Elhunyt Alekszandr Jakovlev, az 1980-as évek második felét jellemző szovjet reformtörekvés, a "peresztrojka" egykori főideológusa.
A régóta magas vérnyomással küszködő, 81 éves Jakovlev kedden hunyt el Moszkvában - közölte a vezetése alatti Nemzetközi Demokráciaalap. Halálát a szabadság és a demokrácia híveinek nagy veszteségeként fájlalta Mihail Gorbacsov, az első és egyben utolsó szovjet elnök, akivel együtt törekedtek a rendszer megreformálására, de annak csak az összeomlását készítették elő.
Jakovlev 1953-ban került a szovjet kommunista párt központi bizottságának apparátusába, s a Joszif Sztálin diktátor halála utáni olvadás lehetővé tette, hogy 1957-58-ban az amerikai Columbia Egyetemen tökéletesítse történész képzettségét.
A szovjet vezetőség 1968-ban rá osztotta azt a propagandafeladatot, hogy megmagyarázza, miért vonultak be a Varsói Szerződés csapatai Csehszlovákiába, a prágai tavasz elfojtására.
Mindamellett 1973-ban kanadai nagykövetté nevezték ki, ami kegyvesztést jelentett, saját állítása szerint azért, mert nem értett egyet a sztálini személyi kultusz részleges helyreállításával. Nagykövetként ismerkedett meg Gorbacsovval, aki a politikai bizottság tagjaként járt Kanadában.
Gorbacsov már a Szovjetunió vezetőjeként 1985-ben beválasztatta Jakovlevet a központi bizottságba, majd 1987-ben a politikai bizottságba is, ahol az ideológia területét felügyelte.
Jakovlev kulcsszerepet játszott a médiaszabadságot ösztönző "glasznoszty" (nyilvánosság) politikájában, valamint a sztálini rendszer bűneinek leleplezésében (a Kelet-Európát érdekszférákra osztó 1939-es Molotov-Ribbentrop paktumtól kezdve a lengyel hadifoglyok ezreinek a katyni erdőben 1940-ben véghezvitt lemészárlásáig).
A posztszovjet időkben Jakovlev visszavonult a nagypolitikától, de még hosszú éveken át vezette a politikai megtorlások áldozatainak rehabilitálásával foglalkozó bizottságot.
Így 2000-ben figyelmet keltett azzal az állításával, amely szerint 1947-ben a szovjet biztonsági szolgálat központjában lőtték agyon Raoul Wallenberg svéd diplomatát, aki magyar zsidók ezreit mentette meg a második világháború végnapjaiban.
Bár Jakovlev bírálta az utóbbi időben tapasztalt tekintélyuralmi tendenciákat, Vlagyimir Putyin elnök kedden részvétét fejezte ki özvegyének, méltatva, amit az elhunyt a demokratikus megújulásért és ezrek jó hírének helyreállításáért tett.
1925. július 18-án került a boltokba a totalitárius diktatúra megvalósításának első és egyetlen kézikönyve, Adolf Hitler Mein Kampfja. A könyvben kifejtett ideológiára építve történhetett meg a világ legtöbb áldozattal járó háborúja és népirtása is. De milyen utóélete volt Magyarországon?
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.
Sokan sérelmezik, hogy nehezen pótolható embereket szakembereket küldtek el, ráadásul több hónap alatt, így nem kellett csoportos létszámleépítést sem bejelenteni.
