Arafat és Maszhadov, függetlenségi harc terrorista módszerekkel, az iszlám a nyugati típusú nemzetállam ellen:  a moszkvai túszdrámát elemző világsajtó és a benne megszólalók gyakran ejtenek el megjegyzéseket, amelyek a csecsen-orosz konfliktust a palesztin-izraeli háborúval állítják párhuzamba. E felületes megközelítés és a mögötte húzódó előítélethalmaz legalább három, jól körvonalazható téveszmére épül.

Az első szerint a palesztinoktól és a csecsenektől egyaránt jogtalanul tagadják meg az önálló államot.

Csecsenföldnek valóban soha senki - nemhogy a nemzetközi közösség legitim szervezete, az ENSZ - nem kínált fel saját államot. Csecsenföldön a cári, majd a szovjet uralom után először 1993-ban tett kísérletet a függetlenség kikiáltására (az egyes feltételezések szerint később az oroszok által felrobbantott) Dzsohar Dudajev, a szovjet hadsereg egykori székesfehérvári reptérparancsnoka. Moszkva ennek leverésére indította az első csecsen háborút, amely 1994-től 1996-ig tartott, és Aszlan Maszhadov csecsen elnök elismerésével, de a köztársaság státuszának függőben hagyásával végződött.

A palesztinoknak, ha akarnák, 1948 óta lehetne saját országuk: az ENSZ 1947-ben osztotta két részre, egy arab és egy zsidó államra Palesztinát. A zsidók kikiáltották Izraelt, a palesztinok viszont megtámadták, sikertelen kísérletet téve arra, hogy eltöröljék a föld színéről. Harcukat, terrorcselekményekkel, azóta is ezért folytatják.

A második téveszme szerint mindkét nép a saját elnyomó állama (Oroszország, illetve Izrael) ellen folytat függetlenségi háborút.

Oroszország a fentiekből következően valóban klasszikus elnyomó szerepet tölt be Csecsenfölddel szemben, ám az orosz állam belső rendjét fenyegető terroristák elleni fellépésről beszél. Miután Maszhadov sikertelenül próbált úrrá lenni a Csecsenföldön eluralkodó káoszon - radikális iszlámista ellenkormány, emberrablások, Sámil Bászájev hadúr fellépése -, 1999-ben Moszkva újabb hadjáratot indított. Putyin közvetlen elnöki kormányzás alá rendelte Csecsenföldet, helytartónak Ahmed Kadirov muftit nevezte ki. "Körül vannak véve, azokat, akik a városban maradnak, terroristának és banditának tekintjük, tüzérséggel és légierõvel el fogjuk õket pusztítani" - szólt annak a röpcédulának a szövege, amelyet az orosz hadsereg szórt szét Groznij bombázása előtt.
Izrael, ugyancsak a fentiekből következően, önvédelmi, megelőző háborút folytat az öngyilkos merényletekkel harcoló palesztinok terrorhadjáratával szemben, ezt is állítva magáról. Az 1967-es, hatnapos arab-izraeli háborúban elfoglalta azokat az arab fennhatóság alatt álló területeket, ahonnan a támadások indultak ellene, 1973-ban pedig visszaverte a megsemmisítésére arab reguláris haderők által indított hadjáratot. Izrael a palesztin terroristák elleni küzdelem során soha nem vetette be teljes haderejét: a bombakészítõ műhelyek központjának, Dzseninnek a lerombolásakor 2002 tavaszán katonái háztól házig harcoltak, a hadsereg által követett politika szerint azért, hogy kevésbé kockáztassák a civilek életét.

A harmadik téveszme szerint a palesztinoknak van, a csecseneknek viszont nincs mérsékelt, tárgyalóképes vezetőjük, aki a szóban forgó nép képviseletében megállapodhat a velük szemben álló állammal.

Csecsenföldön 1996-ban a Jelcin-vezetés ilyennek ismerte el Aszlan Maszhadovot, akit a nemzetközi sajtó azóta is a mérsékelt, kompromisszumra hajló csecsen vezetőként tart számon. 1999-ben Putyin a háromszáz áldozatot követelő moszkvai házrobbantásokra és a Maszhadov ellenfele, Sámil Bászájev emberei által Dagesztánban elkövetett robbantásos merényletre hivatkozva küldött újból orosz csapatokat Csecsenföldre, ám bizonyítékokkal soha nem támasztotta alá, hogy a házrobbantások elkövetői csecsen terroristák lettek volna. Deklarálta viszont, hogy Oroszország a továbbiakban nem ismeri el Csecsenföld legitim vezetőjének Maszhadovot és kormányát, amely 1996-ban a haszavjurti megállapodással rögzítette Csecsenföld de facto függetlenségét. Mára pedig Maszhadov jobbkezének, Ahmed Zakajevnek az orosz hatóságok kérésére történt koppenhágai letartóztatása után maga Maszhadov lett a célpont: körözést adtak ki ellene, mert állítólag bizonyítékok vannak arra, hogy együttmûködött Bászájevvel a moszkvai színházi túszejtés elôkészítésében.
Izrael tárgyalópartnerként kezdettől Jasszer Arafatra van utalva, aki terrorista korában éppúgy nem állapodhatott meg a vele szóba állni sem hajlandó izraeli vezetőkkel, ahogyan Nobel-békedíjas palesztin elnökként sem volt képes erre. Jitzhak Rabin, Izrael később meggyilkolt miniszterelnöke Clinton amerikai elnök erős biztatására 1993-ban hajlandó volt a Fehér Ház kertjében kezet fogni a mindaddig terroristaként számon tartott Arafattal. A Palesztin Felszabadítási Szervezettel korábban titokban megkezdett oslói megállapodás pontjait csak az izraeli fél igyekezett betartani; végül Ehud Barak izraeli miniszterelnöknek a 2000-ben Camp Davidben tett, a palesztin követelések 95 százalékának eleget tevő ajánlatát Arafat visszautasította. Megindult az öngyilkos merényletek máig tartó kampánya, Izrael 2002 áprilisában az általa ezért felelősnek tartott Arafatot ismét a terrorizmust támogató, tárgyalópartnerként elfogadhatatlan személynek minősítette.
Az orosz-csecsen háború kronológiája (BBC, angolul)
Következik a megtorlás (The Economist, angolul)
Csecsen csapás (The Economist, angolul)
Zakejev, a csecsen kulcsfigura (BBC, angolul)
Ha kell, a klozetban (Magyar Narancs)
Orosz rulett (Magyar Narancs)
Az izraeli-palesztin háború kronológiája (BBC, angolul)
A védhetetlen védelme (Élet és Irodalom)
Az igazi palesztin tragédia (Magyar Hírlap) 
Jelentés Dzseninről (Népszabadság)

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Először még magyarázkodtak, majd kimondták az összeget a szülők, akik pénzért akarták eladni kisbabájukat

Először még magyarázkodtak, majd kimondták az összeget a szülők, akik pénzért akarták eladni kisbabájukat

A legismertebb műsorvezetőjétől vált meg az MTVA kulturális csatornája

A legismertebb műsorvezetőjétől vált meg az MTVA kulturális csatornája

Az amerikai szenátus szerint a szaúdi trónörökös a felelős Hasogdzsi meggyilkolááért

Az amerikai szenátus szerint a szaúdi trónörökös a felelős Hasogdzsi meggyilkolááért

Politico: Kovács Zoltánnak fogalma sincs a sajtószabadságról

Politico: Kovács Zoltánnak fogalma sincs a sajtószabadságról

Így zajlik a süketek párbeszéde a Brexitről

Így zajlik a süketek párbeszéde a Brexitről

Az éjszaka megjön a hó

Az éjszaka megjön a hó