A New Economics Foundation (Nef) minden évben kiszámolja, az év melyik napjára fogyasztják el a Föld lakói az arra az évre fenntartható módon felhasználható nyersanyagokat és természeti kincseket. Idén az ökológiai szempontból már nem fenntartható első nap szeptember 25-ére esett, egyetlen nappal később, mint 2008-ban.

A Nef szakértői szerint ez azt jelenti, hogy noha az utóbbi száz év legnagyobb gazdasági visszaesését éljük épp, az alig van hatással a természeti kincsek és a Föld forrásainak kihasználására.

A fogyasztás kiaknázása: A harmadik brit kölcsönös függőség napja - című jelentés szerint a lakosság nagy részének ökológiai lábnyoma olyan aránytalanul nagy, hogy hiába fogyaszt a válság előttihez viszonyítva valamivel kevesebbet, így is gyorsan végveszélybe taszítja glóbuszunk biológiai egyensúlyát.

Andrew Simms, a Nef témavezetője és a riport egyik szerzője szerint, „a hitelvezérelt túlfogyasztás nem csak gazdasági és pénzügyi szempontból tarthatatlan, de élő környezetünket is aránytalanul megterheli.

„A politikusok arra bíztatnak minket, hogy térjünk vissza a szokásos – a válság előtti – üzletmenethez, amennyiben azonban a glóbusz környezeti egyensúlya felborul – vagyis csődbe megy – akkor nincs az a kormányhitel és pénzügyi konstrukció, mely ezt a hibát helyrehozhatja” – teszi hozzá Simms, aki szerint a fejlett államok fogyasztásának radikálisan eltérő megvalósulását kell minél előbb megvalósítani.

A tanulmány szerint miközben a fejlett államok lakói súlyosan túlfogyasztanak s a szegény országok lakói alig fogyasztanak, addig a gazdagságban élők léte semmivel nem eredményez nagyobb boldogságot, mint a szegényeké.

A tudósok mindenekelőtt a „bumeráng kereskedelem” felszámolása mellett érvelnek, vagyis annak a helyzetnek a megszűntetését hangsúlyozzák, hogy az egyes országok egyszerre importálnak és exportálnak nagyon hasonló termékeket.

Vajon meddig maradhat ilyen üde és zöld? © AP

Például Nagy-Britannia miközben évente 22 ezer tonna krumplit szállít Egyiptomba, addig Egyiptom 27 ezer tonnát szállít a briteknek. Hasonlóképp a németek évi 5000 tonna vécépapírt exportálnak az angoloknak, míg azok vissza 4000 tonnát szállítanak.

Ezeknek a helyzeteknek az elkerülésére a tudósok a valós környezeti költségek megfizettetését kérik a közlekedésben és fuvarozásban.

Az aránytalanság a szerzők szerint mégis úgy érzékeltethető, hogy egy átlag amerikai által január másodikán hajnali négyig elfogyasztott javak mennyisége meghaladja egy átlagos tanzániai polgár éves fogyasztását. Ugyanennyi javat és energiát egy átlag brit január negyedikén este hétre él fel.