"Ez egy jobboldali dán lap tudatos és megtervezett provokációja volt" – jelentette ki a Bádogdob szerzője az El País spanyol lapban. Az interjút pénteken a berlini Die Welt is leközölte, az újság korábban a Mohamed-karikatúrákat is megjelentette.

Grass szerint a lapkészítők előtt világos volt, hogy Allah, vagy Mohamed ábrázolása a muzulmánok szemében bűn. "Ők mégis tovább csinálták, mert szélsőségesen jobboldaliak és idegenellenesek" – közölte a szociáldemokratákat támogató 78 éves író.

Grasst nem lepte meg különösebben a muzulmán tömegek erőszakos reagálása, szerinte ez fundamentalista válasz volt a Nyugat fundamentalista akciójára, s a dolog már azzal elkezdődött, hogy az iraki invázióval a Nyugat vétett a nemzetközi jog ellen.

Grass azt mondta, hogy a Nyugat öntelt és arrogáns, amikor a karikatúrák körüli vitában a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozik. Az újságok hirdetésekből élnek, kénytelenek tekintettel lenni bizonyos gazdasági erőkre. A sajtó nagy csoportok része, amelyek kisajátítják a közvélemény alakítását, a Nyugat nem hivatkozhat a szabad véleménynyilvánítás jogára.

"Honnan veszi a Nyugat ezt az arroganciát, azt, hogy meghatározza, mit kell tenni és mit nem?" – tette fel a kérdést Grass, aki sötéten látja a jövőt. A sebek az arab világban, általában a szegény országokban igen mélyek. Úgy tűnik, a Nyugat nincs abban a helyzetben, hogy ezeket az államokat egyenrangú partnereknek ismerje el. Grass szerint egyébként mindenről lehet beszélni, ha a másikkal szemben is ugyanolyan toleranciát gyakorolunk, mint amilyet magunkkal szemben elvárunk.

Az El Paísban véleményt nyilvánított egy másik irodalmi Nobel-díjas, a portugál José Saramago is. Szerinte a karikatúrák szerzője felelőtlenül járt el. "Amennyiben a főnökét tette volna nevetségessé, valószínűleg már másnap elbocsátották volna" – mondta a Kőtutaj szerzője. Nem az öncenzúráról, hanem az egészséges emberi értelemről van itt szó – véli Saramago.