"Rövid- és középtávú, valamint stratégiai javaslatom is van arra, miként tudná az ET egyik legfontosabb intézménye, a hallatlanul túlterhelt Emberi Jogok Európai Bírósága nagy mértékben javítani az emberi jogi egyezmény érvényesülését minden tagállamban" - mondta az MTI tudósítójának Eörsi, aki előzőleg egy nemzetközi konferencián vett részt Brüsszelben.

A strasbourgi székhelyű ET jelenlegi főtitkárának, a brit Terry Davisnek az ötéves megbízatása az idén lejár. Utódjául a magyar kormány Eörsit jelölte - még a koalíció fennállása alatt, de a jelölést annak felbomlása után is fenntartotta. Az SZDSZ-es országgyűlési képviselő 15 éve tagja az ET parlamenti közgyűlésének, és ott immár hat éve a liberális frakció vezetője. A főtitkári posztról a parlamenti közgyűlés dönt majd. A magyar politikus versenytársa Luc Van den Brande belga néppárti politikus, az EU mellett működő Régiók Bizottsága elnöke, Thorbjorn Jagland, a norvég parlament munkáspárti elnöke, valamint Wlodzimierz Cimoszewicz baloldali lengyel szenátor.

"Nem nagy országból jövök, kis pártot képviselek ott is, hiszen a liberálisok ott sem tartoznak a legerősebbek közé. Ez valószínűleg nem mellettem szól. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a lehető legjobb programmal fogok a parlamenti közgyűlés elé állni. Ha a képviselők java része nem nemzeti vagy pártcsalád alapon szavaz, akkor szerintem van esély arra is, hogy megnyerjem ezt a küzdelmet" - mondta Eörsi Mátyás. Április 15-én az úgynevezett miniszteri bizottság, tehát a tagállamok képviselői meghallgatják mind a négy jelöltet.

Az Európa Tanácsot arra hozták létre 1949-ben, hogy emelje a kontinens országaiban a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának színvonalát. Magyarország volt az első, amely az úgynevezett keleti blokkból - még 1990-ben - tagjává vált a szervezetnek. Jelenleg 47 tagországa van, beleértve Oroszországot és a kaukázusi országokat is.

Az ET az Európai Unió kibővítését követően vesztett a korábbi jelentőségéből - mondta Eörsi, és hozzátette: határozott elképzelése van arról, hogy a szervezet miként tudja a tagállamok számára "a lehető legmagasabb szintű szolgáltatást nyújtani  azokon a területeken, ahol erre a legnagyobb szükség van".

Kiemelte, hogy az ET egyik legfontosabb intézményére, az Emberi Jogok Európai Bíróságára óriási munkateher nehezedik. Jelenleg 100 ezer akta vár arra, hogy bíró elé kerüljön. Akkor lehet megkeresni ezt a fórumot, ha a panaszos már kimerítette az összes hazai jogorvoslati lehetőséget. Voltak már javaslatok a tevékenység egyszerűsítésére, és államközi megállapodás is született, de az az orosz duma ratifikációjának hiánya miatt még nem lépett hatályba. Ennek a lényege, hogy először nem bírói tanács, hanem egyes bíró tekintené át az ügyeket.

"Tíz megkeresésből legalább kilenc nem alkalmas tárgyalásra. Most a grúz-orosz háború kapcsán tízezerszámra érkeznek megkeresések mind a két oldalról. Ezek java része perjogilag nem való a bíróság elé" - mondta Eörsi, aki szerint a problémát az említett államközi megállapodás sem oldaná meg hosszú távon, ezért új stratégiai javaslat kell. Belső reformokra van szükség az ET-ben, amelynek a költségvetése szűkös. Eörsi szerint az Európa Tanácsban hatalmas tudásanyag halmozódott fel, és a szervezetnek be kell bizonyítania, hogy a tagállamok, illetve az európai polgárok "ránk jobban tudnak számítani, mint másra" - mondta az ET és az Európai Unió közötti versengésről.

Példaként megemlítette, hogy a jelek szerint Bosznia-Hercegovinában a korábbi békemegállapodás már nem alkalmas a belső stabilitás fenntartására, az ET viszont sokat segíthet a "jobb kormányzás" terén összegyűlt tapasztalatainak átadásával.

"Óriási lehetőséget látok az Európa Tanácsnál abban, hogy több erőforrást fordítsunk Bosznia-Hercegovina megsegítésére azokkal a politikusokkal együtt, akik - legyenek akár bosnyákok, horvátok vagy szerbek - abban érdekeltek, hogy az együttműködés fejlődjék, kevesebb legyen a feszültség" - fogalmazott Eörsi.

Nemrégiben az ET rasszizmus elleni bizottsága jelentést tett közzé, amely szerint Magyarországon a szólásszabadságot olyan mértékben védi az alkotmány, hogy nem lehet hatékonyan fellépni a gyűlöletbeszéd ellen. Az MTI kérdésére Eörsi azt mondta: ő maga sincs meggyőződve arról, hogy a bizottság jól látja a helyzetet, de szerinte nem helyes "könyökből elutasítani" a bírálatot, "végig kell gondolni, hogy a véleményből mi az, ami megalapozott, mi az, amivel vitatkozunk". A testületben felkészült szakemberek ülnek - mondta Eörsi. Felhívta a figyelmet az ET másik testületére, a Velencei Bizottságra is, amely Magyarországon akkor vált ismertté, amikor a státustörvénnyel kapcsolatban foglalt állást. A főtitkár azonban - tette hozzá - ezeknek a bizottságoknak a tevékenységébe nem szól bele. A főtitkár dolga, hogy "víziót adjon a szervezetnek", és szervezze a munkát - mondta Eörsi Mátyás.