Lengyel László vasárnap megemlékezést írt Bronislaw Geremek egykori ellenzéki vezető tragikus halála kapcsán. A Kádár-rendszer ellenzékije, Hodosán Róza levélben fűz kritikai észrevételeket Lengyel szemléletéhez. Az SZDSZ alapítójának írását alább olvashatja.
A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény 2007. decemberi elfogadását követően, 2009. január 1-től, Magyarországon is bevezetik a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét.
Diktátorok szokták országukat egyetlen hatalmas terepasztalnak, gigantomániás presztízsberuházások színterének tekinteni. Ahol pénz nem számít, ha dicsőítésük tárgyiasítását kell megvalósítani. Kerüljenek akármennyibe a gazdaságtalan, vizuális merényletnek tekinthető építménymonstrumok. Gondolhatnánk, demokráciában ez másként van. Viszont a Kőröshegyi Völgyhíd – legalábbis itthoni relációban – megingatja ebbe vetett hitünket. Főnként az ÁSZ-jelentés tükrében.
A Harmadik Birodalom egyik legfontosabb propagandafilmjét, a Jud Süsst a Gede testvérek jóvoltából csütörtöktől vasárnapig többször levetítették egy Hegedűs Gyula utcai pincében. A film főszereplőjének, a „gonosz zsidónak” a kivégzésekor a közönség – a pénteki vetítésen – hatalmas tapsviharban tört ki. Tudósítónk ott volt.
Az országúti balesetben 76 éves korában elhunyt Bronislaw Geremek azon kevesek közé tartozik, akikkel büszkén él az ember egy időben. Halála megint, újabb évekkel távolítja tőlünk azokat az éveket, amikor egyenes gerinccel, emelt fővel lehetett a hatalom arcába nézni, és igazat, csakis az igazat mondani.
Tel-Avívban nagyszabású kiállítás nyílt egy magyar származású fotós, Kluger Zoltán 1933 és 1958 között Palesztínában majd Izraelben készült képeiből. Tudósítónk a kiállítás egyik szervezőjével, Ruth Oren fotótörténésszel, a haifai egyetem tanárával beszélgetett a sokáig elfelejtett művész életéről, sorsáról.
Kovács András A Másik szeme című könyve zsidókról és antiszemitákról szól a háború utáni Magyarországon. A témával 1990 után többen is foglalkoztak ugyan, de e kötetnek mégis sikerült újat mondania, például a magyarországi zsidóság identitásproblémájáról. A többség asszimiláltnak tekinti magát, ám a környezet állandóan emlékezteti őket zsidó voltukra.
Szögezzünk le valamit. Szombaton minőségileg új helyzet állt elő Magyarországon. A szélsőjobboldal életekre tört. A horda ölni akart.
Újra diadalt aratott a cionista világösszeesküvés – legalábbis a kuruc.info ultrajobbos, antiszemita, rasszista honlap szerkesztői így gondolják. Rettenetmód felháborodtak, hogy oldalukat a tengerentúli szerverszolgáltató letiltotta.
Minden eddiginél súlyosabb fizikai és szóbeli erőszak jellemezte a szombati melegfelvonulást. A Fradi-pálya közönsége kihelyezett ülést tartott a Városligeti tónál. Tudósítónk ott vonult a menetben. Helyszíni beszámoló.
A parlamentáris kormányzati rendszer szerte Európában attól működőképes, hogy lehetővé teszi a törvényhozási ciklusok lerövidítését. A kormányok a parlament bizalma alapján kormányoznak. Ha kell, az államfő szélnek ereszti a parlamentet. Magyarországon az országgyűlés gyakorlatilag feloszlathatatlan - állapítja meg többek között írásában Szentpéteri Nagy Richárd, a Méltányosság Politikai Elemző Központ kutatója.
A melegfelvonulás körüli erőszakos cselekményekkel megíródott a harmadik Magyar Köztársaság egyre szánalmasabbá váló történetének újabb szégyenteljes fejezete. A kormány, amelynek feladata lenne garantálni a törvényes rendet és a közbiztonságot, érzelmi alapú látványakciókba menekül. Be nem jelentett demonstrációkhoz csatlakozik, chartát és ligát alapít, a külföld nyilvánossága előtt panaszkodik a magyar politikai élet "weimarizálódása" okán. Úgy tesz, ahogy egy válságba sodródott ország ellenzéki vezére és elszánt hívei lépnek fel a rossz kormányzással szemben. De most éppen az övék a kormányzati felelősség.
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter továbbra sem akar kormányfő lenni, a kisebbségi kormányt működőképesnek tartja, az élelmiszerárak mérséklésének legjobb eszközét a termelés növelésében látja, de a Fidesz által javasolt áfacsökkentést „tárgyalási alapnak” tekinti.
A kormány dobogókői ülésén fogalmazódott meg a szándék, hogy a segélyek kiszámításának alapja jövőben ne a minimálbér, hanem a nyugdíjminimum legyen. Magyarul, a gyakorlatban ez csökkentést jelent. Nyilvánvalóan arra törekszenek, hogy a legmagasabb pénzbeli szociális támogatás is kevesebb legyen, mint a legalacsonyabb bér. Persze mindez csupán tüneti kezelés: égető szükség volna a népjóléti juttatások koncepciójának felülvizsgálatára. Hisz a jelenlegi szociálpolitikai modell nem oldja, hanem szaporítja és újratermeli a problémákat.
„Izgalmas, modern helyként szeretném bemutatni Magyarországot, hogy ne csak a gulyás és az operett jusson róla az izraeliek eszébe, hanem például a kortárs tánc, a film és jazz is, amikre Izrael nagyon is vevő” – állítja Lányi Eszter, aki tavaly ősz óta Magyarország izraeli nagykövetségének kulturális attaséja.
Az elkövetkező időszak politikai kommunikációjának vezérmotívuma lehet a cselekvőképesség. A kormány egy konzervatív jellegű mérsékelt kormányzati szemléletmódot, a Fidesz pedig a cselekvőképességre és változtatásra épülő progresszív kormányzási koncepciót igyekszik magáévá tenni. Ebből a helycserés támadásból az jöhet ki győztesen, aki hitelesebben tudja körvonalazni új szemléletmódját - állapítja meg írásában Novák Zoltán politológus, a Méltányosság Politikai Elemző Központ kutatásvezetője.
Számos negatív jelenség felerősödhet Magyarországon 2025-ig: még nagyobb lesz a gazdagok és szegények közti különbség, a digitális szakadék mélyül, a születési arányszám további csökkenhet, és folytatódhatnak a nemkívánatos demográfiai változások, ez derül ki az egyetemisták jövőképét vizsgáló kutatásokból. Reményt ad, hogy az emberek családcentrikusak maradnak – mondta el Nováky Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem Jövőkutatás Tanszékének vezetője.
Egy metamorfózis tanúi lehetünk: annak, hogy az eredetileg a népért indított háború szándékából hogyan születik meg a nép elleni terror eszméje, s hogy a gerillából hogyan válik potenciális terrorista – írta néhány éve Anderle Ádám professzor Che Guevaráról. A partizánvezérnek, ennek ellenére, még mindig nagy a nimbusza, legutóbb a Népszabadságban megjelent cikk igyekezett őt fényesíteni.
Orbán nemrég nyilvánosságra került realista kijelentéseit a szükséges kiigazításokról a választók érintett része rossz néven vette. A gyurcsányi szocialisták azonnal bebizonyították, hogy semmit nem gondoltak komolyan a gazdaság helyzetéről, a reformok felelősségéről. Nem tárgyalni kezdtek az ésszerűséget mutató Orbánnal, hanem átléptek az ellenzéki szerepbe Orbánnal szemben. Leleplezték „népnyúzó bitangságait” – bemutatták a szokásos negatív kampányt. Mindenki világosan láthatja, hogy mi vár ránk: ha bárki ésszerűen kezdene gondolkodni és tenni – azt ellenfele legyilkolja.
Videostábunk felmérése szerint megosztott a közvélemény a július 5-ére tervezett melegfesztivált illetően. Van, aki záptojások és rohadt paradicsomok beszerzésén töri a fejét, van, aki betiltaná, van, aki Isten szándékai ellen valónak tartja. Mások viszont nyitottak a rendezvény iránt, nincs ellenvetésük, "ha nekik ez jó, miért kellene tiltani?"- kérdezik. Az egyik interjúalany szerint a homofóbia mögött személyiségi problémák rejlenek.
