Ifjúnyilasaink nagyon is tudják, hogy vannak jogaik. Az pedig, hogy van pofájuk a Kádár pribékjei által lefogott, összevert, tizennyolcadik születésnapján bitófára hurcolt Mansfeld Péterhez és sorstársaihoz hasonlítani magukat, nettó halottgyalázás. Nyilván jókat röhöghetnek az igazságszolgáltatás enyhe szankcióin. Legfőbb ideje, hogy arcukra fagyjon a mosoly.
A kormányzati negyed zöld lesz. Szó szerint is (a tetőt és a falakat növények borítják majd), és átvitt értelemben is, amennyiben a győztes pályázati terv környezetbarát, zöld technológiák alkalmazásával épülne. Ettől azonban nem lesz „zöld” egyszersmind a kormány is, amely környezetvédelmi szervezetek szerint elszabotálja az EU-nak vállalt kötelezettségét az energia-megtakarítás növelésére, úgynevezett passzív házak építésére.
Érted haragszom, nem ellened – susogja meleg hangon mostanában az állam adócsalójának. Eközben - más szövegösszefüggésben - a feketegazdaság és az eltitkolt jövedelem bűzös-gennyes kártevő alakját ölti, a totális megsemmisítést szomjazzák a hozzáértők. A nagy akarásban a kormánybiztosnak is meglódul a fantáziája.
Október 22-én este, miközben Gyurcsány Ferenc az óriási rendőri erőkkel biztosított Operaházban protokolláris szónoklatot tartott, csatatérré változott a Nagymező utca, „a pesti Broadway”. Párszáz méterre a légüres térben szónokló miniszterelnöktől néhány tucat huligán randalírozott, autókat borogatott és gyújtott fel, elvonva a média figyelmét a forradalom egyre kínosabban semmitmondó évfordulós ünnepségéről.
A „RÉS” Szociális és Kulturális Alapítvány vezetője, Stanczel Adél a dr. Szilágyi Júliával készített interjút néhány fontos információval egészítette ki. A levelet az alábbiakban közöljük.
Valószínű, csak úgy kerülhet nyilvánosságra a komplett ügynöklista, ha nekünk is lesz egy Bronislaw Wildsteinünk. Ő volt az a bátor lengyel újságíró, aki a varsói Nemzeti Emlékezet Intézetében őrzött – 240 ezer nevet tartalmazó – listát fellőtte a cybertérbe. Lengyel barátainknál a civil kurázsi beintett az össznemzeti piszkot szőnyeg alá kotorni akaró belpolitikának.
Mi indokolja, hogy a kormányok többsége még most is csak lagymatag harcot folytat a dohányzás visszaszorításáért? – veti fel Bíró Judit új könyvében, melynek címe: A cowboy, a disznó és a piros cseresznye, alcíme "A dohányzásról és a dohányról”. A szerző, az ELTE oktatója a társadalmi devianciákat kutatja, és azt vizsgálja, miként vált a dohányzás napjainkban a társadalmi normáktól eltérő, egyre inkább elítélt jelenséggé.
Ha dióhéjban akarnánk összegezni Ayaan Hirsi Ali immár magyarul is olvasható, Az Engedetlen c. könyvét: a szomáliai menekültből holland politikussá (és globális hatású szabadgondolkodóvá) vált írónő – az iszlám gyökereinek vitriolos bírálatával – azt állítja: a fundamentalista elnyomás okát a muszlim vallásban kell keresni. Nemhiába emlegetik őt Salman Rushdie gyengébb nembeli változataként. Így osztoznia kell vele annak sorsában. Életveszélyes fenygetéseket kap, éjjel-nappal testőrök vigyáznak rá
Jövő tavasszal bizonyára lesz népszavazás Magyarországon. Még nem tudjuk, három kérdésben kérik-e ki a véleményünket vagy harmincháromban. Számos előnye mellett a referendum rizikót is hordoz: ha a kijelölt intézmények nem lesznek képesek az egyszerű emberek számára is megvilágosítani a referendum kérdéseit, racionális keretek között tartani a népszavazási előkészületeket, jól megszervezni a szavazást, akár botrányba is fulladhat a kormány és az ellenzék politikai kötélhúzása. Mindez tovább kompromittálhatja a demokrácia intézményrendszerét.
Faludy György költői kifinomultságával a forradalom lényegét így határozta meg: "Ezerkilencszázötvenhat, te csillag". Ebben az értelemben keressük annak igazságait. Tanítsuk meg ezeket gyermekeinknek, unokáinknak. Legyenek büszkék 56-ra, történelmünk e csillagára.
A XX. Század Intézet október 18-án, Politikai vagy alkotmányos válság? címmel rendezett beszélgetést, Babarczy Eszter eszmetörténész, Granasztói György történész, Lánczi András filozófus és Schiffer András jogász részvételével. A vitát Schmidt Mária történész, az intézet igazgatója vezette. A hozzászólók többsége nem vitatta a diskurzus kiindulótételét - válság van Magyarországon.
Csütörtökön délután mégiscsak fogadta Kincses Gyula államtitkár a bezárásra ítélt Lipótmező ügyében Szilágyi Júlia pszichiátert, Füredi János professzort és Német Attila professzort, a pszichiátriai társaság elnökét. Sikerült-e előbbre jutni a megbeszélésen? – kérdeztük Szilágyi Júliát, az Országgyűlési Biztosok Hivatalának pszichiáter főtanácsosát.
Dr. Szilágyi Júlia pszichiáter az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) védelmében rendezett tavaszi demonstráció egyik szónoka volt. Másfél évtizedig dolgozott az OPNI-ban, 1996 óta az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatalában mint pszichiáter főtanácsos dolgozik, és a betegek, intézményi gondozottak jogaival foglalkozik. A Lipótmező megmentésére tett erőfeszítései zátonyra futottak, a minisztérium még arról sem volt hajlandó tárgyalni, hogy a Nyírő Gyula kórház mint jogutód vegye át az OPNI számos funkcióját.
A párizsi utcákat és tereket mostanában furcsa kinézetű biciklik lepték el. A helyi önkormányzat rájött, hogyan lehet enyhíteni a tízmillió párizsi napi közlekedési gondjain: kölcsönbiciklikkel. Telehintették a várost biciklitárolókkal – egy óra használat 1 euró, azaz 250 forint, de az első félóra ingyenes. Írásunk szerzője maga is rendszeresen felül a kölcsönbringára, és próbálja megmagyarázni, Budapesten miért nincs hasonló kezdeményezés.
A korrupció elleni harc egyidős az emberiséggel. Soha egyetlen uralkodónak, illetve társadalmi rendszernek sem sikerült gyökerestől kiirtania ezt a nyavalyát. Pedig napjainkban is folyamatosan harcolnak ellene, Amerikától az Európai Unión át Kínáig, ahol egyébként a különösen korrupt köztisztviselőket elrettentésül ki is végzik.
A Transparency International (TI) 2007-es korrupció-érzékelési indexe (CPI) szerint Magyarország Európa közepesen korrupt országai közé tartozik, a közép-európai régió országainak többségénél kevésbé korrupt. A TI Magyarország a párt- és kampányfinanszírozás, a közbeszerzési szabályok rendezetlenségének veszélyeire figyemeztet.
Ha nem vigyáz a tízéves születésnapját ünneplő két megatévé, a digitális érában szuperintézményből középhatalommá degradálódhat. Eddigi működésük megosztja a kritikusokat; mindenesetre tény, hogy akaratukon kívül nagy szolgálatot tettek: ellentétben a gazdáik belpolitikai óhajaira figyelő köz-és pártcsatornákkal, láthatóvá tették a nép tényleges attitűdjeit, vágyképeit, igényeit. S attól, hogy ezek gyakran kevésbé vonzóak számunkra, még nem árt tudni róluk.
„Lemondás edzi a jellemet” – tartja a népi bölcsesség, és a jelek szerint számos külföldi példa igazolja ennek egy második jelentését: a hitelét vesztett politikus belátja, bármilyen fájdalmas is számára; ha posztjáról távozik, jót tesz magának és tágabb politikai környezetének is. Körképünkben néhány ilyen esetet ismertetünk.
Jól bejáratott eszközei – tömeggyilkosság, kínzás, letartóztatások – mellett a burmai rezsim az idők szavára is hallgat. A saját népét tizedelő katonai junta digitális határzárat vezetett be. Lekapcsolta országát a világhálóról. Elektronikus bambuszfüggönyének köszönhetően ha megállítani nem is, de legalább hátráltatni tudja az információk kiáramlását. A zsúfolt börtönökről, a dzsungel mélyén elhantolt hullahegyekről, a belőtt regruták garázdálkodásáról nem is beszélve. A felkelés lényegében vérbefulladt.
Közeledik 56 újabb évfordulója. A szélsőjobb radikálisai szeretnének utcai harcokat kiprovokálni, ha nem is október 23-án, de három nappal később, a „taxisblokád” emlékére. Az Astoriánál nagygyűlés lesz, in memoriam 2006. október 23. Havas Szófia a HVG hetilapnak adott interjúban megismételte véleményét: 56 nem volt forradalom, fegyveresek zsidókra vadásztak a fővárosban. Mintha a nagy hangzavarban elfelejtődne: 89-ben 56 eszményei valósultak meg, ezt az örökséget egyik oldal sem sajátíthatja ki.
