Szentpéteri Nagy Richard
Szentpéteri Nagy Richard

A parlamenti nyitónap ünnepélyességét elhomályosíthatja a Jobbik frakcióvezetőjének mellényével összefüggő közvita illetve az MSZP-nek a parlamenti állandó bizottságok tisztségviselőivel kapcsolatos obstrukciója. Már ma dolgozniuk kell a képviselőknek: többek között törvényt módosítaniuk a kettős állampolgárság rendezése végett. Ennek gyorsasága kételyeket ébreszt átgondoltságát illetően: Szlovákia rapid módon hazahívott nagykövetét nélkülözni fogjuk a karzaton.

A harmadik Magyar Köztársaság hatodik parlamentjének első munkanapján gyorsan vége a megejtő ünnepélyességnek és hamar elillannak a nagy szavak. A „rendszerváltás rendszerét” lezárni hivatott, a politikai rendszer több elemének megújítására és új alapokon való konszolidálására szerveződött új országgyűlés megalakulásának napja is munkanappá változik. A képviselők belekezdenek majd a politika formálásába. Sok szónoklat és kinyilatkoztatás után kidolgozott normaszövegek és cselekvési tervek, tettek és törvényalkotások következnek, aprólékos kodifikációs feladatok és részletező kormányprogrampontok, méghozzá nagyon gyorsan.

Az alakuló ülés jelzi az új hatalom és a választók közötti mézeshetek végét, amikor egyszeriben jó néhány törvényjavaslat válik ismertté. A választásokon győztes párt a szinte teljes állami struktúra mérsékelt, megfontolt és koherens átalakítását vette tervbe. Ez jószerével a közjogi szerkezet minden alrendszerét érinti. A ma még kevés konkrétumot tartalmazó tervek elsősorban a kormányzás hatékonyságára vonatkoznak, és híján a részleteiben ismerhető szakpolitikai elképzeléseknek, valamifajta „bölcs kormányzás” általános elvárását fogalmazzák meg. Az államvezetésen – ha mást egyelőre nem is – a fontolva haladás szellemét, az okos tervezés visszafogottságát és a megfontolt tervek határozottságát kérhetik számon a kormány szépszámú hívei.

A nyitóülés mindazonáltal alkotmánymódosítást is magával hoz, mert a miniszterelnök-helyettesi tisztség létrehozása azt igényli, hogy a parlament már mindjárt az első órákban hozzányúljon az alaptörvényhez, miképpen a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényhez is. Hamarosan a kormánytagok jogállásáról szóló törvény sem úszhatja meg. A régi struktúra megváltoztatására minden kétséget kizáróan megérett a helyzet, de a változtatások mértéke a legkevésbé sem nevezhető visszafogottnak, mérsékeltnek, vagy akár még – minden jóindulat mellett – kellően végiggondoltnak sem.

Az alkotmány módosításáról szóló előterjesztés, továbbá a minisztériumok felsorolásáról szóló törvénytervezet főbb vonásai nagy vonalakban ismertek, és viszonylag pontosan megjósolhatók voltak már két hete is a sajtó és a közvélemény számára, mielőtt a miniszterelnök-jelölt a lehető leghivatalosabban bejelentette szándékát. A nyolc minisztérium felállításának terve mégis jelentős értetlenséget és sok helyen visszatetszést keltett, a legjobb esetben is egy seregnyi kételynek adva teret. A kritikák nagy része érthető, mert a kormányzati struktúra drasztikus megváltoztatását nem feltétlenül indokolta a kormányzati hatékonyság növelésének szándéka.

Az alaptörvény ugyanakkor egy másik ponton sem marad érintetlen a nyitóülés munkanapján. A Fidesznek a kisebb parlamentről szóló ígérete alkotmánymódosítást vonz maga után, jóllehet erre alkotmányjogi szempontból nincs szükség. A kisebb parlament létrehozása természetesen lehet indokolt – de ehhez mindenekelőtt egy gyökeresen új választójogi törvény megalkotása kellene, ennek azonban ma még a körvonalai sem látszanak. Márpedig jó lesz, ha előbb-utóbb látszanak, mert a választási rendszert célszerű összhangba hozni az őszi önkormányzati választásokig mindenképpen megváltoztatandó önkormányzati-közigazgatási rendszerrel. Át kell gondolni a közigazgatási középszint szerepét is, és nem árt dönteni a választási ciklusok hosszáról sem.

Amíg a törvény nem készül el, az „alkotmányos ígéret” alaptörvénybe emelése felesleges, és nem szolgál más célt, mint annak bizonyítását, hogy a kormányra készülő párt beváltja választási ígéreteinek egyikét, még ha ennek semmi következménye sincs is a most következő négyéves parlamenti ciklusra, és a következőre is csak akkor, ha az átfogó törvény egyszer elkészül. A világ legtöbb alkotmánya egyébként jól megvan a választási szisztémára, vagy különösen a parlament létszámára való leghalványabb utalás nélkül is – ez ugyanis nem az alkotmányok, hanem a választási törvények dolga.

Ezek mellett az országgyűlés még legalább egy fél tucat törvény elfogadását tervezi, jóval a kormány megalakulása előtt, köztük a kormányzati átadás-átvételről szóló, gyakorlatilag ugyancsak feleslegesnek látszó jogszabályt, hiszen a Fidesz – bár erre túl nagy igény nem mutatkozott – ezt is megígérte egyszer. Az új szabályozásnak legfeljebb a társadalmi hangulatot javító hatása lehet, gyakorlati értelme aligha van, hiszen a most zajló átadás-átvételre már nemigen fog kihatni. A további hasonló eseteket pedig a szokásjog alapján is el lehet rendezni, amiként az eddigi kormányváltások is a kialakult hagyományok alapján történtek. Ahogy történik ma is a parlament alakuló ülése.

 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Családi dráma Forráskúton

Családi dráma Forráskúton

Létszámracionalizálás, így nevezik finoman 10 ezer ember kirúgását?

Létszámracionalizálás, így nevezik finoman 10 ezer ember kirúgását?

Átalakítja műsorrendjét az RTL

Átalakítja műsorrendjét az RTL

Airsoft fegyverből lődözgettek járókelőkre szórakozásból autókázáskor

Airsoft fegyverből lődözgettek járókelőkre szórakozásból autókázáskor

Kész csoda, hogy Notre-Dame még áll! - állítják a párizsi tűzoltók

Kész csoda, hogy Notre-Dame még áll! - állítják a párizsi tűzoltók

Újabb véres összecsapás Kabulban

Újabb véres összecsapás Kabulban