Az MTI pozsonyi tudósítójának értesülése szerint aligha férhet hozzá kétség, hogy szándékos szoborgyalázás, egyértelmű roncsolás történt, mert a jelzett csonkolásokon túlmenően a szobor minden sérülékenyebb részét "lefaragták." A költő kivont kardját elvitték, a kőhárfa és számtalan márványtöredék a földön szétszórva hever a szobor körül, a koszorúk sokaságából épített kettőskereszt pedig egyértelmű üzenetként olvasható, ez lévén a szlovák államiság szimbóluma - vélekednek a helyszínen tartózkodó szemtanúk. 

Egyes vélemények szerint az ismeretlen szoborrongálók Szili Katalin háromnapos felvidéki körütazásának óráira időzítették a szobor elleni támadást. 

Petőfi Sándor pozsonyi szobra csak az 1911-es felavatást követő évtizedben állhatott háborítatlanul a város központi terén. Csehszlovákia megalakulása után a szobrot bedeszkázták, évtizedekig egy istállóban hevert, majd az 1956-os magyar forradalom csehszlovákiai hatásait megelőzendő egy félreeső ligetben ismét felállították. Ezen a helyen a következő évtizedek alatt a szobor számos csonkolást és gyalázást ért meg, mígnem hat éve létrejött az emlékbizottság, amely a óvárosi önkormányzat hozzájárulásával kijárta, hogy a szobor új, védettebb helyre kerüljön. Időközben Petőfi szobrát közadakozásból, szlovák és magyar kormányzati hozzájárulással felújították, a város egyik védett díszkertjében állították fel, ahol most az eddigi legsúlyosabb rongálást kellett elszenvednie.