szerző:
Császár Anikó
Tetszett a cikk?

Néhány olajban gazdag arab állam hatalmas befektetésekbe fogott: luxus üdülőcentrumok helyéül szolgáló szigeteket alakítanak ki a Perzsa- ill. az Ománi-öbölben.

Az ománi főváros, Muscat partjaitól nyugatra, 195 hektár vízre egy 505 villából, jachtkikötőből, golfpályából álló komplexum épül rekordidő alatt. A világ minden tájáról érkező érdeklődők kedvéért az arabok még törvényeiket is megreformálták, hogy a potenciális vásárlók gond nélkül szerezhessenek ingatlant.

A “The Wave” nevű turisztikai projektnek azonban számos vetélytársa épül évről évre, mint például Dubaiben a “The Palms”, amely három pálma alakú szigetet foglal magába, a “The World”, amely Földünket jeleníti meg miniben, Bahrainben az Amwaj-szigetek és Durrat, nem utolsósorban a „The Pearl“ Katarban.

Nézze meg képeinket a szigetekről!
A „Palms” ötletével maga a trónörökös állt elő, gondoskodva egyben arról, hogy víziói valóra is váljanak. A Palm Jumeirah, a Palm Jebel Ali és a Palm Deira a világ legnagyobb ember által alkotott szigetei, melyeket a helyiek egyszerűen a világ nyolcadik csodájának emlegetnek. A Palm Jumeirah törzse 5 km hosszú, 17 pálmalevél ágazik ki belőle; külső gyűrűjével több ezer villát és apartmant, csaknem 100 luxushotelt, 6 jachtkikötőt, szórakozó központok tömegét, éttermek, bevásárló központok, wellness-, fitnesz- és búvárcentrumok tucatját foglalja magába. A búvárok motiválására még egy 1 kiló aranyat is leeresztenek; zsákmányát a megtaláló megtarthatja.

A Palm Jumeirah-on 2005-ben adják át a villákat és az apartmanokat, míg a társprojekt Jebel Ali csak 2007-re készül el - annak ellenére, hogy a munkálatok a hét minden napján, 24 órában folynak. Palm Deirát ez év végére töltik fel, és 5 éven belül lesz kész. Ez utóbbi méretre (14 km a törzs 43 pálmalevéllel) és luxusra is verni fogja a másik kettőt.

Jumeirah partjaitól 4 km-re, a két pálma között készül a “World”, ahol 300 sziget próbálja visszaadni Földünk térképét. A projektet egy ovális alakú hullámtörő gát védi. A szigetek 80 ezer-300 ezer négyzetméter nagyságúak, és egymástól 50-100 méterre vannak. Egy sziget ára 7 millió dollárnál kezdődik, emellett a 1400 dolláros fejenkénti tartózkodási engedély már nem is tűnik nagy összegnek.

Nézze meg képeinket a szigetekrő!
Katar is élénkíteni szeretné turizmusát, és 2,5 milliárd dolláros befektetéssel nekifogott egy 400 hektáros üdülő létesítéséhez. A Dohától 350 méterre fekvő létesítmény a “Pearl” nevet viseli abból adódóan, hogy gyöngybúvárkodás helyszínére épül. A “gyöngyöt” egy nyolcsávos, pálmafákkal övezett országút kapcsolja a szárazföldhöz. Egy 120 négyzetméteres lakás ára 250 ezer dollár körül van, szemben az 1,4 millió amerikai dollár értékű, 600 négyzetméteres luxuslakosztályokkal.

Amióta a Qatar Airways heti 4 járatot indít a modern Domodedovo reptérre, az orosz piac számára is elérhetővé vált az ország. A Pearl-Qatar a jómódú orosz polgárokat megcélozva ez év októberében részt is vett a moszkvai Domexpo Nemzetközi Ingatlankiállításon. Nem ártott a hírverés, az arab riviéra ingatlanjai nagyon kelendőek lettek: a 20- és 21-emeletes toronyházak 456 lakását foglalták le 24 órán belül.

Bahrain is megfertőződött a szigetépítési lázzal, és így létrehozták az Amwaj-szigeteket. Itt vették fel az arab világ első Big Brotherjét, melyet vallási demonstráció miatt 10 nap után beszüntettek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Virtuális sziget valódi dollárezrekért

Egy szigetet vásárolt magának a 22 éves ausztráliai David Storey, mégpedig mindennel, ami hozzá tartozik: strandokkal, egy kastéllyal és harci robotokkal. A sziget a virtuális világban van, a Project Entropia elnevezésű online játékban.

MTI Világ

Szigeteket tolt el a délkelet-ázsiai földrengés

Az indonéziai Szumátra szigete mellett vasárnap történt földrengés olyan hatalmas erejű volt, hogy megingathatta a Földet keringési pályáján és apró szigeteket eltolva módosította Ázsia térképét - vélik amerikai tudósok.

Világ

Demokrácia arab módra

Az arab országoknak át kellene venniük a demokráciát – nyilatkozta Libanon korábbi miniszterelnöke, Rafik al-Hariri a GulfNews-nak. Hariri milliárdos üzletemberből lett kormányfő, és 1992-től 1998-ig, majd 2000-től 2004 októberéig töltötte be a tisztségét. Nevéhez köthető többek között Bejrút újjáépítése. A szaúdi ingatlanberuházásai révén szerény becslések szerint is kétmilliárd dolláros magánvagyont szerzett Hariri kormányzása alatt azonban az ország rendkívül eladósodott.