A mértékadó, konzervatív svájci napilap kiemelte, hogy Gyurcsány dicsérte a Moszkva és Budapest közötti jó kapcsolatokat, s hogy Magyarország támogatni szándékozik a Gazprom orosz óriásvállalat által kivitelezni tervezett Kék Áramlat gázvezeték Közép-Európáig történő meghosszabbítását.

Moszkva az elmúlt hónapokban ritkán hallott nyájas szavakat európai szájakból - írta a lap. Most ez változott meg, amikor a magyar miniszterelnök moszkvai munkalátogatása során a magyar-orosz kapcsolatok kiváló állapotát dicsérte, és határozottan védelmébe vette saját szocialista kormánya pragmatizmusát.

Ez a fajta "lelkes cimboraság" Moszkva iránt éppen Kelet-Közép-Európában egyedülálló jelenség - állapította meg a lap. A lengyelek viszonya a Kremlhez hangsúlyozottan defenzív és bizalmatlan, elég csak a tervezett orosz-német balti-tengeri (Lengyelországot megkerülő) gázvezeték varsói bírálatára vagy az amerikai rakétavédelmi pajzs tervéhez nyújtott lengyel kormánytámogatásra gondolni. Csehország, jóllehet sokkal óvatosabban, ugyancsak kész Moszkva bosszantására. A Topolánek-kormány világosan kiállt a Lengyelországban felállítandó amerikai rakétákhoz szükséges radarrendszer csehországi telepítése mellett. Gyurcsány mégsem áll elszigetelten Európában. Németország az energia területén ugyanúgy külön kapcsolatokat alakított ki Oroszországgal, mint Olaszország és Franciaország, és a magyar miniszterelnöknek teljesen igaza van, amikor azt mondja, hogy ezek a lépések arra utalnak, a tervezett közös európai energiapolitikában nem sok előrelépés történt.

A svájci lap emlékeztet arra, hogy Brüsszelben némi megütközést keltett, amikor Gyurcsány nemrég kiállt a Gazprom Kék Áramlat terve mellett, miközben az Európai Unió a 2006 januári orosz-ukrán gázvitát követően elvi egyetértésre jutott a Nabucco gázvezeték megépítéséről, amely a Kék Áramlattal párhuzamosan a Kaszpi-tengeri régióból szállítana földgázt Törökországba. A Nabucco-projekt éppen annyiba kerülne, mint a Kék Áramlat (mintegy 5 milliárd euró), és nagyjából ugyanarra a határidőre (legkorábban 2011) készülne el.

Az NZZ szerint Gyurcsány valószínűleg azért állt a Kék Áramlat mellé, mert annak keleti szakasza, a Fekete-tenger alatt húzódó csővezeték már készen van, miközben a Nabucco még csak „álom”. Ám, mint a magyar miniszterelnök fogalmazott, „a lakásokat gázzal fűtik, nem álmokkal”. S minthogy a Nabuccónál nem zárható ki további késlekedés, Magyarország jól teszi, ha minden opciót nyitva hagy.

Határozottan visszautasította azonban Gyurcsány azokat a vádakat, melyek szerint a Kék Áramlat jóváhagyásával egyúttal elutasította volna az EU diverzifikációs (több beszerzési forrásra építő) energiapolitikáját vagy a Nabucco-projektet. Utalt arra, hogy Magyarország földgázszükségletének csaknem 80 százalékát már ma is Oroszországból szerzi be, ezért minden magyar miniszterelnöknek az a feladata, hogy alternatív energiaimport után nézzen, és az ő kormánya is így fog cselekedni a továbbiakban is – írta a svájci lap.