szerző:
MTI

Előrehozott választást tartanak vasárnap Macedóniában: az előző szavazást két évvel követő voksoláson az 1 779 116 szavazó egykamarás, 120 tagú parlamentet választhat, amelynek minden tagja listáról, az arányos szavazatelosztás szabályai alapján kerül be a parlamentbe.

Összesen 18 párt, illetve pártszövetség indul a törvényhozási helyekért. A választási küzdelem minden jel szerint négy főszereplő közt fog eldőlni, s az is többé-kevésbé kiszámítható, hogy a szkopjei parlament tagjainak mintegy 70 százaléka macedón, 30 százaléka pedig albán lesz. Az ország lakosságának zömét alkotó két nagy népcsoport között meglehetősen merevek a válaszfalak, s egyiknek sem szokása, hogy a másikhoz tartozó jelölteket támogasson.

Ami a macedón oldalt illeti, ott a kampány során végig a jelenlegi kormánypártnak, a jobbközép irányultságú VMRO-DPMNE-nek (Belső Macedóniai Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Pártja) a népszerűsége volt nagyobb, s a legutolsó felmérések szerint is a szavazatok több mint 30 százalékára számíthat. Segítheti a szavazatszerzésben az is, hogy Nikola Gruevski pártelnök-kormányfő egy hónappal a választás előtt 18, a parlamentbe egyedül bekerülni képtelen (nemzeti kisebbségeket képviselő) párttal kötött szövetséget.

Legnagyobb ellenfele a Radmila Secerinska vezette Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM), amely együttműködik a Szociáldemokrata Párttal, amelyből kivált.

Albán oldalon a 2001-es macedóniai polgárháború albán parancsnoka, Ali Ahmeti vezette Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) nevű párt az erősebb, viszont a Menduh Thaci irányította Albánok Demokratikus Pártjának DPA) a tekintélyét növeli, hogy március közepéig részt vett a Nikola Gruevski vezette kormányban.

Az a kormány részben épp azért szűnt meg létezni, mert a 11 parlamenti képviselővel rendelkező DPA - miután a miniszterelnök nem volt hajlandó teljesíteni az albán érdekeket szolgáló túlzó követeléseit - kilépett belőle. Ezért a VMRO-DPMNE többsége kétfősre csökkent március közepén a parlamentben.

Az előrehozott választás fő oka azonban az, hogy Nikola Gruevski - népszerűségi mutatói ismeretében - úgy ítélte meg, itt az alkalom hatalma megszilárdítására, ezért kierőszakolta a szavazást. Azután tette ezt, hogy Macedónia számára súlyos fiaskóval végződött a bukaresti NATO-csúcs, ahol bár számított rá, mégsem vették fel a szervezetbe, s ezt sajtójelentésekből kellett megtudnia. Az ok Görögország merev ellenállása volt, mert Athén nem hajlandó elfogadni a Macedónia országnév használatát.

A kampány ezek után részben a névvita körül zajlott, s a VMRO-DPMNE vezetője erősen nacionalista húrokat pengetett, amikor azt ismételgette, hogy nem fog engedni a görög nyomásnak. A szociáldemokraták ezzel szemben engedékenyebb álláspontot fogalmaztak meg, s - nem alaptalanul - felhívták a figyelmet arra, hogy a NATO mellett az EU-ba is igyekvő Macedóniának (a róla szóló, a belépés szempontjából nagyon fontos országjelentés októberre készül el) csöppet sem volt most szüksége egy választási kampányra, amely az EU-s felkészülés szempontjából több hét elfecsérlését jelenti.

A vezető albán párt aktivistái csütörtök este összevertek egy - valószínűleg az ellentáborba tartozó - fiatalt, s az albán körzet központjának számító Tetovó mellett egy kis faluban nagy tömegverekedés is volt. A macedóniai újságokban, televízióban rendszeresen lehet látni olyan képeket, amelyek azt igazolják, hogy Tetovóban szinte néptelenek az utcák, az emberek félnek kimenni házaikból.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Tech

Az embrionális őssejtkutatás javára döntöttek Brazíliában

Az embrionális őssejtkutatás javára döntött Brazília legfelsőbb bírósága csütörtökön. A testület mind a tizenegy tagja támogatta az embrionális őssejtkutatást engedélyező 2005-ös szövetségi törvényt, amelyet az akkori főügyész, Claudio Fontenelles támadott meg arra hivatkozva, hogy sérti az élethez való jogot, és így alkotmányellenes.

MTI Világ

A mianmari junta kevesli a 150 millió dolláros külföldi segélyt

A mianmari katonai junta élesen bírálta pénteken a nemzetközi adományozókat amiatt, hogy csak 150 millió dollár értékű segélyt ajánlottak fel, holott a kormány közel 11 milliárd dollárra becsüli a Nargis ciklon május eleji pusztítását követő újjáépítés költségeit.

New York polgármestere betiltaná az acélból és üvegből épülő felhőkarcolókat

New York polgármestere betiltaná az acélból és üvegből épülő felhőkarcolókat

Ezek lettek idén az aranyszalagos minőségi magyar élelmiszerek

Ezek lettek idén az aranyszalagos minőségi magyar élelmiszerek

Több mint 2 millió wifijelszó került ki a netre – lehet, hogy az öné is

Több mint 2 millió wifijelszó került ki a netre – lehet, hogy az öné is

Nem beszélhettek vitájukon az ellenzéki pártok EP-listavezetői Orbán Viktorról, de megtették

Nem beszélhettek vitájukon az ellenzéki pártok EP-listavezetői Orbán Viktorról, de megtették

33 214 milliárd forintnyi összeget költ el a Samsung, hogy övék legyen a világ legjobb processzora

33 214 milliárd forintnyi összeget költ el a Samsung, hogy övék legyen a világ legjobb processzora

Greta Thunberg családját már a világ minden pontjáról megfenyegették

Greta Thunberg családját már a világ minden pontjáról megfenyegették