Tetszett a cikk?

Mióta Arnold Schwarzenegger augusztus elején bejelentette, hogy indul Kalifornia állam kormányzói posztjáért, természetesen a filmszínész 1971-ben elhunyt édesapja, Gustav Schwarzenegger náci múltja is téma lett az amerikai lapokban. Ön szerint számít-e egy politikus megítélésében szüleinek múltja, „apák és fiúk” viszonya?

A náci háborús bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ Los Angeles-i irodája nemrégiben jelezte: 1990-ben Schwarzenegger személyesen kérte a központtól, hogy nyomozzon édesapja náci múltja után. Ennek nyomán derült fény arra, hogy a Német Nemzeti Szocialista Munkáspárt (NSDAP) hierarchiájában legalul ténykedő Gustavot a háborút követően "tisztára mosták", akárcsak a többi - hasonló pozícióban lévő – személyt, így már 1947-től újra rendőrruhába bújhatott.
A Bécsben és Berlinben őrzött – egyébként nyilvános – archívum szerint az 1971-ben, 64 évesen elhunyt Gustav Schwarzenegger 1938-ban csatlakozott az NSDAP-hoz, egy évvel később pedig már a német hadsereg kötelékében szolgált. Katonai rendészként részt vett Lengyelország és Franciaország megszállásában, majd az orosz frontra vezényelték, ahol a sztálingrádi csatában is harcolt. A háborúban megsebesült és maláriás Gustav 1944-ben – három évvel Arnold Schwarzenegger születése előtt – szerelt le a német hadseregből.
"Már az első óráktól náci volt: még az Anschluss előtt csatlakozott az NSDAP-hoz" – nyilatkozta a filmsztár édesapjáról Mervyn Hier, a Wiesenthal központ Los Angeles-i székhelyének alapítója, aki egyúttal Arnold Schwarzenegger egyik barátja. "Arnold elmondta, hogy a szülei otthon soha nem beszéltek erről, és az osztrák iskolában sem volt soha tanóra a holokausztról" – mesélte Hier. A Wiesenthal Központ egyébként 2002 óta nyomoz a filmsztár apjának német katonai múltja után, néhány héten belül pedig közzéteszik mindazt, amit ez ügyben találtak.
Ausztriában nem téma a Kalifornia állam kormányzói posztjáért induló Schwarzenegger múltja. Ursula Schwarz, az osztrák ellenállást vizsgáló bécsi dokumentációs központ történésze szerint Gustav Schwarzenegger ugyanolyan hétköznapi ember volt, mint generációjának többi tagja. "Ami a hadseregbeli szerepvállalását illeti, abszolút nem volt más választása, jóformán egyetlen osztrák sem tudta megkerülni a német hadsereget" – magyarázta Schwarz. Noha a náci párthoz való csatlakozás - a hadsereggel ellentétben - kényszer nélküli, saját elhatározás volt, Ursula Schwarz szerint a karrierjét féltő Gustav rendőrként nehezen dönthetett volna másként. 1936-tól az emberek már "megértették, mi történt" és – gyakran opportunizmusból – csatlakoztak a párthoz - véli Peter Ulram osztrák politológus.
A Wiesenthal Központ Los Angeles-i vezetője a Los Angeles Times napilapnak elmondta: Schwarzenegger szégyelli apja náci múltját. Talán ennek köszönhető, hogy a színész 750000 dollárral támogatta a háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó intézményt. „A tény, hogy Gustav náci volt, nem jelenti azt, hogy Arnoldnak hasonló meggyőződése lenne” – vélekedett ugyanakkor az osztrák zsidó közösség egyik vezetője. Ön szerint számít-e egy politikus megítélésében szüleinek múltja?
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!