szerző:
eurohirek.hu
Tetszett a cikk?

Több mint háromezer európai projektet választottak ki megvalósításra a Leonardo da Vinci program keretében, a kedvezményezettek száma megközelíti a hetvenezret.

A szakmai gyakorlati képzés idei költségvetése 120 millió euró, a programok előnyeiből részesülő kedvezményezettek száma öt év alatt a duplájára nőtt. A Leonardo da Vinci program a közös európai munkaerőpiac kialakításához járul hozzá, keretei között a jelentkezők külföldön mélyíthetik el szakmai tudásukat. A programnak köszönhetően a kezdők, egyetemisták, friss végzősök és fiatal dolgozók támogatáshoz jutnak, amelyből külföldön bővíthetik szakmai tudásukat, s a más országban szerzett szakmai képzés európai szinten elismertté válik.

2005-ben a kedvezményezettek mintegy fele (31 ezer személy) kezdő szakmai gyakorlati képzésben részesül, a külföldön töltött időszak három héttől kilenc hónapig terjedően változik; további 12 ezer egyetemista (a kedvezményezettek 20 százaléka) 3-12 hónapot tölt külföldön; 11 800 fiatal dolgozó és végzős 2-12 hónapot tölt külföldi szakmai továbbképzésen.

A program a hasonló munkát végzők tapasztalatcseréjét is támogatja: mintegy 11 ezer HR-menedzser, karrier tanácsadó és nyelvoktató találkozhat más országokban, hasonló területen dolgozó kollégáival, a tapasztalatcsere időtartama 1 hét és 6 hét között váltakozik.

Minden második pályázatra jut pénz

Mintegy 300 ezer személy részesült a Leonardo da Vinci program által kínált támogatásban az utóbbi öt évben. Míg 2000-ben a résztvevők száma 37 ezer volt, mára ennek csaknem kétszerese, 68 ezer. Az idén a pályázó több mint hatezer projektnek csak a felét sikerült támogatni, a rendelkezésre álló 120 millió eurós költségvetésből.

A Leonardo da Vinci programot a résztvevő országok 33 decentralizált országos ügynöksége bonyolítja, értékelik és válogatják a javaslatokat, menedzselik a kiválasztott projekteket, és a programmal kapcsolatos információkat szolgáltatnak.

Az idén januárban életre hívott Europass (szakmai gyakorlati képzési európai útlevél) révén a külföldön szerzett szakképesítést, bizonyos feltételek mellett a kedvezményezett származási országában is elismerik. A programban részt vevők hozzájutnak az Europass részét képező Europass-Mobilitás nevű okirathoz.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Karrier

Felelős szakképzést követel az MKIK

A gazdaság szereplőinek teljesen mindegy, hogy a foglalkoztatási vagy az oktatási tárca irányítja a szakképzést, de nem két egymással versengő, hanem egy felelős minisztériumra kellene bízni ezt a gazdaságnak fontos feladatot – vetette fel Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

MTI Karrier

Pályázat felnőttképzésre

Óránként és képzett személyenként 370-740 forintos támogatást nyerhetnek el akkreditált felnőttképzési intézmények, ha az állam által elismert és a munkaerőpiac igényeihez igazodó szakképzésre vállalkoznak – derül ki a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium internetes címén közzétett pályázati felhívásból.

MTI Itthon

Tizennégy pont a szakképzés átalakításáról

Bevezetnék a munkavállalói képzési kártyát, kiemelten támogatnák a hiányszakmák oktatását, és mintegy felére csökkenne az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák száma. A kormány nyilvánosságra hozta szakképzési koncepcióját.

Infinit Jobline

Az online és a hagyományos képzés a számok tükrében

A Feedback Research nevű kutatócégre hivatkozva az eMarketer.com e-business témákkal foglalkozó webmagazin megállapítja, hogy a legtöbb felnőtt, aki kipróbálta már valamilyen formában az online oktatást, legalább olyan jónak, vagy még jobbnak találta, mint a hagyományos tantermi, személyes fizikai kontaktuson alapuló képzéseket.