendezőjét, Bánfalvy Ágit, aki az 1978-as tévéfilmben a főszereplő Vitay Georgina barátnőjét, Torma Piroskát alakította.
A lehangoló valóság – Jeskó József válasza Stadler Jánosnak
Keleties értékvilággal bír a magyar társadalom? Jeskó Józsefnek, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatójának ezt az állítását vitatta Stadler János. Erre válaszol az alábbiakban a kutató.
„Nyolcvanas” vagy? Az elveszett nemzedék tagja?
A nyolcvanas években született, 20 és 30 év közötti fiatalok Magyarország jövőjének letéteményesei, akiktől új szemléletet, friss ideákat vár a társadalom. Ám legtöbbjük szembekerül az értékek relativizálódásával, helyét keresi, nem jut álláshoz, ha lehet, tanulmányai kitolásába „menekül” – idéz felmérésekből a szerző, maga is e nemzedék tagja.
Versenyben a fatolvajokkal: eltűnnek az erdők Ózd környékéről
Földcsuszamlástól félnek az Ózd mellett lévő Farkaslyukon élők, de veszélybe kerülhet a település ivóvízellátása és több lakóház is, miután az Egererdő Zrt. néhány napja a falu fölött magasodó hegyoldalon fakitermelésbe kezdett. Mintha csak versenyeznének a fatolvajokkal, akik már alaposan megritkították az egykor festői környék erdeit. A helyszínen próbáltunk utánajárni, mi folyik erdőgazdálkodás helyett ezen a vidéken?
Nagyot szólt a németeknél Orbán beszéde
A Kampf, azaz a harc szó nyert. A német írott és elektronikus sajtó szerda estétől csütörtök reggelig megjelent kommentártömegében ez a leggyakrabban idézett szó. És emiatt kapja is a legtöbb bírálatot. Ugyanis osztatlan sikertelenségre lelt a német médiában a magyar miniszterelnök kijelentése, miszerint, ha harcolni kényszerítik, akkor kész harcolni. A magyar politikus szóhasználata – ahogy ezt a Deutsche Welle és a Süddeutsche Zeitung elemzői írják és mondják –, nem demokrata gondolkodására vall, egy parlamenti demokráciától idegen a kampf, a harc.
Halló! Lesz végre rendszerváltás az arab világban?
A szabad sajtó, a szabad gondolat elnyomása még jó ideig folytatódhat az arab világban, a muszlim arab országokban csak nagyon lassan következhetnek be a pozitív változások, a tunéziai felkelés e tekintetben se nem oszt, se nem szoroz – hűti le a kedélyeket a tunéziai és libanoni fejleményekkel foglalkozó hírek kapcsán Sami al-Faradzs, aki a kuvaiti székhelyű pánarab agytröszt, a Stratégiai Tanulmányok Központjának alapító főigazgatója.
Gazdaságpolitikai vitaindító: Matolcsy György kontra Farkas Zoltán
A HVG hetilapban két hete Farkas Zoltán erőteljesen bírálta a magyar gazdaságpolitikát, illetve annak egyik legfőbb irányítóját, Matolcsy György minisztert. A miniszter az alábbiakban részletekbe menően válaszol Farkas Zoltán állításaira, aki viszonválaszában védi álláspontját. Úgy gondoljuk, ez a pengeváltás remek alkalom arra, hogy megszólaltassunk szakértőket, foglaljanak állást a vitában.
Elek István: Mit akarnak az egyháztól a „provokáló” civilek?
Az ország katolikus közösségét változatlanul foglalkoztatja a Magyar Katolikus Rádió középhullámú adásának megszüntetése. Meglepő módon a Püspöki Konferencia titkársága a tervezett rádió melletti szolidaritási sétát provokációnak nevezte. A szerző az ügy további fejleményeiről fejti ki véleményét.
Orbán politikai sorsa egyben Magyarország sorsa?
A rendszerváltás óta regnáló kormányok szinte mindegyike küszködött kisebb-nagyobb kockázati „felárral”, ám talán még sosem függött az elmúlt húsz évben Magyarország politikai, gazdasági és persze közjogi szempontból ennyire egyetlen politikai erőtől és annak vezetőjétől. Ez a függőség sokakban alakít ki demokratikus veszélyérzetet, belföldön és külföldön egyaránt - állítja Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
„Hellerék”, a korpa meg a disznóól
Ki kapjon, és ki kapja a legtöbbet? – a jelenlegi elosztó-kirovó rendszerben hosszú évek óta visszatérő kérdése ez a politikai gazdasági, kulturális döntéshozóknak, grémiumoknak. Az is köztudott, hogy ilyenkor gyakran pártérdekek, ismeretségi körök, egyéni szimpátiák alapján hozzák meg a döntéseket. Általában a „mi kutyánk kölykei” jutnak zsírosabb falatokhoz a közkondérokból (mások szerint a vályúból).
Halló CDU! Mit várnak Orbán Viktor szerdai beszédétől?
Bizalomerősítő lépésként értékelnék a nagyobbik német kormánypárt vezetői, ha Orbán Viktor az Európai Parlamentben nemcsak a magyar elnökség prioritásait ismertetné, de állást foglalna a kormányát érő bírálatok ügyében is. Erről beszélt Peter Beyer, a német parlament külügyi bizottságának tagja a hvg.hu-nak.
Szanyi Tibor: „Az MSZP nem lesz lóvá tett kibic”
A félreértéseket elkerülendő, az MSZP nem vesz részt az alkotmányozási folyamatban, nyilatkozta Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja a hvg.hu-nak.
Halló! Ön komolyan gondolja, hogy győz a kommunizmus?
A kis uniós tagországok egyenjogúsítását, a velük szembeni hátrányos megkülönböztetés felszámolását, a multik kemény megadóztatását követeli a hvg.hu számára adott interjúban Gesine Lötzsch, a Linke, a német Baloldali Párt elnök-asszonya, aki egyik legutóbbi cikkében visszahozta a közbeszédbe a kommunizmus felépítésének lehetőségét.
Koltay András: Hosszú távon tarthatatlan, hogy az újságírók utáljanak bennünket
A médiatanács tagjaként Koltay András az alábbi interjúban tagadja, hogy a médiatörvény adta felhatalmazással élve, „rá akarnának rontani” a sajtóra. Mint kifejti, ők a sajtószabadságra esküdtek fel, ráadásul egy demokrácia nem nélkülözheti az ellenzéki sajtót, magának ártana egy kormányzat, ha fellépne ellene. Amúgy is hiú ábránd az internet, a Facebook és a számtalan tévé csatorna korában politikailag egyszínűsíteni a médiát, de ez nem is szándéka a médiahatóságnak. Ha Brüsszel mégis elutasítja a médiatörvényt, a következmények kiszámíthatatlanok.
Mennyire vagyunk európaiak?
A médiatörvény kapcsán a nemzetközi sajtóban még az európai uniós elnökségre való alkalmasságunk is megkérdőjeleződött. Jogos és időszerű tehát a kérdés, hogyan gondolkodunk mi magunk európaiságunkról, s ez hogyan jelenhet meg az alkotmányban.
Magyarország az európai periférián? Vitaindító
Aligha lehet a gazdasági fejlődés és a demokratizálódás közötti összefüggések mérésére alapozott szimplifikált kutatásból olyan messzemenő következtetéseket levonni, mint ahogy tette ezt Jeskó József, január 10-i cikkében. Mindenképpen vitatható az a sommás értékítélet, hogy „Magyarország a hasonló kultúrájú ország-tömbperifériáján, az ortodox kultúrájú országok közelében található”- állítja Stadler János. Várjuk olvasóink véleményét.
Miért üldözik a keresztényeket?
Az üldözött keresztényeket támogató Open Doors civil szervezet becslése szerint ma 100 millió keresztényt üldöznek a világban hite miatt. Az első tíz helyből nyolc iszlám többségű állam. Döbbenetes adat. Még döbbenetesebb a csend – az a halk, csak fél füllel és fél szívvel hallható tiltakozás, amit a szabad világból ez a példátlan fenyegetés kivált.