Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke szombaton találkozott pártjának a Veszprém megyei 1. választókerületben induló jelöltjével - számolt be róla a Veszprémi Hírportál.
Bajnai Gordon eltűnése után nem találta a helyét az Együtt-PM szövetség. Az Együttben a PM-et rétegpártnak látták, amelynek nem lehetnek nagy ambíciói, a PM viszont éppen ellenkezőleg, „új baloldali pólust” akar építeni, ezért túl akart lépni az Együtt „neoliberális” nézetein, és az „elhasznált” baloldali politikusokon. A konfliktusok szakításhoz vezettek, de az Együtt még bízik benne, hogy a következő választás előtt úgy is összekényszerülnek. Egy, a hvg.hu birtokába jutott dokumentum szerint már a nyáron egymást akarták gyengíteni a felek.
Közel ötvenmillió forintot kért és kapott a Fidesz a parlamenttől egy nem működő honlap fejlesztésére és működtetésére. A képviselőcsoport sajtóosztálya szerint a pénz nem tűnt el, azt egy másik honlapra, a párt oldalára költötték. Szerintük azért kellett átirányítani a pénzeket, mert a frakció eldöntötte, hogy egységesítik a kommunikációt. A döntés ellenére újabb szerződést kötöttek, amely a nem létező honlap fejlesztését célozta 9,8 millióból.
A Fidesz javaslatára zárt ülésen hallgatta meg Székely Lászlót a parlament illetékes bizottsága. Székelyt azért támadta a Fidesz, mert a párt szerint az ombudsmani hivatal együttműködött a tűcsereprogramot védő civilekkel a jelentés kiadása előtt. A bizottság KDNP-s elnöke mielőtt kizárta volna nyilvánosságot a meghallgatásról, még megvonta a szót az ellenzéki képviselőktől is, majd a sajtó munkatársait is felszólította, "ne csináljanak cirkuszt". Az ülést elhagyó ellenzékiek szerint az egész egy "politikai cirkusz", az ombudsman megfélemlítéséről szól.
Egyre többen bírálják a konzervatív jogászok közül is a kormánnyal szerintük túl engedelmes Alkotmánybíróságot. Ennek ellenére az Ab-ra újabb csapást hozhat, hogy a Fidesz már a nyári szünet előtt világossá tette, az ellenzéki jelölteknek nem lesz esélyük, szeptemberben két új tagot küld majd a testületbe. A párt az elmúlt négy évben radikálisan átalakította az alkotmánybíráskodást, amely a kétharmad nyomása alatt elszakadt a Sólyom László lefektette hagyományoktól.
Miután két baloldali vetélytársa kiesett a versenyből, Gyurcsány Ferenc marad az egyetlen az egykori Összefogásból, aki hosszabb távon tervezhet. Ám hiába szerepelt jól a két évvel ezelőtt alapított pártja a május 25-i voksoláson, a volt miniszterelnök a legnépszerűtlenebb politikus, taszítja a bizonytalanokat. Megnéztük, mit mutatnak a számok, volt-e olyan politikus a múltban, aki hasonló helyzetből talpra tudott állni. A szakemberek után az olvasóink is szavazhatnak arról, lesz-e még valaha Gyurcsány a népszerűségi lista élén, lehet-e még Orbán kihívója.
Hétfőn és pénteken folytatja rendkívüli nyári ülésezését a parlament, a képviselők egyebek mellett elfogadhatják a kabinet bankszanálásról és kormányzati szerkezetátalakításáról szóló javaslatait, de módosíthatják a földtörvényt és az elektronikus sportfogadás szabályait is.
Miért nem volt képes még csak megszorongatni sem a baloldal áprilisban a Fideszt? Hogyan zsugorodott össze kispárttá egyes településeken az MSZP? Miért nem jutottak el a baloldal üzenetei a falvakba, a legszegényebbekhez? Miért tudott sikeres lenni a falvakban a Jobbik? Ki lesz a baloldal vezető ereje, és van-e még értelme május 25-e után a baloldali összefogásnak? Egy baloldalhoz köthető intézet kielemezte a választási eredményeket.
Míg a választópolgárok több mint fele tét nélkülinek érzi a vasárnapi voksolást, és nem akar részt venni az európai parlamenti választáson, egyes pártoknak létkérdés, hogy jó eredményt érjenek el. Sőt még a biztos győzelemre számító Fidesznek is van veszítenivalója. Elmondjuk, mi a belpolitikai tétje, és milyen hatással lehet a politikusok karrierjére az EP-voksolásnak.
Összesen 8 elméletet hallottunk arról, mi zajlik a politika színfalai mögött, kinek áll érdekében a szocialista Molnár Zsolt gyengítése. Közel tucatnyi országos politikussal beszéltünk, az MSZP-től a baloldali szövetségesein keresztül a Fideszig, és ha csak a negyede igaz annak, amit mondtak, akkor a Molnár-ügy mögött hatalmas erők mozognak, mindenki harcol mindenkivel. Vagy csak paranoiásak lettek a politikusaink.
Nem volt szkinhed, de jobboldali, esetenként szélsőséges nézeteket vallott – így emlékeznek osztálytársai a kamasz Molnár Zsoltra. Az MSZP-s politikus 2002-ben még a Fidesznek dolgozott, ám a szocialisták választási győzelme után a baloldalon futott be politikai karriert. Az eddigi nyilatkozatait összevetve, 2002-ben volt egy olyan időszak, amikor egyszerre dolgozott a Fidesznek és az MSZP-nek. A szocialista kampányfőnök politikai pályaíve. Molnár Zsolt azt mondta, keresztényszociális elveket vallott, szélsőséges eszméket sosem támogatott.
Semmi nem veszélyezteti a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségét, miután az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította az Együtt panaszát, és úgy döntött, nem sérti az egyenlő választójog elvét a választási törvény, amely győztes jelöltek után is ad töredékszavazatokat. Az Ab szerint a választói akarat nyilvánult meg abban, hogy az árpilis 6-i győztes jelöltek ilyen nagy vereséget mértek a vetélytársaikra, mert ha kiegyensúlyozottabb az eredmény, akkor a Fidesz nem is kapott volna annyi plusz töredékszavazatot, hogy azt képviselői helyre tudja beváltani.
Egyetlen olyan kérdés sincs, melyben ki akarna egyezni politikai vetélytársaival a miniszterelnök, így a Fideszben mindenki biztosra veszi a „háborús politika” felpörgetését. Bár a Fideszben többen is konszolidációt szeretnének, úgy tudjuk, Orbán Viktor történelmi esélyként tekint az újabb kétharmados győzelemre, ezért egyetlen politikai vagy gazdasági célkitűzését sem adná fel. A Fideszben arra számítanak, hogy a Jobbik feltörése miatt az MSZP szétesik, majd a „centrális erőtér” jegyében a nemzeti radikális pártnak is nekimennek.
A Kúria után az Alkotmánybíróság (Ab) döntheti majd el, hogy megvan-e a Fidesznek a kétharmada. Az Együtt-PM ugyanis az Ab-hoz fordul, a testületnek pedig 3 napja lesz arra, hogy egy rendkívül bonyolult, Európában példa nélküli kérdésben döntsön. Ugyanis a még Áder János által kidolgozott rendszerben a győzteseknek is járnak plusz szavazatok, ami az ellenzéki párt szerint alkotmányba ütközik, így a választás végeredménye illegitim.
A rossz anyagi helyzete is akadályozza az MSZP-t abban, hogy kitörjön a középpárti helyzetéből. A szocialisták már az elmúlt években kirúgták az alkalmazottaik nagy többségét, visszafogták a kiadásaikat, ennek ellenére az MSZP nem tudott kitörni az adósságcsapdából.
Alig két napjuk maradt a pártoknak arra, hogy összegyűjtsék a májusi európai parlamenti (EP) választáson az induláshoz szükséges legalább 20 ezer érvényes ajánlást; tucatnyi szervezet folytat még aláírásgyűjtést országszerte azért, hogy felkerülhessen a szavazólapra.
Tudja, ki az a Bangóné Borbély Ildikó, és hogy miben hisz Hiszékeny Dezső? Vagy ki az a képviselő, aki a színészetről a politikára váltott? Esetleg ki az a jobbikos politikus, aki embertársai egy részét „hordalénynek” tartja? Utánanéztünk, kik az újsütetű politikusok a Házban.
Csaknem kétszázezer levélszavazatot vár vissza a külhoni állampolgároktól a Nemzeti Választási Iroda: ennyien válaszoltak pozitívan Orbán Viktor miniszterelnök nekik küldött leveleire azzal, hogy regisztráltak. A mandátumok számát amúgy is csekély mértékben befolyásoló külhoni szavazatoknak viszont még kisebb lehet az értéke: egyötödük már most érvénytelen.
Ebben a parlamenti ciklusban már nem változtat a devizahiteles szerződéseken a Fidesz, viszont a választások után a bankokra terhelik majd a terhek jelentős részét – közölte a párt frakciójának helyettes vezetője. Hétfőn az Alkotmánybíróság visszadobta a labdát a kormánynak és az Országgyűlésnek. A testület szerint a parlament feladata eldönteni, annyira tömeges-e a probléma, hogy törvénnyel kelljen módosítani a devizahitelesek szerződéseit.