Kapronczay Stefánia: Az emberi méltóságot szem előtt tartó, jó szociálpolitika nem bünteti az állampolgárokat

Az alapokat érinti a szociális törvény most elfogadott módosítása, mely szerint az emberek elsősorban önmagukra, másodsorban hozzátartozóikra számíthatnak a szociális biztonság megteremtése terén. Pedig ez állami kötelezettség: az államot azért hozzuk létre, lemondva jogaink és vagyonunk egy részéről, hogy megszervezzen egyéni szinten nem ellátható feladatokat. A módosítás annyiban nem hoz újdonságot, hogy a boldoguláshoz ma is emberfeletti erőfeszítések szükségesek.



Annyira belejöttünk a hintapolitikába, hogy akkor is csináljuk, amikor semmi értelme

A magyar történelem Mohács utáni évszázadainak egy megkerülhetetlen élménye a hintapolitizálás, a XVI-XVII. században a török és a német között őrlődtünk, aztán Trianonig a kuruc-labanc dichotómia határozta meg a közéleti gondolkodásunkat, a két világháború között pedig a revíziós vágyaink diktálta igyekezetből úgy törekedtünk minél jobban profitálni a német orientációból, hogy azért cserébe a kötelező minimumot akartuk nyújtani csak. Ami összeköti a múlt ezen nagy hintajátszmáit, az az, hogy valamilyen formában mindig kényszerpályán voltunk és egy erősen korlátozott mozgástérből próbáltuk kihajtani a legjobbat. Volt, amikor még össze is jött, máskor pedig csúfos kudarcot vallottunk. A hintapolitika ugyanis kockázatos játék, így nagyon fontos, hogy akkor van értelme csinálni, ha van egy nagy közös cél, amiért érdemes dolgozni, ha úgy alakul, még önmagunk ellenében is.




Para-Kovács Imre: A haza nem lehet ársapkában

A magyar kormány feltett kézzel szemléli az országban dúló gazdasági szuperválságot, ötlete sincs, mivel fékezhetné az elszabadult gazdasági folyamatokat, úgyhogy inkább olcsó benzint ad a népnek, nehogy hirtelen ötlettől vezérelve tömegek induljanak a Karmelita kolostorhoz, hogy személyesen érdeklődjenek az esetleges érintettségéről és felelősségéről. Vélemény.










Helena Dalli: Első a felvilágosítás – az igazság a nemi alapú erőszakról

Az uniós polgárok 27 százaléka bizonyos helyzetekben igazolhatónak tartja a beleegyezés nélküli szexuális aktust, és a mai napig fontos probléma az áldozathibáztatás – hívja fel a figyelmet vendégcikkében az Európai Bizottság egyenlőségért felelős tagja a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja alkalmából.