Schmidt Mária: Gyurcsány lenullázta a baloldalt, új korszak előtt állunk

Gyurcsány Ferenc hatalomra kerülése és bukása, 2004 és 2009 között a szociálliberális kormányzó erők többször is kísérletet tettek a pártállami diktatúra és a demokrácia közötti cezúra elmaszatolására. Úgy vélték, hogy a „mindent a népért, semmit a nép által” gyakorlata összeegyeztethető a demokratikus működéssel. Asszisztáltak ahhoz, hogy Gyurcsány egy meg nem értett alanyi költő elhivatottságával jelentsen be újabb és újabb programokat, reformokat, ötleteket és azután kezét széttárva sajnálkozzon: a „nép” nem képes felzárkózni az ő szintjéhez.


MSZP-s platformvezető: "Messiásnak tekintettük Gyurcsány Ferencet"

Kertész Krisztián közgazdász, az MSZP Ésszerűség és Felelősség Platformjának (ÉFP) vezetője más platformvezetőkkel együtt kiemelt időkeretben szólalhat fel a párt rendkívüli, július negyediki kongresszusán. A Corvinus egyetem fiatal oktatója indulni szeretne a következő parlamenti választáson az országos lista jelöltjeként, mert úgy látja, hogy „amíg az ember nem fűzi szorosabbra a kapcsolatait a hatalomhoz, addig a szakmai véleményét is kevésbé hallgatják meg”.


Papp László Tamás: Miért „bankároznak” a szocialista pártban?

A szocialista párt lázasan keresi miniszterelnök-jelöltjét. Neki kellene a korábbi MSZP-re szavazókat visszahódítani. A párton belül erősödnek a hangok, hogy a szocialista párt tolódjon balra, sokan csatlakoztak a Fidesz „offshore-lovagok” elleni kampányához. Ettől remélik, hogy újfent ősbaloldali akolba lehet terelni a Fidesz által lenyúlt kádárista rétegeket. Hasznos ilyenkor bekukkantani e taktika kulisszái mögé.


Csizmadia Ervin: Szétrobbanhat néhány parlamenti párt

Amit az elemzők régóta hiányoltak, az mostanra beérett: megindult az 1990-ben létrejövő, s azóta szinte mozdulatlan pártrendszer eróziója. A parlament pártjai felbolydult méhkashoz hasonlítanak. A Jobbik előretörésével a status quo felborult, innentől kezdve bármi bekövetkezhet.


Balos, vagy baljós-e a Jobbik?

A magyar politika brüsszeli egén baljós csillag tűnt fel, amely Jobbiknak nevezni magát. Ez a párt azonban többek szerint – balos. Vajon igaza van-e azoknak, akik szerint egyre kevesebb értelme van a politikában a baloldal-jobboldal megkülönböztetésnek? Avagy ellenkezőleg: most igazodhatunk el igazán: merre van a jobb és merre van a bal? (Még ha nem is éppen arra, amerre korábban kerestük.)


Babarczy Eszter: Miért nem kell a kisebb Parlament?

Volt a kormánynak egy előterjesztése. Csöndben bukott el 2009. június 22-én. Csöndben, de nem a megszokott módon, ugyanis ezúttal az Igazságügyi Minisztérium által benyújtott tervezetre a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint az MDF Dávid Ibolya-ellenes szárnya nyomott IGEN-t, míg a szocialisták többsége tartózkodott, az SZDSZ pedig egy elszánt NEM-mel erősítette meg a demokrácia melletti elkötelezettségét. (Cikkünk szerzője utóbb több ponton kiigazította cikkét, így a változatlanul hagyott eredeti szöveg mellett keretes írásban ezt is közöljük - a szerk.)


Papp László Tamás: Gyógyír radikáljobb áfiumra

Magyarországon véget ért a bipoláris pártrendszer. A Fidesz képében egyetlen, jelenleg igencsak túlsúlyos nagypárt létezik. A választás negatív szenzációja Vona Gábor pártjának döbbenetes méretű áttörése volt. Ebben a gazdasági helyzet, a közbiztonság megroppanása éppúgy szerepet játszott, mint jónéhány valós probléma elmaszatolása a közbeszédben. A Jobbik ezeket tematizálta és demagógiája hatékonynak bizonyult.


Az Igazságügyi Minisztérium packázása a titkosszolgálati iratokkal

Egyszemélyes küzdelmében, s az állam ellen indított perében május végén Kenedi János történésznek adott igazat a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, és ítéletében elmarasztalta az állambiztonsági iratok utólagosan, ötven évre történő titkosítását, a dokumentumok kutatási célból való hozzáférhetetlenségét. De mikor adja be derekát az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, s tesz eleget a bírósági ítéletnek? Úgy tűnik, időhúzásra rendezkedtek be, fordítási problémákat emlegetnek, az „érintett hatóságokkal” történő tárgyalások kimenetelére várnak.



Szanyi Tibor: az MSZP teljes vezérkarának mennie kell

Az MSZP élén teljes vezetőcserét szorgalmaz Szanyi Tibor szocialista képviselő, aki szerint mindenkinek mennie kell, aki az őszödi beszéd és Gyurcsány leváltása között a pártelnökség tagja volt. Szerinte szakítani kell mind Gyurcsány „liberálanarchista” politikájával, mind a Bajnai-kormány „politikai szürrealizmusával”, ehelyett erősíteni kell az MSZP baloldali jellegét, visszahozva a társadalmi igazságosság és szolidaritás eszméjét. Mint kifejtette, az új vezetést a párttagok közvetlen szavazataival lehetne megerősíteni tisztségükben.


Ünneprontó értékelés demokráciánk születésnapján

Húsz éve a Nagy Imre-újratemetés volt a demokrácia lélektani születésének kegyelmi pillanata. Ekkor dőlt el, hogy az állampárti rendszernek a gazdasági létfenntartó forrásai – nyugati hitelek – után a morális és pszichológiai tartalékai is kiapadtak. Tárgyalások indultak a demokratikus hatalomátadás módjáról. Két évtizedes a többpárti népszuverenitás gyakorlata Magyarországon. Ideje mérleget vonni. Szembesíteni hajdani tünékeny illúzióinkat a nyers valósággal.


Kurucz János vallomása, avagy a besúgónak nevezett súg magáról

Kurucz János szerkesztőségünknek írt levelében kifejti: csak formális kapcsolata volt az állambiztonsági szervekkel. Nyugodt a lelkiismerete, nem volt besúgó. Nem igaz - állítja - , hogy titkos megbízottként közreműködött volna Nagy Imre újratemetése és az SZDSZ megfigyelése körüli állambiztonsági akciókban. Kémelhárító karrierje egy nagy nulla, a belső elhárításhoz való átkerülése pedig nagyon kusza ügy. Az alábbiakban levelét teljes terjedelmében közöljük.


„Minden generációnak joga van letenni a maga névjegyét”

Nem lenne helyes parkkal elvesztegetni a Városháza melletti területet, és nem attól válik környezetbaráttá egy épülettömb, hogy néhány fát állítunk köré – száll szembe a belvárosi terveit kritizálókkal Erick van Egeraat holland sztárépítész.


Az elutasított és hőn szeretett sajtó

Honi sajtóviszonyaink önkritikus elemzésére sarkall ama lehangoló Gfk-felmérés mely a Népszabadságban látott napvilágot. Eszerint „a tűzoltókban bíznak leginkább a magyarok, míg az újságíróknak és politikusoknak a szavára kevésbé adnak...a lista sereghajtói az újságírók és a politikusok.”


Mivel őrjíti olvasóit a Süddeutsche Zeitung?

Ha a mit sem sejtő újságolvasó átböngészi Michael Franknak a Süddeutsche Zeitungban megjelenő cikkét, azt hihetné, hogy Budapest utcáin feketeingesek masíroznak, az utcákon támadják az ártatlan értelmiségieket, cigányok tömegeit gyilkolják, mindennapiak a lakásrombolások. Miért nem hirdetik ki a szükségállapotot? – kérdezhetik az olvasók, miért nem rendeli ki a tankokat az utcára Szekeres hadügyminiszter? Herr Frank azonban nem bízná a rend helyreállítását a magyarokra, ő Brüsszel intervencióját sürgeti.


Baka András: "nem nekem van szégyellnivalóm"

„Mindig csodáltam azokat, akik kis koruktól tudják, milyen pályára akarnak lépni” – jelzi a Sólyom László által a Legfelsőbb Bíróság elnökének jelölt, a hétfői kudarcos parlamenti szavazás után harmadjára is ringbe szálló, 56 éves bíró, hogy eleinte korántsem állt szándékában jogi babérokra törni.


Az SZDSZ kudarcáról

Az SZDSZ súlyos veresége nyomán kárörvendő, pocskondiázó cikkek egész sora rúgott még egy jó nagyot a liberális párton. Érdemes indulatok nélkül számba venni néhány olyan csapdát, amelybe az SZDSZ belefutott, és amelyek hozzájárultak bukásához.


Pokorni kizárja a kormányzati együttműködést a Jobbikkal

Ha kormányra kerül, a Fidesz stabil centrumpozíciót kíván elfoglalni, ami kizárja az együttműködést a Jobbikkal, amennyiben a radikális párt is bekerül a Parlamentbe – hangsúlyozta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, a XII. kerület polgármestere. Ugyanakkor kitart amellett, hogy a kerületében felállított turulszobornak a helyén kell maradnia.


Rainer János a hálózati személyek újabb névsoráról

Mint derült égből villámcsapás, az 56-os intézet csütörtökön, késő este honlapjára váratlanul feltett egy új listát az állambiztonsági szolgálat tagjairól: 181 fedőnévből 110-et nevesített, néhányuk munkadossziéjának anyagát a hvg.hu is ismertette. Akkora volt az érdeklődés, hogy pénteken lehetetlen volt rámenni az intézet honlapjára, szervere lefagyott. Rainer M. Jánost, az 56-os intézet főigazgatóját kérdeztük, miért most hozták nyilvánosságra a névsort, és mi várható a jövőben?