Newcastle-i találkozójukon a miniszterek elsősorban a távközlési adatok terrorelhárítási célokra történő felhasználásáról tárgyaltak. A brit kormány, amely ebben a félévben tölti be a soros EU-elnöki tisztséget, a júliusi londoni terrortámadások nyomán radikális intézkedéseket szeretne uniós szinten foganatosítani: ezek lényege, hogy gyakorlatilag hozzáférhetővé tennék a terrorellenes hírszerzési szolgálatok számára a távközlési és internetszolgáltatók adatait a felhasználókról. Clarke ezt azzal indokolta, hogy a jelenlegi törvényi keretek igen nehézzé, egyes esetekben lehetetlenné teszik a távközlési hírszerzés alkalmazását, korlátozva a törvényalkalmazó szerveket.

Az elképzeléseket már az angliai miniszteri értekezleten számos bírálat érte az, és a múlt heti plenáris ülésen az Európai Parlament sok képviselője is komoly fenntartásainak adott hangot. Félő szerintük, hogy az új tervek helyenként sértik a polgári szabadságjogokat, illetve az Európa Tanács 1948-ban kötött emberi jogi konvenciójának egyes rendelkezéseit. Bírálta a tervet az Amnesty International emberi jogi szervezet egyik képviselője is.

Brüsszelbe eljutott hírek szerint hétfőn René van der Linden, az ET parlamenti közgyűlésének vezetője is bírálta Clarke megjegyzését, leszögezve, hogy az egyezmény, amelyen változtatni akarnak, "az európai emberijog-védelmi rendszer lelke és alapja". A konvenciót a világ legvéresebb, legpusztítóbb háborúja után közvetlenül kötötték, és arra szolgál, hogy a zsarnokság és konfliktusok idején hozzá forduljanak - hangoztatta a politikus.

Van der Linden egyszersmind riasztónak nevezte, hogy politikusok olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyek az emberi jogi bíróság jogi függetlenségének megkérdőjelezéséhez vezethetnek.