A  Felvidék magyar futballcsapatának számon tartott Dunaszerdahely stadionjában rendezett politikai és kulturális tiltakozó megmozdulás szónokai – civilszervezetek vezetői, művészek, politikusok – a tüntetés napján hatályba lépett, általuk súlyosan diszkriminatívnak tartott nyelvtörvény ellen emelték föl szavukat. A résztvevők elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyet Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökhelyettese olvasott fel.

Dunaszerdahelyi tiltakozók © MTI

A nyilatkozat többek között megállapítja: „Elegünk van a kormánykoalíció politikusainak magyarellenes kirohanásaiból. Felháborítónak tartjuk, hogy Malina Hedvig Szlovákiában, állampolgárként nem tudja érvényre juttatni igazságát. Elfogadhatatlannak tartjuk a dunaszerdahelyi szurkolók elleni rendőri beavatkozást, valamint azt, hogy a mai napig nem hozták nyilvánosságra az ezzel kapcsolatos videófelvételeket. Nem tűrjük tovább, hogy a jelenlegi kormánykoalíció néhány politikusának állandó céltáblája legyünk."

"Szlovákiának egyenrangú polgárai kívánunk lenni. Nem vagyunk sem bevándorlók, sem albérlők ebben az országban, ezért követeljük, hogy ne döntsenek nélkülünk azokban az ügyekben, amelyek bennünket érintenek! Elutasítjuk a szlovák parlament által elfogadott nyelvtörvényt. Felháborítónak tartjuk, hogy magas pénzbírságokkal kívánják büntetni a közéleti nyelvhasználat néhány területét. Ez sérti az alapvető emberi jogokat, név szerint a szólásszabadságot."

"Követeljük, hogy a parlament törölje a törvény azon elemeit, amelyek a hátrányos megkülönböztetés alapját képezik. Elvárjuk, hogy az ún. kétnyelvűség törvény általi megjelenítése ne csak ránk, kisebbségekre rójon feladatot és kötelességet, hanem mindenkire arányosan, aki az általunk lakott régiókban velünk él. Követeljük továbbá, hogy Szlovákia fogadja el az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának azon ajánlásait, amelyek a kisebbségi nyelvhasználati jogok bővítését szorgalmazzák, és amelyeket a szlovák kormánykoalíció felháborító módon három éve ignorál. Szorgalmazzuk, hogy készüljön el egy átfogó nemzetiségi törvény, az EBESZ kisebbségi főbiztosa ajánlásának megfelelően Felszólítjuk a szlovák kormánykoalíció politikusait, hogy hagyjanak fel a magyarokkal szembeni gyűlöletbeszéddel. Igazságot és kártérítést követelünk Malina Hedvignek és a Dunaszerdahelyen megvert, ártatlan szurkolóknak.”

Csáky Pál © Szegő Péter

A nyilatkozat elfogadását megelőzte Csáky Pálnak, az MKP elnökének a beszéde. Csáky szerint „Szlovákiában a dolgok sajnálatos módon félrecsúsztak. Az elmúlt két évtizedben nem arról volt szó, hogy egy szocialista diktatúra utáni nemzeti elnyomás, a nacionalista intolerancia korszaka dől ránk.” Mint fogalmazott, „bizonyíthatóan mi mentettük meg a 2003-as népszavazás eredményességét, amikor az EU-ba való belépésről kellett dönteni”. Arra hívta föl a figyelmet, hogy „tiszteljük és szeretjük anyanyelvünket, amint tiszteljük mások nyelvét és kultúráját is. Az európai civilizáció ott kezdődik, hogy ezt az elvet mindenki, a többségi nemzet is magáévá teszi, és alkalmazni fogja.”

Csáky azt mondta: „Mindannyian tudjuk, a bigott, primitív nacionalizmus nem járható út, csak szégyent hoz mindenkire. Az elfogadott nyelvtörvénynek nem az írott paragrafusaival, hanem a szellemiségével van a nagyobb baj. Bepréseli, visszahozza a társadalomba a bizalmatlanságot, a primitív magyarellenességet, a teljesen fölösleges feszültségeket.” Hozzátette: „Vissza kell vonni vagy meg kell változtatni az államnyelvről szóló törvényt. Rehabilitálni kell a szlovák nyelvet, visszaadni méltóságát, dekriminalizálni hogy a nyelv ne lehessen bigott feljelentgetők hatalmi eszköze. Még mindig nincs késő, mi készek vagyunk a tárgyalásokra. A kifogásaink, 17 pontban ott fekszenek a kormány asztalán.”

Csáky úgy fogalmazott: „Jövőre olyan kormányt kell tehát választanunk Szlovákiában, amely tisztelni fogja az ország minden polgárát, egyenrangúan kezelni az ország minden régióját. Tiszteli a magyarokat is, a mi Dél-Szlovákiai szülőföldünket is.” Az ellenzéki pártelnök úgy zárta szavait: „Ez nem a szlovák nép elleni összejövetel. Ez a butaság és a rosszakarattal szembeni tiltakozás nagygyűlése. Mert mi magyarok, nemcsak büszke, szabad emberek vagyunk, hanem korrekt demokraták is. Ám senki ne feledje: mi csak azt tudjuk tisztelni, aki minket is megtisztel.”

Berényi József, a MKP második embere a hvg.hu tudósítójának elmondta: „Szlovákiának és a szlovák politikai vezetésnek föl kell dolgoznia, hogy itt vagyunk és nem akarunk asszimilálódni” Hozzátette: magyarországi politikus azért nem szólal föl a megmozduláson, mert ezt a demonstrációt szerették volna saját erőből megoldani. Az elnökhelyettes szerint erősödik a szlovák kormányzat nyomása, ezért hiba volt megbontani a politikai egységet, célozva ezzel a az MKP-ból kivált Bugár Béla vezette Híd pártra. Bugár Béla, a Híd elnöke egyébként ott volt a dunaszerdahelyi stadionban.

A közelgő választások esélyeiről szólva Berényi azt mondta: megvan annak az esélye, hogy a Híd megjelenésével a párt rosszabb eredményt ér el, mint három évvel ezelőtt." A hvg.hu fölvetésére az elnökhelyettes elképzelhetőnek tartotta, hogy a nacionalista szlovák politika elszánttá teszi a magyarokat, akik a szlovákokhoz képest fölülreprezentáltan vonulhatnak az urnákhoz, így az MKP több szavazatot kap, mint a magyaroknak az összlakosságon belüli tíz-tizenegy százalékos aránya. „A bő kilenc hónap múlva esedékes választások után az MKP akkor venne részt egy újabb koalícióban, ha módosítják a nyelvtörvényt, és az európai intézmények kisebbségekre vonatkozó ajánlásait elfogadják” – mondta Berényi. „A mindenkori magyar kormánynak a az Alkotmányban lefektetett elvek mentén kell segítenie a határon túli magyarságot” – tette hozzá

Csáky Pál a hvg.hu kérdésére elmondta, „Európának azt üzeni ez a tiltakozó nagygyűlés, hogy probléma van, a magyaroknak, hogy ne féljenek, a szlovák kormánynak pedig, hogy ez így nem mehet tovább”. Hangsúlyozta: „ez nem Magyarország és Szlovákia közötti probléma: a probléma gyökere a pozsonyi kormány hatalomgyakorlása.” A hvg.hu azon fölvetésére, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök bizonyára a  radikális nacionalista szavazatok megszerzésére törekszik ezzel a politikával, Csáky úgy felelt: „Ha primitivizmusban fog Szlovákia versenyezni, akkor hová jut?”

Bíró Ágnes képviselőt, volt kulturális államtitkárt magáról a nyelvtörvényről kérdeztük. Szerinte különösen sérelmes a földrajzi nevek használatáról szóló 3./a paragrafus. Eszerint magyar földrajzi név még a szlovák után, zárójelben sem lehet ott. Ettől a tankönyvek térhetnek csak el. A kultúra területén érvényes nyelvhasználatot szabályozó 5. paragrafus „másodrendű polgárokká süllyeszt minket. Szintén ez a paragrafus gondoskodik arról, hogy az egyébként színmagyar falu utcáin hangosbeszélőn bemondott napi hirdetéseket – mint például ’naposcsibe eladó’ – először szlovákul olvassák be, és csak aztán magyarul. Ennek a paragrafusnak 7. szakasza szerint az emlékműveken mindent szlovákul kell kiírni, és csak utána magyarul. „A pláne ebben az, hogy a szöveget cenzúrázza a minisztérium.”

Bíró Ágnes © Szegő Péter

A képviselőnő szerint ugyancsak fölháborító a fegyveres erők és testületek nyelvhasználatáról szóló 6. paragrafus. Ha a kisebbség által lakott területen teljesít a rendőr szolgálatot, akkor az állam biztosítson neki tanfolyamot, ahol az adott nyelvet elsajátíthatja. Mint Bíró Ágnes fogalmazott – „szinte minden egyes paragrafuson végigmehetnénk”. Szerinte a törvény kifejezetten a magyarok ellen szól: a cigány nyelv nem használatos hivatalban, a cseh nyelv pedig a második hivatalos nyelv. Ráadásul a törvény meglehetősen foghíjas is: például az úgynevezett önkormányzati krónikákat – az adott település jeles eseményeit írásban megörökítő dokumentumokat – december 31-ig át kell szlovákra írni, de azt nem írja meg a törvény, hogy az utóbbi hány év krónikáját.

A volt államtitkár néhány abszurd példával szemléltette a törvény várható hatását. Például a hároméves – tehát már beszélő – korában árvaházba került magyar kisgyerek tizennyolc éves korában szinte biztos, hogy nem fog tudni magyarul. Már a törvény hatálybalépése előtt megtörtént, hogy a kórházban ápolt magyar kisgyerekkel a magyar nővér nem beszélhetett magyarul, mert az orvos ezt megtiltotta. „Az ápolónő azzal is gyógyít, ha a beteggel a beteg által értett nyelven beszélget. Szerintem az orvos, aki Hippokratész esküjét letette, ilyet nem is tehet” – fogalmazott Bíró Ágnes.

Az ellenzéki politikusnő azt mondta: Szlovákiában magánember csak akkor fordulhat az Alkotmánybírósághoz, „ha jogsérelem éri, például egy jogellenes büntetést kap”, egyébként az ombudsman fordulhat. A hvg.hu kérdésére hozzátette: Szlovákiában nincs kisebbségi ombudsman, továbbá kisebbségi önkormányzatok sincsenek. Pozsonyban mintegy húszezer, Kassán tízezer magyar él. Mivel mindkét városban húsz százalék alatt van a magyarság aránya, sok tekintetben már most is kevesebb joguk van, mint a szlovákoknak és a helyzet a nyelvtörvénnyel csak rosszabbodni fog . Harminc képviselő fordulhat az Alkotmánybírósághoz. A két magyar pártnak, a Magyar Koalíció Pártjának és a belőle kiszakadt Hídnak összesen húsz képviselője van és kétséges, hogy még tíz képviselő aláírja-e a beadványt. „Ez most politikai tárgyalások témája lesz.” Bíró Ágnes abban bízik, hogy a jövő júniusi parlamenti választásokig a kérdés megoldódik, „eljut Európába a hangunk”.

Szegő Péter