Tetszett a cikk?

Általános közömbösség veszi körül azt a parlamenti bizottságot, amely a New York és Washington ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrorakciók körülményeit vizsgálja.

"Életem jelentős részében azért harcoltam, hogy az információk nyilvánosságra kerüljenek. Nem most van az a pillanat, hogy meghátráljak" - közölte magabiztosan Thomas Kean, a 2001. szeptember 11-ei terrorakciókat vizsgáló bizottság elnöke a testület májusi meghallgatását követően. Az általa vezetett, függetlennek kikiáltott bizottságot a Kongresszus "hívta életre" 2002. december 2-án, a republikánus Keant pedig az amerikai elnök személyesen nevezte ki. Kean májusi kijelentése már egy reakció volt arra, hogy a Fehér Ház számtalan jelentést egyszerűen nem, vagy csak késve ad át a testületnek. A Bush-adminisztráció mindenesetre könnyű helyzetben van, mivel a tíz tagból álló bizottság munkáját nem kíséri különösebb figyelemmel az amerikai sajtó. A New York-i The Nation című lap szerint már az is kérdéses, hogy a bizottság munkáját siker koronázza-e, s a jövő év májusára ígért végső jelentésükben többek között meg tudják-e nevezni azokat az állami szerveket és vezetőket, akiket felelősség terhel a szeptember 11-ei események miatt. A testület elvileg kényes témákat is érint, így olyan - eddig megválaszolatlanul hagyott - kérdésekre keresi a választ, amelyeket a jelenlegi és az előző kormányzat inkább nem bolygatna.
Nem véletlen, hogy tavaly novemberben Bush még ellenezte a testület felállítását, egészen addig, amíg ki nem nevezhette a bizottság élére Henry Kissinger egykori külügyminisztert, aki azonban két héttel később - a személyét ért bírálatok miatt - kénytelen volt lemondani. Bush ezután nevezte ki a jelenlegi elnököt, Thomas Keant, New Jersey volt republikánus kormányzóját, aki azonban - noha számos tudományos fokozat birtokosa - nem jártas a biztonságpolitikában, mivel eddigi pályafutása során főleg oktatásügyi bizottságokban elnökölt. A biztonságpolitikai kérdésekben nála valamivel öregebb rókának számít a Kongresszus demokrata tagjai által delegált, a közel-keleti politikában otthonosan mozgó Lee Hamilton elnökhelyettes, aki egy ideig a képviselőház külügyi bizottságát, illetve az 1987-es iráni fegyverüzletet (Irangate) vizsgáló bizottságot is elnökölte. Rajtuk kívül még négy demokrata és négy republikánus tagja van a testületnek, mindannyian befolyásos, ismert személyiségek, többségüket erős kötelékek fűzik a Bush-adminisztrációhoz, illetve a Clinton-kormányzat tagjaihoz.
A testület tényleges függetlensége azonban mégsem a Fehér Házzal jó kapcsolatokat ápoló republikánus bizottsági tagok, hanem a bizottság ügyvivője, Philip Zelikow történész kinevezése miatt vált kérdésessé. Zelikow ugyanis jó barátja, az idősebb George Bush elnöksége alatt pedig kollégája is volt a fiatalabb Bush jelenlegi nemzetbiztonsági tanácsadójának, Condoleeza Rice-nak, sőt közös könyvük is jelent meg a kommunizmus összeomlását követő német újraegyesülésről és az átalakult Európáról. Márpedig nemcsak Rice, de a hozzá kapcsolódó Nemzetbiztonsági Tanács is a Zelikow ügyvezetése alá tartozó testület vizsgálódásának tárgyát képezi. Zelikow "érintettségét" növeli, hogy Bush a tragédiát követően, 2001 októberében őt nevezte ki az elnök külügyi tanácsadói testületének vezetőjévé. Vajon az idősebb és fiatalabb Bush-érában egyaránt tevékenykedő Zelikow behódol-e vagy konfrontálódik jelenlegi és egykori kollégáival, ha netán komolyabb "harcokra" kerülne sor?
Márpedig a kormányzat és a bizottság ütközete, úgy tűnik, elkerülhetetlen. A testület fél éves fennállása óta a Fehér Ház már legalább két, kulcsfontosságúnak vélt jelentést nem volt hajlandó átadni a bizottsági tagoknak, köztük azokat a titkos dokumentumokat sem, amelyeknek tartalmát az amerikai elnök és legközelebbi tanácsadói már a szeptember 11-ei merényleteket megelőzően megismerték. A Fehér Ház és a testület közötti feszültséget jelezte az is, amikor az egyik bizottsági tag, Timothy Roemer át akart olvasni egy jelentést, közölték vele, hogy azt csak a kormánytól kapott engedéllyel teheti meg. Roemer panasszal élt, így végül a képviselőház egyik irodájában megtekinthette a dokumentumot.
A testület fennállása óta összesen három nyilvános meghallgatás volt, a legutolsó júliusban. A New York és a Washington ellen elkövetett terrortámadás történelmi jelentősége miatt is különös és figyelemreméltó, hogy a bizottság honlapján közzétett meghallgatások anyagaira - legalábbis a testület munkáját bemutató, elenyésző számú sajtóhír szerint - a "nagyközönség" soraiból szinte csak a szeptember 11-ei tragédia áldozatainak hozzátartozói kíváncsiak.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A fejtetvekkel is kibabrált, hogy a járvány alatt kevesebb a közös szelfizés

A fejtetvekkel is kibabrált, hogy a járvány alatt kevesebb a közös szelfizés

Gyurcsány: Tönkre akarják tenni a fesztiválpiacot

Gyurcsány: Tönkre akarják tenni a fesztiválpiacot

Valaki nem bírta kivárni a Microsoft Surface Duót, nyomtatott hát egyet

Valaki nem bírta kivárni a Microsoft Surface Duót, nyomtatott hát egyet