Az erről szóló nyilatkozatot a 15 tagállam egyetértésével konszenzusos alapon szerdán hozta meg a testület, amely egyben felkérte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy a megadott időpont letelte után tegyen ismét jelentést a BT-nek, hogy Teherán engedelmeskedett-e az egyelőre még nem kötelező jellegű felszólításnak.

A dokumentum elfogadása előtt heves vita zajlott a vétójoggal rendelkező öt állandó tagállam képviselői között. Végül is Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok több engedményt is tett Oroszországnak, illetve Kínának, amelyek a lehető legenyhébb hangvételű nyilatkozat mellett kardoskodtak. Mindazonáltal a dokumentum szerzői kifejezték azt a nemzetközi meggyőződést, hogy Iránnak teljesítenie kell a NAÜ igazgatótanácsának óhaját, valamint az atomsorompó-szerződésben foglaltakat.

Megfigyelők szerint a szöveg végleges változata Moszkva és Peking kéréseinek nyomán jóval enyhébb lett, mint a három héttel ezelőtt készült nyilatkozattervezet volt. Így például kimaradt az a kitétel, amely előbb nyíltan, majd burkoltan arra figyelmeztetett, hogy az iráni atomprogram fenyegeti a békét és a nemzetközi biztonságot. A brit, a francia és az amerikai fél megelégedett azzal a megfogalmazással, hogy a BT-nyilatkozat "nyomatékos üzenet" Irán számára, és Teheránnak "meg kell hajolnia a NAÜ követelései előtt".

A világszervezet New Yorki-i székhelyén dolgozó diplomaták egyelőre még nem tudták megjósolni, hogy mi történik akkor, ha Irán az elkövetkező hónapban figyelmen kívül hagyja a BT nyilatkozatát, de szerintük a berlini tanácskozás egyik napirendi pontja éppen az lesz, hogy ebben az esetben a testület milyen újabb lépést tegyen.