A testület ezzel eleget tett az ICC főügyésze, Luis Moreno-Ocampo indítványának. A 2002-ben létrehozott büntetőbíróság történetében ez az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő államfő ellen ad ki letartóztatási parancsot. A szudáni elnök tagadja a terhére rótt bűncselekményeket. Korábban jelezte, hogy nyugati államok összeesküvésének tekinti az esetleges letartóztatási parancsot.

Moreno-Ocampo azzal vádolta Besírt, hogy 2003 óta népirtásszerű műveleteket szervezett országának nyugati térségében, Dárfúr körzetében. A főügyész szerint 135 ezerre tehető a halálos áldozatok száma: közülük mintegy 100 ezer éhezés és járványok miatt halt meg, 35 ezret viszont megöltek.

A letartóztatási parancs mindazonáltal nem tartalmazza a népirtás vádját, mert annak igazolására nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték. A bírák egy része szerint azt nem lehet bizonyítani, hogy a művelet egy bizonyos csoport ellen irányult, márpedig ez lenne a népirtás egyik ismérve.

A vádpontok között gyilkosság mellett nemi erőszak, kínzás és fosztogatás is szerepel. A főügyész szerint a vádnak erős érvei vannak, és a per során több tucatnyi tanút fog felsorakoztatni. Moreno-Ocampo értésre adta ugyanakkor, hogy kételyei vannak a vádlott kézre kerítésével kapcsolatban.

Szudán korában jelezte, hogy nem működik együtt a törvényszékkel, amely a háborús bűnöket vizsgáló első állandó bíróság a világon. Besír életfogytiglani büntetést is kaphat, ha kézre kerül, és a pert sikerül lefolytatni.

Néhány ország diplomatái korábban aggodalmukat fejezték ki, hogy a letartóztatás elrendelése újabb erőszakhoz vezethet a térségben. Nyugati államok azt is jelezték, hogy készen állnak állampolgáraik kimenekítésére, ha válsághelyzet fenyeget.

A dárfúri konfliktus azzal kezdődött, hogy az arab többségű országot régóta sújtó polgárháború részeként a déli régiókban élő nem arab (nilóta néger) csoportok fegyveres akciókat indítottak a kormány ellen, politikai képviseletük javítása és az általuk lakott térségek fejlesztése érdekében. A kartúmi kormányzat válaszként arab milíciákat mozgósított. A konfliktus miatt - becslések szerint - a százezres nagyságrendű halálos áldozat mellett több mint két és félmillióan elvesztették otthonukat.

A hivatalosan 2002-ben felállított büntetőbíróság - amely más nemzetközi háborús törvényszékekkel ellentétben független az ENSZ-től - Szudán mellett eddig Kongóban, Ugandában és a Közép-afrikai Köztársaságban indított vizsgálatokat, de az első per csak ez év elején kezdődött. A bíróság munkáját több mint száz ország támogatja, de például az Egyesült Államok nem ismeri el az ICC joghatóságát, mert attól tart, hogy a terrorellenes harcban egyes érintett állampolgárait szintén a testület elé állíthatják.