Rétvári Bence államtitkár bejelentette: a III/III-as titkosszolgálati jelentések eredeti példányát odaadják az érintetteknek, „azoknak, akiket besúgtak”, mert „az embereknek joguk van ahhoz, hogy megkapják, és azt tegyenek vele, amit csak akarnak.” Nagyon rosszul hangzik.
„Készpénznek veszed a kormánykoalíció valóságmagyarázatát, ideológiáját, és e szerint írod le a mai magyar politikai közéletet. Miért?" – kérdezi Elek István Csizmadia Ervintől, és vitatja, hogy a fülkeforradalom által mandátumot kapott kormányfő és szűk környezete a demokrácia letéteményese lenne
A kormány felsőoktatási törvénytervezete ellentmond a nemzetközi trendeknek, a felvételihez szükséges két emelt szintű érettségi vizsga pedig a szegény családból származó diákok egyetemekre, főiskolákra való bejutását még nehezebbé tenné. A tervezet negatívan befolyásolja az elindult bolognai képzési folyamatot, árt Magyarország versenyképességének és a gazdaságnak, állítja Magyar Bálint, egykori kulturális- és oktatási miniszter, az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság nemrégiben megválasztott elnöke.
Ha az ember hétvégén belenézett a Megasztár-döntő utáni kommentekbe, nem hitt a szemének: elképesztő gyalázkodást váltott ki az a tény, hogy a győztes határon túli magyar lett. Az X-faktor döntője után egyesek a „belmagyar” Vastag Csaba győzelmét ünnepelték a „külmagyar” Takács Nikolas felett.
Ha itt valami totális, akkor az a nyugalom - állítja a telefoninterjúban Grigori Mitjusnyikov, a fehérorosz Állam Televízió és Rádió központi hírszerkesztőségének vezetője. Szerinte kétség sem férhet a tegnap tartott választások tisztaságához, a nép nagy része azt akarja, hogy Lukasenko elnök vezetésével újuljon meg a haza, egyebek között beinduljon a privatizáció.
Kritizálni, véleményt nyilvánítani továbbra is lehet, ez mindenkinek szíve joga, állítja L. Simon László fideszes politikus, a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke a hvg.hu-nak adott interjúban. Szerinte a médiahatóság szankcionálásának a bulvársajtó lesz a címzettje, amely „folyamatosan közöl olyan rágalmakat, hazugságokat, amelyeknek semmi közük sincs a valósághoz”.
Harmadik hete tesszük fel a kérdést a Méltányosság Politikaelemző Központtal közösen: „Mi legyen a preambulumban?”. Szerepeljen-e benne Isten neve? – kérdeztük a múlt héten. Mi se természetesebb, mondja az egyik fél. A vallásszabadság a legfontosabb, érkezik a válasz. Világos állásfoglalásra késztető, mégis tiszteletteljes vita folyt a kérdésről. Ezen a héten a kereszténység preambulumbeli megjelenésének kérdésében várjuk hozzászólásaikat.
A magyar politikai közélet, mint történelmünkben annyiszor, ismét az „alkotmányvédelemről” szól. Ám az alkotmányos konfliktusok sem fedhetik el, hogy a magyar társadalom seregnyi megoldatlan problémával küzd, a foglalkoztatáson át az egészségügyig és az oktatásig. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint nem értjük problémáink gyökereit és okait. A Orbán-kormánnyal sem az a gond, hogy diktatúrára tör, hanem az, hogy demokráciafelfogása nem liberális.
Minél régebbi a történet, annál nagyobb tere van a fantázia szárnyalásának, de akár a tények tudatos...
Nyolcvanöt évvel ezelőtt bukott le Hágában Jankovics Arisztid huszárezredes, amikor hamis 1000 frankosokat akart beváltani egy bankban. A bankókat Budapesten, az Állami Térképészeti Intézet pincéjében gyártották (összesen 30 ezer, javarészt rossz minőségű bankjegy készült a nyomdagépeken). Ezután Európa-szerte sorra buktak le a konspiráció résztvevői, akik bevallották: a frank értékét akarták aláásni, hogy bosszút álljanak a Trianon miatt elsőszámú bűnösnek kikiáltott Franciaországon. Romsics Ignác történészt, egyetemi tanárt kérdeztük a máig homályos ügy részleteiről az évforduló alkalmából.
Miközben a WikiLeaks, e politikacsináló kisipari üzemegység kétséges filozófiája bekerült a nyilvánosság terébe, személyi állományát, működésmódját és pláne finanszírozását jókora homály fedte. A másokat könyörtelenül átvilágító, a „nincs titok” elvét valló szervezet önmagát már nem tartotta érdemesnek arra, hogy transzparens legyen, így másoknak kellett ezt a munkát elvégezniük.
November 16-án a Jobbik tüntetést szervezett a Károlyi Mihály emlékműnél: a szobor fejére zsidó rituális fejfedőt, kipát nyomtak, nyakába pedig „szégyentáblát” akasztottak „Én felelek Trianonért” felirattal. A jobboldali radikálisok továbbra sem képesek napirendre térni Trianon fölött. A tények cáfolják a a lomtárból újra elővett hagyományos gyűlöletbeszéd érveit.
A berlini kormány egyik tanácsadója, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) vezető elemzője határozottan cáfolja a a Stratfor amerikai thinktank kutatójának a hvg.hu-ban közölt megállapítását, miszerint Németország politikai-gazdasági hegemóniára törekszik a térségben. Hening Ricke leszögezte: Magyarországnak és más közép-európai országoknak nincs félnivalójuk Berlintől.
Akár koalíciós feszültséghez is vezethet a szombati tisztújítás a KDNP-ben. A kisebbik kormánypártban felerősödtek a Semjén Zsoltot és a Fidesszel való szövetséget bíráló hangok - olvasható a Tiszta Beszéd blogon.
Szalai Annamária elnökletével a médiahatóság azt csinálhat, amit akar, a közmédiumokat már elfoglalták, de letérdepeltethetik a független média szereplőit is – nyilatkozta Mandur László szocialista politikus a hvg.hu-nak
Meg kell törni a monopóliumokat, felül kell vizsgálni a velük kötött korábbi szerződéseket, tovább kell csökkenteni az élőmunka-terheit, erősíteni kell a vállalkozások beszállítói láncait, több élőmunka-igényes kultúrára lenne szükség – minderről Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszélt.
Egy 15 céget magában foglaló csoport, köztük vezető német és osztrák energiavállalatok, közös levelet intézett az Európai Bizottsághoz, amelyben kifejezi aggodalmát az EU soros elnökségét januártól ellátó Magyarország bizonyos válságkezelési lépései miatt.
A kormány nyugdíjintézkedéseit figyelve felmerülhet az emberben, hogy miért nem lepték el az utcákat a magánpénztári tagok százezrei. Elintézhetnénk azzal, hogy nem ilyen a magyar polgár, ennek nincs kultúrája itthon. Lehet, hogy nem tudjuk, mi is az az öngondoskodás?
Aki átlép az állami nyugdíjrendszerbe, annak megmarad a munkáltatók által fizetett 24 százalékos tb-járulék után járó nyugdíjrész, aki viszont a magánnyugdíj kasszákat választja továbbra is, nyugdíjának ezt a részét elveszíti. Ez megkülönböztetés - nyilatkozta hvg.hu-nak Scheiring Gábor, aki kilépett ugyan az LMP választmányából, de továbbra is képviselője, gazdaságpolitikusa a pártnak.
„Csak jöjjenek a külföldi egyetemisták, még többen! Végezzenek el minél több megalázó vizsgálatot rajtunk, hiszen ez hozza a valutát, ettől hízik az orvosok zsebe, a politikai elitet pedig ezek a megaláztatások nem érik el” – írja a betegek kiszolgáltatottságát sérelmező cikk szerzője.
