Moldova György „rasszizmusa”, avagy nézzünk szembe a tényekkel

Moldova Györgyöt rasszizmussal vádolták meg, legutóbb egy politológus tette ezt a Népszabadság Vélemény rovatában. Sok minden elmondható Moldováról, de hogy rasszista lenne? Emberekre indokolatlanul aggatott címkék fontos társadalmi vitáknak vehetik elejét – például a cigányság helyzetéről és integrációjának elősegítéséről. Moldova Miskolcról írt riportkötete az etnikai feszültségek okaira világít rá.


Csáky és Duray a magyar diplomácia erőtlenségéről

Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke és Duray Miklós a párt alelnöke a lapunknak adott interjúikban kifejezték csalódásukat a szécsényi magyar-szlovák csúcs eredményét illetően. Csáky bízik harminc képviselői aláírás összegyűjtésében - ennyi kell ahhoz, hogy a nyelvtörvénnyel a szlovák Alkotmánybíróság foglalkozzon. Duray szerint a két ország ellentéte immár öngerjesztő, s indokolatlannak nevezte a Slovan–Dunaszerdahely meccs betiltását.


Mi történjék a Holokauszt tagadókkal? Kerekasztal-beszélgetés.

A Holokauszt tagadóinak büntetőjogi felelősségre vonása mártírrá teszi őket, ugyanakkor semmiféle problémát nem old meg; a nyugati példák is ezt mutatják – egyebek mellett ez hangzott el azon a szerda esti budapesti kerekasztal-beszélgetésen, melyet a Fundamentum című emberi jogi folyóirat szerkesztősége jegyzett. A beszélgetésbe érdekes színt vitt a közönség soraiban megjelent, magát Holocaust-relativizálónak meghatározó Polgár Tamás, alisas Tomcat hozzászólása. Karsai-Polgár vita a Soáról a láthatáron.


Jajkiáltás egy faluból: záróra?

Egy dunántúli kis faluból érkezett a következő levél hozzánk. Írója a falu, és általában a kistelepülések szomorú sorsáról számol be.


Pelle János válaszol Bolgár Györgynek: ne bagatellizáljuk el a munkanélküliséget!

Akárhonnan nézzük is, sajnos emelkedőben van a munkanélküliség Magyarországon, immár megközelíti, jövő tavasszal pedig minden bizonnyal túlszárnyalja a tíz százalékot. És ez csak a regisztrált munkanélküliekre vonatkozik. Bolgár György kincstári optimizmusa nem igazán indokolt, annál kevésbé, mert egzisztenciális helyzetük megingása miatt sok fiatal sodródik a Jobbikhoz- figyelmeztet cikkében Pelle János.


Portré Balajti László NBH-főigazgatóról

„Ha az ember elég önkritikus, és több mint húsz évet eltöltött a szakmában, két-három mondat után Mata Harit is képes leszerelni”. Egyebek mellett ezt nyilatkozta Balajti László, a bírálatok kereszttüzébe került NBH frissen kinevezett főigazgatója.


A melegfelvonulásokról - Stadler János vitája Papp L. Tamással

Stadler János vitába száll Papp László Tamás korábbi, Melegek és homofóbok: békésen mindenki felvonulhat című cikkének állításaival, mert szerinte saját szándékaikkal ellentétesek a melegfelvonulások: a közvélemény megnyerése helyett inkább visszatetszést szülnek, és a meleg közösség számos tagja sem ért egyet velük. Papp László Tamás válaszában megismétli: tiltási indítványoknak nincs helyűk, de a melegparádék jellegéről indulhatna belső vita.


Fónagy János: „Magyarország Izrael-politikája konszenzusos ”

Ellenzéki politikusként mondom, hogy az Izrael-politika konszenzusos Magyarországon: Izraelnek joga van a létezéshez, a biztonsághoz és állampolgárai megvédéséhez” – fejtette ki Fónagy János azon a túlnyomórészt angol nyelvű szakmai konferencián, amelyet a Magyar Külügyi Intézet szervezésében tartottak a minap. A konferencia apropóját az Izrael és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok újrafölvételének huszadik évfordulója adta.


Mi az igazság az edelényi mendemondákból?

Edelény fideszes polgármestere nemrég állításként fogalmazta meg azt a rémhírt, hogy a legszegényebb cigányasszonyok tudatosan ártanak a gyermeküknek, csak hogy megemelt családi pótlékot kapjanak. A roma szervezetek Molnár Oszkár lemondását követelték. A gépkocsivezetőből szállítási vállalkozóvá lett polgármester állítása megalapozatlan, rasszista jellegű, ám az igaz, hogy országszerte növekszik a fogyatékos gyerekek száma - nagyrészt az anyák tűrhetetlen szociális helyzete miatt. Az érintettekkel készített interjúkat olvashatják.


Miről mit gondolnak a jobboldalon?

A homoszexualitás, eutanázia, abortusz és az ehhez hasonló megosztó problémákhoz való viszonyulás alkalmas arra, hogy a gyakran egymásba érő jobboldali ideológiákat megkülönböztessük. Természetesen nem ezek jelentik a kizárólagos különbséget, ezek a csoportok gyakran teljesen eltérően gondolkodnak az állam, a társadalom, a gazdaság kérdéseiről is. A magyar közbeszédben tulajdonképpen már a megnevezések körül káosz van: jobboldal, polgári oldal, konzervatívok, kereszténydemokraták névvel is illetik gyakran ugyanazokat az erőket- állítja Jeskó József, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.


Válasz Bauer Tamásnak, avagy kísérlet az Orbán-fóbia gyógyítására

Bauer Tamás korábbi levelében bírálta Pelle Jánost és Papp László Tamást, amiért bagatellizálják a Fidesz kormányra kerülésével fenyegető veszélyeket. Pelle János már reagált Bauer írására, most a másik megszólított, Papp László Tamás válaszát közöljük. Szerinte Orbán pártja nem demokráciaellenes, s nem is fenyegeti a demokráciát, még ha a Fidesz demokráciafelfogása különbözik is az övétől, és számos vonása egyáltalán nem rokonszenves.


Burány, Demszky, Hagyó, Horváth, Kocsis... – felelősök kerestetnek

Csurka Istvánt mint politikust nem szívleljük, de mint írót akkor sem törölhetjük ki az emlékezetünkből. A hatvanas évek emlékezetes Ki lesz a bálanya? C. darabjában megszállottan kártyázott az egymás vesztére játszó négy értelmiségi figura, Czifra, Abonyi, Fény és Csüllögh. Az ő árnyékuk vetül rá a harmadik évezred első évtizedének végén a fővárosi politikára, melyet meghatároz a kérdés: ki viselje a felelősséget a csőd felé tántorgó Budapesti Közlekedési Vállalatnál a felelőtlen gazdálkodásért, a legrosszabb pillanatban kitört korrupciós botránysorozatért?



Gasparovic Trianon revíziójáról, Sólyom új határok felállításáról beszél

Sólyom László magyar és Ivan Gasparovic szlovák elnökkel közölt párhuzamos interjút pénteki számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A konzervatív német napilap bevezetőjében azt írta: a két ország közötti kapcsolatok továbbra is és egészen a legmagasabb szintig feszültek. A két ország államfője egyaránt a másik felet teszi felelőssé a rossz viszonyért.


Kínai időjósoktól az arcfelismerésen alapuló randevúkig

Mágnesekből készített jóstábláknak és a Doppler-effektusnak köszönhetjük a jövő legnagyobb ajándékát, a kibővített valóságot, ami sokak szerint ugyanolyan múló trend, mint a már most kellemetlen hangzású web 2.0. Cikkünkben a rendszer múltját és jövőjét vizsgáljuk.


Bauer Tamás vitája a Fideszről Pelle Jánossal és Papp L. Tamással

Az alábbiakban közöljük Bauer Tamás írását, amelyben reflektál Pelle János és Papp László Tamás Fidesszel kapcsolatos nézeteire. Bauer szerint mindketten elbagatellizálják a Fidesz jelentette veszélyeket, pedig a jobboldali párt kormányra kerülése fenyegeti a demokráciát. Tekintélyelvű hatalom van előkészületben. Pelle János válaszol: Bauer félelmeit alaptalannak tartja, szerinte a tavaszi választások nyomán lehetőség nyílik a szocialista-liberális koalíció mulasztásainak orvoslására.


Magyarok, szlovákok, galambok, héják és struccok

A Magyar Gárda trianonozására, ostoba, sérelmi nacionalizmusára nem jelenthet mentséget a Slota-féle, hasonlóan bornírt, reszlovákosító politika, melynek legutóbbi terméke a súlyosan diszkrimináló nyelvtörvény. Arról sem érdemes vitatkozni, hogy 1990 után a súlyosan kompromittálódott szimbólumok közül melyik támadt fel előbb: a nyilasok által kultivált Árpád-sáv, vagy a hasonlóképp történelmi szimbólumnak is tekinthető kettős kereszt, a Hlinka-gárda jelvénye. Egy valami kétségtelen, Szlovákiának többet kellene tennie az ott élő magyarok nyelvi és kulturális igényeinek kielégítéséért.


A közös kultúrkincs többet hozna Szlovákiának, mint egy autógyár

"Az egész csak arra jó, hogy felkorbácsolja az emberek érzelmeit és gyűlölködést szítson. A jelen helyzetben Szlovákiának ez hiányzik a legkevésbé." Hunčík Péter, dunaszerdahelyi magyar író és pszichiáter jegyzetét közöljük a nyelvtörvény kapcsán. A cikk eredetije a Týždeň című lapban jelent meg, szlovák nyelven.


NBH-iromány: spekulációkkal felturbózott igazságkoktél?

Hetek óta rágódik a sajtó azon, hogy pénzelte-e valaki a romák elleni sorozatgyilkosság gyanúsan jómódúnak látszó, komoly fegyverarzenált birtokló „tettes-jelöltjeit”. Mintha nem pont eme országban szaladgálnának tízezrével a minimálbérre bejelentett, terepjárós-terepmotoros aranyifjak. Szomorú, de úgy tűnik: néha egy gyilkosságsorozat kell, hogy valakinél rákérdezzen a hatóság: te miből is élsz? Az enyingi bandánál is csak a Cozma-gyilkosság után kezdtek lázas jövedelemfirtatásba.


Ellenvélemény: Nem ördögtől való a terézvárosi csendrendelet

Nem kis értetlenséggel figyeljük a terézvárosi záróra-rendelet körül kialakuló vitát. Jelenleg a magyar közélet legfontosabb kérdése valószínűleg az, hogy szabad lesz‑e a novemberi zuhogó esőben, éjszaka, teraszon poharazgatni a Terézvárosban? S hogy e jogát a köz érvényesítse, kész az utcára is vonulni. Kocsmárosok és éjjeli bohémok, szent szövetségben a gonosz polgármester, s az értetlen lakosok ellen.