Vince Mátyás a 30. születésnapját most ünneplő HVG alapítója és közel tíz évig főszerkesztője volt. Az alábbiakban a lap születése körüli izgalmakat, a párt sajtóirányításával folytatott küzdelmeket írja le, és bepillantást enged a titokba, miként tudta a hetilap néhány év alatt megteremteni máig kitartó presztízsét.
A miniszterelnök a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) előtt tartott előadását követően, kedd délután rövid interjút adott a hvg.hu-nak. Szerinte a vagyonadó kérdésében lesz megegyezés az SZDSZ-szel.
Társadalmi értelemben törvényszerű volt-e a Jobbik áttörése az EP-választáson, vagy derült égből villámcsapás? Szociológusok szerint legfeljebb a siker mértéke meghökkentő, de a ténye semmiképpen sem. Legtöbbjük a cigányellenességben találta meg az eredmény kulcsát, de akad olyan is, aki a politikai fősodor érzéketlenségével hozza összefüggésbe a Jobbik nagy ugrását.
A korrupció kivégezte a választók előtt a hét éve kormányzó szocialistákat és liberálisokat. Nincs az a (volt) szocialista vagy liberális szavazó, aki ne tudná sorolni sajátjai korrupt üzleteit, legyenek azok miniszterek vagy polgármesterek. A korrupció elleni érvelés a Jobbiknak kedvezett: egyszerre tudta ütni a kormányon lévőket és a Fideszt. A társadalom már a válság előtt is érzékeny volt a korrupcióra, de a válság különösen érzékennyé tette a kisembert: miért én szenvedek, miért tőlem vonnak el, amikor a politikai elit nemcsak tehet a válságról, hanem még meg is gazdagodott közben?
A magyar politikai rendszer végérvényesen átalakult, semmi sem mehet tovább úgy, ahogy a rendszerváltás után megszoktuk. Az MSZP – szavazótáborának méreteit tekintve – egy kategóriába került a Jobbikkal; mindkettő középpárt lett. Az egyik oda süllyedt, a másik oda emelkedett. Az SZDSZ gyakorlatilag eltűnt a politika porondjáról (bár a parlamenti frakció néhány hónapig még úgy csinálhat, mintha egy fontos párt nevében űzné a politikát).
Bármilyen eszközzel is próbálkozott a Fidesz, nem sikerült magához csalnia a Jobbik szavazótáborát. Ez, amellett, hogy az egységes jobboldal stratégiájának kudarcát jelenti, teljesen új válaszokat igényel a Fidesztől. Az őket övező elvárásokat azonban éppen saját maguk növelték olyan szintre, hogy csalódást okozhatnak. Krekó Péter politikai elemzőt kérdeztük.
A Magyar Demokrata Fórum elnöke csalódott a Jobbik térnyerése miatt. Pártja belső ellenzékének jövője még kérdéses, de egy-két hét múlva eldől. Dávid Ibolya visszautasította a liberalizmus "vádját".
„Nem történt semmi különös az EP-választáson. Ahogy ez másutt is lenni szokott, alacsony részvétel mellett a tét nélküli választáson a kormánypárt(ok) rosszul szerepelt(ek), az ellenzék meg győzött; jól ment a kispártoknak és az extrémistáknak.” Na, ezt nehogy elhiggyük. Fontos és jelentős kihatású dolgok történtek tegnap.
Az MSZP a félelemgerjesztésre, a Fidesz a gazdaságot tönkretevő elit felelősségre vonására e hegyezte ki a kortescsatát. Ugyanakkor a kérdés jelenleg az, mi lesz azután, hogy a választási eredmény igazolja a jobboldal diadalmas fölényéről és a baloldal mélyrepüléséről szóló előrejelzéseket? Döbbenetes, legalább háromszoros különbség van a két nagypárt viszonylatában. Innentől feltehető ama kérdés is: lehet-e jelenleg kétpólusú pártrendszerről beszélni?
Kiss Péter társadalompolitikai miniszter volt a vendége a Hit Gyülekezetéhez közelálló hetilap, a Hetek által rendezett közéleti klubnak. A politikus a többek között kifejtette: „az országgyűlési választásokat követően, az MSZP, habitusát megváltoztatva, alulról építkezve, kísérletet tesz a váltópárti magasságra”. A hvg.hu az MSZP további szándékairól kérdezte Kiss Pétert.
Magyarország is adóparadicsomnak számított az EU-s belépésig, de még utána is kedvelt székhelye maradt a külföldi cégeknek - mutatott rá Farkas Péter, a Világgazdasági Kutatóintézet főmunkatársa, akitől arra kerestünk választ, miért csak most fordul a világ figyelme az offshore jelenség felé? Hiszen köztudott volt, hogy ilymódon lehet megkerülni a nemzeti hatóságok által kirótt adók megfizetését. A tranzakciók legálisak ugyan, de mégiscsak az egyes országok költségvetési bevételét apasztják.
„Én egy kedves fiú vagyok, de rémes, agresszív pitbull leszek, ha nem az van, amit szeretnék” – teszi helyre a 34 éves új kormányszóvivő azokat, akik csak a mosolygós, sármos férfit akarják meglátni benne.
A HVG és a Medián márciusban közölte civil javaslatát a magyar parlamenti választási rendszer megújítására. Az Alkotmánybíróság a választási körzetek arányosításra kötelezte az államot, így a választási törvény biztosan változik. Sokan éppen a mai szisztémát hibáztatják a kétpárti politikai rendszerért. Rózsa Péter György elemző szerint eljött az idő a merészebb, az arányosságot jobban szolgáló változásokra. Szerinte ez a kívánatos.
„Kifehérednek az off-shore cégekbe menekített vagyonok. Az adóparadicsomokba menekített pénzeket és vagyont bevonjuk az adózásba. Célunk, hogy a nyereséges vállalkozások és vállalkozók ne tudják elkerülni a hozzájárulást a közöshöz” – ígéri az MSZP kampánykiadványa. Furcsa, hogy a hatalmon lévőknek hét év kormányzás után jutott csak eszébe eme kiskapu befalazása. Ennél már csak az groteszkebb, miszerint elvben valamennyi párt (sőt, az Unió is) fellépést sürget a hazai közteher jelentős részétől mentesítő „vagyon-és nyereségdisszidálás” ellen. Mindez azonban idáig csak papíron zajló alibi-ténykedés volt.
Minden populizmustól, demagógiától, délibábos, árvalányhajas vagy rózsaszín ábrándkergetéstől élesen elhatárolom magam - mondta az MDF EP-listavezetője, aki szerint „a magyar politikai osztály rendkívül silány és felelőtlen, a politikai demagógia pedig minden eresztékében eluralkodott”. A politikus ma is mindent úgy csinálna, mint pénzügyminisztersége alatt tette.
Bizarr cikk jelent meg az izraeli Haaretz napilapban, címe Szima Juditnak, a Jobbikkal szerződést kötő rendőrszervezet főtitkárának kijelentését idézi: “A büszke magyaroknak fel kell készülniük arra, hogy harcoljanak a zsidók ellen”. A szöveg magán hordozza mindazokat a jellegzetességeket, melyek az utóbbi időben a Magyarországról közölt cikkeket jellemzi, s amelyeket jobb esetben a félreinformáltság, rosszabb esetben azonban a rosszindulat táplált.
Nyolc „ajánlat” lesz a választók előtt június 7-én. Négy az eddigi parlamenti pártoké, négy a parlamenten kívülieké. A Fidesz-KDNP fölénye régóta nagy, az MSZP pedig hosszú ideje mélyen van. Nemigen születhet olyan eredmény, ami stratégiájuk lényeges módosítására bírhatja majd a feleket. A köztük lévő erőviszonyok aligha változnak. Az SZDSZ és az MDF már csak az árnyéka valahai önmagának. Számukra a parlamenti küszöb leküzdése a tét, és ma ebben leginkább egymás versenytársai.
Mozgósító erejük miatt döntött úgy az SZDSZ, hogy plakátjain a szélsőséges eszmék veszélyeire hívja fel a figyelmet. Az MDF-fel nem egyesülnének, már csak azért sem, mert nem lehet tudni, Dávid Ibolyáék mit akarnak – fejtette ki a hvg.hu-nak Szent-Iványi István, az SZDSZ európai parlamenti listavezetője.
Miért kell EBRD-segítség a magyarországi bankoknak? Jó ötlet a jól működő vállalatoknak támogatott hitelt nyújtani? Aggódni kell a régiós országok válságkezelése miatt? Segítene a gyors eurócsatlakozás? Manfred Schepers, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnöke a magyarországi bankok helyzetét, a még fennálló kockázatokat, valamint az ország válságkezelését és az utóbbi időben ezzel kapcsolatban elhangzott javaslatokat, kritikákat kommentálta a hvg.hu-nak.
A kormány javaslata, amely adó- és járulékköteles tétellé nyilvánítaná az önkéntes nyugdíjpénztárakba történő munkáltatói hozzájárulásokat, nem szolgálja a hazai tőkepiac megerősítését – véli Szalay-Berzeviczy Attila. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) volt elnöke elhibázottnak tartja a nyugdíjpénztárakra vonatkozó inflációkövető hozamgarancia bevezetését és a kormány tavaly őszi döntését a magánnyugdíjpénztári részvényállomány kötelező feltöltésének további két évre történő elhalasztásáról is.
