hvg.hu: A törvénytervezet 198 főben, a szintén négyük által jegyzett alkotmánymódosítási javaslat viszont kétszáz főben állapítja meg az Országgyűlés létszámát – a kisebbségi képviselők nélkül. Tehát 198 vagy kétszáz?

Répássy Róbert: Az Alkotmányban azt szeretnénk rögzíteni, hogy legfeljebb kétszáz fős lehet az Országgyűlés. A cél az, hogy ne legyen kétszáz főnél több képviselő, azonban a 198 tudja visszaadni a mostani, 386 fős parlament arányait. A képviselők negyvenöt százaléka, kilencven fő lenne egyéni képviselő, negyven százaléka, 78 fő listás és tizenöt százaléka, harminc fő kompenzációs. Ez megfelel a mostani, 386 főn belüli arányoknak.

hvg.hu: Törekszenek-e arra, hogy minden választókerületben nagyjából ugyanannyi választópolgár lakjék?

R. R.: Igen. Körülbelül kilencvenezer választópolgár lakna egy választókerületben.

Répássy Róbert

Horváth Szabolcs

A választókerületek határát – akárcsak most – a kormány húzná meg, akár választásról választásra változtatva, hiszen négy év alatt jelentősen megváltozhat az egyes választókerületek lakosságának egymáshoz viszonyított aránya. Ez a folyamat leginkább Budapestre és az agglomerációra jellemző. A választókerületi határok megyehatárokat nem lépnének át.

hvg.hu: Így nincs meg annak veszélye, hogy a mindenkori kormány a saját érdekének megfelelően tologatja a választókerületek határait?

R. R.: Amit említ, az a választási földrajz létező eleme. Megtehetnénk, hogy a választókerületi határokat is a törvény részévé tesszük, de azzal sokkal inkább bemerevítenénk a határokat, mint így, hogy kormányrendelettel módosíthatók. Ha az ellenzék szeretne beleszólni a választókerületek határainak kijelölésébe, ennek részünkről nincs akadálya.

hvg.hu: A tizenhárom kisebbségi képviselő kisebbségenként egyet jelent?

R. R.: Nem. Kisebbségi jelölőszervezetek indíthatnának jelölteket. Egy külön, vagy több jelölőszervezet közösen.

hvg.hu: Az előfordulhat, hogy kisebbségi képviselőként bejut két cigány, örmény pedig egy sem?

R. R.: Elő. A szavazatok egyenlőségének elve alapján nyilvánvaló, hogy egy olyan mandátumot, amely mögött ötvenezer szavazat van, nem tekinthetjük egyenlőnek egy olyannal, amely mögött ezer szavazat van. Az általunk javasolt kedvezményes kisebbségi mandátum a nagyobb létszámú kisebbségeknek jelentene megoldást. Jelölt csak kisebbségi lehetne, de – szemben a kisebbségi önkormányzati választásokkal – itt nemcsak kisebbségiek szavazhatnának. Ez a kisebb lélekszámú nemzetiségeknek kedvezne: ha a jelöltjük szimpatikus másoknak, akik egyébként nem tartoznak az adott kisebbséghez, az ő szavazatukkal mandátumot nyerhetnek. A passzív választójoghoz kisebbséginek kell lenni, de az aktívhoz nem. Mindenkinek – többségieknek és kisebbségieknek egyaránt – két szavazata lenne: a választópolgár egyéni jelöltre és országos listára egyaránt szavazhat és majd eldöntheti, hogy listán pártra, vagy valamelyik kisebbségi listára szavaz. Egyetlen választópolgárnak sem lehet több joga ahhoz, hogy képviselőt juttasson az Országgyűlésbe, mint másnak. Nem kisebbségi önkormányzatokat, hanem országgyűlési képviselőket választunk. A kisebbségiek kedvezménye, hogy nincs ötszázalékos küszöb. Körülbelül tizenhétezer szavazattal egy kisebbségi jelölőszervezet mandátumot szerezhet.

hvg.hu: Említette, hogy a passzív választójoghoz kisebbséginek kell lenni. Egyrészt ezt az adott jelölt hogy igazolja, másrészt ez nem vet-e föl alkotmányossági aggályokat?

R. R.: A javaslatunk szerint az lehet valamelyik kisebbségi szervezet jelöltje, akinek a kisebbségi választáson választójoga van, tehát a tervezet visszautal a kisebbségi önkormányzati választásra. Persze, aki a kisebbségi választási névjegyzékben szerepel, azt a választási bizottság bizonyos szempontok alapján kizárhatja, ez már most is így van. Ez a szabály az etnobusinesst hivatott megakadályozni.

hvg.hu: A tizenhármas szám kőbe van vésve? Az elmúlt években a hunok, a zsidók, a bunyevácok és az olaszok is szerettek volna tizennegyedikként a Kisebbségi Törvény sáncain belülre kerülni. Ha valamelyik kisebbségnek ez egyszer sikerül, akkor a tizenhármas számot tizennégyre változtatják?

R. R.: Nem. Ez a szám fölülről zárt, alulról nem. Ahogy említettem, most sem biztos, hogy minden kisebbségnek lesz parlamenti képviselete. A törvényjavaslat nem azt célozza, hogy minden kisebbségnek automatikusan egy-egy képviselője legyen. Az országgyűlési képviselők létszámának csökkentése sem indokolja, hogy egy-egy új etnikai és nemzeti kisebbség hivatalos elfogadásával a tizenhárom kisebbségi országgyűlési mandátum számát megnöveljük.

hvg.hu: Modellezték-e a törvénytervezetet? Tehát csináltak-e olyat, hogy ezzel a törvénnyel ilyen és ilyen eredmény jött volna ki – mondjuk – 1994-ban vagy 2002-ben? Ha igen, akkor a modell eredménye mennyire tért el a rögvalóságtól?

R. R.: Nem modelleztük, hiszen a javaslatunk elfogadásával a status quo nem változik meg. Arányaiban ugyannyi egyéni, listás és kompenzációs képviselőt juttat az Országgyűlésbe, mint a most hatályos törvény.

hvg.hu: Az időközi választáson egyharmados részvétel elég lenne az érvényességhez. Ezt az időközi választásokon tapasztalható, rendszeresen alacsony részvétellel magyarázza?

R. R.: Igen. Az élethez akarjuk igazítani a törvényt.

hvg.hu: Van-e arra vonatkozóan valamilyen fölmérésük, hogy a legfeljebb 211 fős Országgyűléssel évente hány forintot spórol a költségvetés a jelenlegi helyzethez képest?

R. R.: Nem ez a legnagyobb tétel az államháztartásban, de nyilván milliárdos tételről van szó. A mostani Országgyűlés költségvetése cakompakk évi ötmilliárd forint. Ha ebből egymilliárdot megspórolunk, akkor már eleget tettünk a takarékossági szempontoknak.

hvg.hu: Attól nem félnek, hogy a talpasok föllázadnak, hiszen ha ezt megszavazzák, akkor a saját mandátumuk kerül veszélybe?

R. R.: Orbán Viktor úgy választotta ki az egyéni képviselőjelölteket, hogy mindenkivel személyesen egyeztetett arról, miszerint elfogadják a kisebb létszámú Országgyűlést. A képviselőink tudatában vannak a létszámcsökkentés következményének. A Fideszen belül ez elindíthat egy egészséges versenyt, hogy ki maradjon képviselő, de a verseny inkább a javára válhat egy pártnak.

hvg.hu: Terveik szerint mikor lesz a végszavazás és mikor lép hatályba a törvény?

R. R.: Az Országgyűlés idevonatkozó határozati javaslata szerint 2011 végéig kellene a törvényjavaslatot benyújtani az Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottságnak. Tehát a ciklus első felében megszülethet a törvény.

hvg.hu: Tehát lehet, hogy 2014 előtt az új törvénynek megfelelően tartanának időközi választást?

R. R.: Nem. Az időközi választásokra a mostani törvény rendelkezései maradnak hatályban. Tehát hiába jelenik meg a Magyar Közlönyben 2012-ben az új törvény, először csak az azt követő általános választásokon próbáltatik ki.

Szegő Péter