Jim Murphy, a brit kormány európai ügyekért felelős minisztere magyarországi látogatása alkalmával cikket írt a hvg.hu-nak, amelyben kifejti, hogyan járulhat hozzá Magyarország az új Európa megerősítéséhez. A cikket az alábbiakban közöljük.
Az épülő M6-oson történt alagútbeomlások apropójából az utóbbi napokban a média felvetette: függetlenül a beomlástól, a Bátaszék melletti szakaszon teljesen fölösleges négy alagutat fúrni. Valóban? Megszólaltattuk az illetékeseket.
A tét az, hogy az MDF képviselői hogyan viselkednek a parlamentben a következő hónapokban és milyen stratégiát követ a magát jobboldalinak definiáló párt a közelgő választáson. Erősítik-e Gyurcsány Ferenc helyzetét azzal, hogy egy olyan pillanatban kezdeményezik a parlament feloszlatását, amikor a javaslat bukásra van ítélve? Segítik-e távolmaradásukkal a különböző törvények, netán végül a költségvetés elfogadását is? Egyezkednek-e a második fordulóban a Fidesszel, vagy sem a választásokon?
Folytatódik a pártfinanszírozási szappanopera. A bécsi Profil úgy véli, a Strabag, amikor magyarországi megrendelésekről volt szó, biztosra ment: kifizetőhelyei szorgalmasan ügyködtek, és a a magyar hatalom (és ellenzék) informális házipénztárai időben megkapták a kialkudott összegeket. Persze az ügy valamennyi „találatot kapott” érintettje hevesen cáfol.. Ugyanakkor tény: az országházi pártok a jogszerű 386 milliós plafon többszörösét fordítják kampányra.
Az időskori szegénység immár a viszonylag jó karban lévő, hatvanas éveik elején járó férfiakat és nőket fenyegeti. Ők azok, akik nem voltak képesek megszerezni az időskori járandóság folyósításához szükséges minimális szolgálati időt sem. Azóta ugyanis, hogy a kilencvenes évek elején kirúgták őket a munkahelyükről, illetve "vállalkozni" kényszerültek, a jövedelmük után sem ők, sem pedig más nem fizetett járulékot.
A magyarországi hatpártrendszer fokozatosan négypártivá, majd kétpólusúvá alakult. Hogy megszülethessen a kétpártrendszer. Úgy tűnik, angolszász mintájú bipoláris váltógazdálkodás irányába haladunk. Hozzátehetnénk: immár csak brit vagy amerikai színvonalú középosztályra, pártrendszerre, munkakultúrára, államigazgatásra, civil kurázsira van szükség, és egyenesbe jöttünk. Az alábbi forgatókönyveket az élet villámgyorsan felülírhatja.
Egyperces némasággal emlékeztek meg csütörtökön New Yorkban a 2001. szeptember 11-i terrortámadások 7. évfordulójáról.
Tamás Gáspár Miklós a HVG és hvg.hu szerkesztősége címére küldött írásában megvédi a Magyar Demokratikus Chartát, amelyet szerinte a HVG múlt heti számában megjelent cikkek méltatlanul bíráltak. Az alábbiakban közöljük TGM vitacikkét (amely a csütörtökön megjelenő hetilapban is helyet kap) és Hirschler Richárd főszerkesztő válaszát.
Az Orbán/Gyurcsány eszkatológia láthatólag az őrületbe kergeti a magyarországi értelmiséget. Nevetséges. Ebbe nem érdemes belebolondulni, hölgyeim és uraim, kedves barátaim.
Az MSZP-SZDSZ kormány felbomlásával nem pusztán az a kérdés, hogy ki szavazza meg a költségvetést, hanem az is: mi történik majd a költségvetési törvény végszavazása után. Nos, a koalíciós kormányzás után eljöhet az egypárti kormányok kora, életre kelhet egy, a magyar politikatörténetből jól ismert trend.
Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke szerint a miniszterelnök adócsökkentési programját aláássa, hogy miközben az állam bele akar nézni az adózók zsebébe, saját kiadásairól továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni érdemi információt. A „zéró tolerancia”, melyet Gyurcsány programjában meghirdetett, csak kölcsönös lehet.
A párt-és kampányfinanszírozás megoldatlansága, a számonkérési impotencia, a kontrollálhatatlanul túlburjánzó bürokrácia a szervezett korrupció terepasztalává változtatták az országot. A Strabag ügy előtt robbant a MÁV-Cargo bomba.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a „jövedelmek kifehérítésétől”, várja, hogy három év leforgása alatt évi 1000-1200 milliárd forint többletjövedelemre tesz majd szert a költségvetés. De még ha a tavalyi eredményt produkálná is a Pénzügyminisztérium, és bejön az évi extra 80-100 milliárd, ez alig harmada a miniszterelnök által kilátásba helyezett, az adó és járulékterhek csökkentését lehetővé tevő összegnek. A terv másik gyenge pontja a végrehajtás, minden adószigorítás Achilles-sarka.
Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke szerdán írt nyílt levelében javasolta a másik három ellenzéki párt elnökének, hogy tervezett találkozójukon fogadjanak el egy, a parlamenti többség által megszavazható új adótörvény tervezetet, ha pedig ez nem megy, jöjjön az Országgyűlés föloszlatása és ami ezzel jár, az új választás. Mennyire komolyak e javaslatok, elfogadásuknak mennyi esélyük van? Komolyan gondolja-e az elnökasszony javaslatait?
A kulcskérdés: van-e elegendő erkölcsi hitele Gyurcsány Ferencnek átfogó céljai megvalósításához? A kormányfő dolgozata – fenntartva az Őszöd óta tartó vonalat – nem néz szembe a morális deficittel. Kellő hitelesség híján számára csak a pragmatikus politikai küzdelem terepe marad, elvi politikát képtelen folytatni - állapítja meg a Méltányosság Politikaelemző Központ legújabb elemzése.
A szakértői kormány ígérete kétszeresen is csapda. Csapda a választópolgároknak, és csapda a volt koalíciós társaknak, az SZDSZ-nek és az MSZP-nek is.
Szép Béla, a Kisvárda székhelyű, Záhonyt is magába foglaló választókerület szocialista országgyűlési képviselője, a MÁV záhonyi igazgatóságának egykori osztályvezetője figyelt fel arra, hogy a MÁV 2002 végén és 2003 elején kétezer tehervagont ócskavas áron adott el. Az ügyet a MÁV a nyilvánosság kizárásával vizsgálta, három Cargo-vezetőnek, Kovács Imre – időközben leváltott - vezérigazgatónak, Lékai Gusztáv szolgáltatási és Orosz Balázs jogi igazgatónak fegyelmit adott. Most már az ügyészség vizsgálódik hármuknál, akik az idén oroszlánszerepet játszottak a cég privatizálásában.
Miniszterelnökünk napilapban közzétett szóáradata lényegében a paradoxon halmozás visszaesőként elkövetett bűntette. Javaslata – melyeket egykori koalíciós társai csípőből lepasszoltak – nem igazi reformterv, csupán politikai túlélőcsomag. Úgy akar közterhet csökkenteni, hogy nem csorbítja a jólétre fordított tételeket, vagyis a liberális, szabadpiaci kecske is jóllakjon, meg az újraelosztó, posztkádári káposzta is megmaradjon. Csakhogy ez nem működik.
Gulyás József, az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke nem bízik abban, hogy a szocialistákkal újra lehetne építeni a koalíciót, sőt szerinte Gyurcsány lecserélése után sem kell feltétlenül összeborulni az MSZP-vel. Szakértői kormányt szorgalmaz, amely a helyzet reális elemzése alapján, nem pedig „egy-egy politikai erő” nyomásának kitéve alakítaná ki és hajtaná végre programját.
Az egyetlen becsületes megoldásnak azt tartom, ha támogatjátok Gyurcsány próbálkozását - írja a Népszabadságban megjelent, Fodor Gábor szabaddemokrata elnöknek címzett nyílt levelében Bauer Tamás közgazdász, az SZDSZ volt ügyvivője.
