szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A koszovói ENSZ-igazgatás (UNMIK) régóta tud a Kosovska Mitrovica-i roma menekülttáborban élők súlyos, megrendítő helyzetéről, mindent megtesz annak érdekében, hogy a helyi ólombánya mellett élő elűzöttek visszakerüljenek otthonukba - közölte Kakuk György, az UNMIK észak-koszovói szóvivője, reagálva a menekült romák helyzetéről szóló dokumentumfilmre, amely a budapesti székhelyű Európai Roma Jogvédő Központ (ERRC) megbízásából készült.

"Tudunk a romák nyomorúságos életkörülményeiről, az ólommérgezésről is, tudunk a szennyezettségről, de nemcsak a roma menekülttábor környéke, hanem gyakorlatilag az egész Mitrovica környéke szennyezett" - mondta Kakuk, rámutatva arra, hogy a nemcsak a roma menekülttábor, hanem egy egész falu található annak a helynek a közelében, ahová az évekkel ezelőtt bezárt Trepca-művek ólomkohászatának szennyezést okozó salakanyagát szállították.

Bayburdi Azam, az ERRC munkatársa szerdán Budapesten beszámolt arról, hogy a mitrovicai táborban tartózkodó közel ötszáz roma nyomorúságos körülmények között, rendkívül rossz higiéniai feltételek mellett él. Az ERRC megbízásából készült negyedórás dokumentumfilm tanúsága szerint - amelyet várhatóan több magyar televíziós csatorna is bemutat majd - legnagyobb problémát az jelenti, hogy a tábor százmillió tonna veszélyes hulladék tőszomszédságában fekszik.

Kakuk György szerint az UNMIK teljes mértékben tisztában van a szennyezettséggel, a romák súlyos helyzetével, és mindent megtesz helyzetük rendezése érdekében. Az ENSZ vissza akarja telepíteni a cigányokat a mitrovicai roma negyedbe, de ez rendkívül nehezen megy, részint pénzhiány miatt is.

A helyi albán politikai vezetők eddig nemigen mutattak hajlandóságok a romák visszafogadására, de hosszas tárgyalások után az idén áprilisban az albánok vezette mitrovicai önkormányzat megállapodásra jutott az UNMIK-kal a roma negyed újjáépítésről, a menekültek visszafogadásáról, és már meg is kezdődtek a romeltakarítási munkálatok.

A mitrovicai roma negyedben, a Romska Mahalában egykoron a titói Jugoszlávia legnépesebb, közel nyolcezres romaközössége élt. A koszovói válság végén néhány nap leforgása alatt az albán szélsőségesek elűzték onnan az összes romát, házaikat pedig porig rombolták.

Az említett film beszámol arról, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vérvizsgálatot tartott a táborban élő gyerekek körében, ennek alapján pedig azt tanácsolta az UNMIK-nak, hogy azonnal számolja fel a tábort. A helyi közegészségügyi intézet a gyermekek vérében a normális mértéknél hússzor több ólmot talált. A film tanúsága szerint ugyanakkor az ENSZ nemhogy nem szüntette meg a menekülttábort, hanem egy sportpályát is létesített a közelben, a feliratok tanúsága szerint arra buzdítva a táborlakókat, hogy "lélegezzék be az egészség illatát".

Kakuk szerint az UNMIK nagyon is tisztában van a WHO vizsgálataival, hiszen a WHO is ENSZ-ügynökség, a WHO és az UNMIK munkatársai együtt dolgoznak, mindkét szervezet koszovói székhelye ugyanabban az épületben van. A szóvivő leszögezte, hogy a szóban forgó sportpályát nem az UNMIK, hanem a zvecani önkormányzat építette, és Kakuk György tudomása szerint nincsenek a helyszínen az említett feliratok.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Vélemények

Hol legyen menekülttábor?

Franciaország és Spanyolország már határozottan nemet mondott arra az olasz-német-brit javaslatra, amely szerint az unió határain kívül, főként a Földközi-tengeren fülön csípett menekülteket visszaküldenék egy EU-n kívüli országban, például Líbiában felállított fogadóállomásra. Róma, Berlin és London hangzatos indoklása szerint a cél az lenne, hogy a hajón érkező menekülteket megmentsék a vízbe fulladástól, hiszen ilyen tragédia korábban már nemegyszer történt. A javaslat első pillantásra még humánusnak is látszódhat. A valódi cél azonban nem csupán a gazdasági bevándorlók, hanem minden menedékkérő, vagyis még a súlyos üldöztetés elől menekülők távol tartása is.