Visszaestek a szélsőségesek és a liberálisok is Belgiumban

A liberális pártok visszaesését mutatja Belgiumban a La Libre Belgique című napilap hétfőn kiadott legfrissebb politikai barométere.

  • MTI MTI
Visszaestek a szélsőségesek és a liberálisok is Belgiumban

A legutóbbi választások óta a franciaajkú Vallóniában csaknem tíz százalékkal, 23 százalékra csökkent a Reformer Mozgalom (MR) párt támogatottsága, míg a hollandajkú Flandriában Guy Verhofstadt korábbi miniszterelnök liberális pártja (Flamand Liberálisok és Demokraták, Open VLD) az elsőről az ötödik helyre zuhant 2007 júniusa óta.

Belgiumban a vallon régióban csak vallon pártokra, Flandriában csak flamand pártokra lehet szavazni a választásokon, a hivatalosan kétnyelvű (bár alapvetően franciaajkú) Brüsszelben viszont valamennyi erőre. Brüsszelben az MR maradt a legjelentősebb erő, de ott is több mint 5 százalékos a visszaesés két év alatt.

A barométer szerint folytatódott a szélsőséges pártok visszaszorulása is az országban. Flandriában, ahol a szélsőjobboldal hagyományosan erős, a Flamand Érdek párt most közel 3 százalékkal kevesebbet kapna (16,5 százalékot), mint a 2007-ben, igaz, valamivel többet, mint az idén júniusi európai parlamenti és regionális választáson. A többi régióban a szélsőséges erők összes szavazata nem érné el az 5 százalékot.

Ami a politikusok népszerűségét illeti, a volt kormányfő Verhofstadt továbbra is az élmezőnyben található mindhárom régióban, míg egyre népszerűbb a jelenlegi miniszterelnök, a flamand kereszténydemokrata Herman Van Rompuy is. Jelentősen emelkedett régiójában Kris Peeters, a kereszténydemokrata flamand kormányfő támogatottsága, míg Vallóniában 5 százalékkal visszaesett a korábban a szövetségi miniszterelnökségre is esélyesként emlegetett liberális pártvezető, Didier Reynders népszerűsége.

Megszavazták a módosított költségvetést, de Budapest csak időt nyert, életet nem - közvetítésünk a Fővárosi Közgyűlés üléséről

Megszavazták a módosított költségvetést, de Budapest csak időt nyert, életet nem - közvetítésünk a Fővárosi Közgyűlés üléséről

A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.