Kétévi küzdelem után, amely számos tagország heves ellenállásába ütközött, az Európai Bizottság lemondott az egy részvény-egy szavazat követeléséről a részvénytársasági gyakorlatban.
Nincs szándékomban semmilyen intézkedést javasolni az egy részvény-egy szavazat ügyében - tájékoztatta a belső piacért felelős biztos, Charlie McCreevy az Európai Parlamentet.
Az EU-bizottság efféle meghátrálása nem gyakori, a mostani bejelentés mégsem volt meglepő, miután májusban McCreevy hivatala maga hozta nyilvánosságra azt a nemzetközi felmérési eredményt, amelyből kiderült, hogy "nincs olyan gazdasági jel, amely ok-okozati összefüggésre utalna az arányossági elvtől való eltérés és a társaságok gazdasági teljesítménye között".
Mivel nincs gazdasági érdek, és a tagállamoknak megvannak a saját kulturális hagyományaik, nincs szükség európai szintű intézkedésre - erősítette meg a bizottság szóvivője is.
Az egy részvény-egy szavazat kötelezővé tételét főleg Franciaország, Spanyolország és a skandináv országok ellenezték a Brüsszelben követelt "részvényesi demokráciát". Ezekben az országokban sok a családi eredetű, részben ma is családi tulajdonban lévő vállalat, amelyekben gyakori az alapítók nagyobb szavazatsúlya. Más tagországokban a részvényesek közti megállapodások, aranyrészvények vannak érvényben, illetve alapító okiratban korlátozzák, hogy egy részvényesnek vagy részvényes csoportnak legföljebb hány szavazata lehet, függetlenül a tulajdoni hányadától. A brüsszeli bizottság által májusban kiadott felmérés szerint az "európai részvénytársaság" státust elért 464 vállalatnak a 44 százaléka alkalmaz ilyen szabályokat.
A európai munkáltatók szövetsége (Business Europe) üdvözölte az Európai Bizottság visszalépését. „Mindig is azt mondtuk, hogy nem lehet mindent egyforma ruhába öltöztetni. Minden vállalatnak joga van meghatározni a belső struktúráját. A lényeg, hogy átláthatóság legyen, a befektetők tudhassák, érthessék, mibe fektetnek be. Ami nem tetszik nekik, azt meg nem kell megvenniük” - mondta Jerome Chauvin, a Business Europe jogügyi osztályának vezetője.
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
A választási vereségtől félve játssza ki Orbán Viktor az „ukrán kártyát”. Mi lehet a háttérben, mi jöhet még, és mi történt a szomszédokkal békét teremtő Orbánnal?
Öt újabb kastély sorsáról döntött Lázár János, négy került NER-közeli nagyvállalkozókhoz, egyet a szabolcsi megyei önkormányzatnak adott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Magyarország, Szlovákia és Románia sincs jó helyzetben.
