Belgium hatodik királya - akkor még csak herceg - 25 évesen, 1959. július 2-án mondta ki a boldogító igent szíve választottjának Brüsszelben, a királyi palota nagytermében. Az esküvői helyszín kiválasztását némi huzavona előzte meg: az ifjak eredetileg Rómában vagy a Vatikánban szerették volna tartani, ám egy korábbi hasonló döntésből - III. Lipót és Lilian Baels titokban tartott egyházi esküvőjéből - a monarchia bukásával is fenyegető politikai vita kerekedett az országban, így végül a brüsszeli palota mellett döntöttek.

Az elmúlt ötven év a frissen házasodott fiatalok felhőtlen boldogságával kezdődött, de a három gyermek (Fülöp, Asztrid és Lóránt) születését követően a kapcsolat fölött viharfelhők jelentek meg. A belga sajtó az utóbbi időben sokat cikkezett Albert kicsapongó életmódjáról, amelynek egyik bizonyítéka a király - hivatalosan soha el nem ismert, de nem is tagadott - törvénytelen gyermeke, Delphine Boel. A királyi pár állítólag többször a válás küszöbén állt, és az elhúzódó családi válság rányomta bélyegét gyermekeik jellemére is.

A ma már 75 éves királynak mindazonáltal sikerült egyben tartania családját, amely mára jelentős mértékben rendezte sorait. A királyi famíliában várt következő esemény valószínűleg az lesz, hogy II. Albert átadja a trónt idősebb fiának, Fülöp trónörökösnek.

Az ötven évvel ezelőtti királyi esküvőt azért is kísérte óriási érdeklődés Belgiumban, mert azt megelőzően utoljára 1926-ban rendeztek nagy pompával hercegi kézfogót (az akkori főszereplő a már említett III. Lipót és első felesége, svédországi Asztrid volt). A közbeeső időben persze, megzavarta a társasági életet a második világháború is.

II. Albertről sokáig nem volt egyértelmű, hogy valaha is király lesz belőle. Azt követően lépett a trónra, hogy elődje és bátyja, I. Baldvin gyermektelenül hunyt el 1993-ban.

Királysága idején ugyanakkor a mostani aranylakodalmas uralkodónak számos belpolitikai válsághelyzetet kellett megoldania. A hollandul beszélő flamand és a franciaajkú vallon lakosság éles széthúzásától szenvedő országot nem könnyű feladat működőképesen egyben tartani - erre leginkább a mindkét országrészben kiemelten tisztelt uralkodó a legalkalmasabb személy. Van is egy olyan mondás, hogy voltaképpen csak egy igazi belga létezik, a mindenkori király ... (az ország többi lakója vagy vallon, vagy flamand).

Jóllehet II. Albert néhány héttel ezelőtti születésnapján nem mondott le a trónról a 49 éves Fülöp javára - mint azt néhányan várták -, ma már láthatóan szívesebben szenteli idejét szépen gyarapodó családjának. Összesen 12 unokája közül a legfiatalabb tavaly tavasszal született, véletlenül éppen Sólyom László köztársasági elnök hivatalos belgiumi látogatásának idején.

II. Albert lányát, Asztridot magyar hercegnéként is számon tartják, mivel Lőrinc osztrák főherceghez, magyar királyi herceghez (IV. Károly osztrák császár és magyar király unokájához) ment feleségül. Asztrid roppant népszerű a belga lakosság körében, és mivel apjának trónra lépésekor bátyja, Fülöp még agglegény volt, a közvéleményben teret kapott egy olyan elképzelés, hogy majdan ő lehet II. Albert megfelelő követője. Időközben azonban Fülöp is családot alapított, immár négy gyermek apja, és aligha kétséges, hogy mégis ő lesz a következő király.

Brüsszelben hivatalosan augusztus 30-án tartják a megemlékezést a királyi aranylakodalomról. Tekintettel II. Albert utóbbi időben szaporodó egészségügyi problémáira, 75. életévének betöltésére, és arra a tényre, hogy jövő áprilisban Fülöp is eléri az 50-et, Belgiumban tartja magát a szóbeszéd, hogy akár ez is lehet az időpontja annak a bizonyos következő jeles eseménynek.