Jóllehet az észak-koreai vezető hatalmához eddig sem férhetett kétség, de az új alkotmány az esetleges téves értelmezés elkerülése érdekében leszögezi: Kim a Nemzetvédelmi Bizottság elnökeként "a legfőbb vezető, a hadsereg legfelsőbb parancsnoka és az egész ország irányítója".

Noha a legfőbb vezető elnevezésű tisztséget már Kim 1994-es hatalomra kerülésével megteremtették, az 1998-tól ez év áprilisáig érvényben volt alkotmányban csak az a kitétel szerepelt, hogy a Nemzetvédelmi Bizottság elnöke irányítja az államügyeket.

Az alkotmánymódosítást még áprilisban hajtotta végre Phenjan, de ez a tény csak most vált ismertté a dél-koreai kormány révén. Áprilisban tért vissza Kim a nyilvánosság elé hosszú szünet után, aminek oka sokak meggyőződése szerint az volt, hogy tavaly augusztusban agyvérzést szenvedett. Észak-Korea Kim visszatérése után hajtotta végre azt a kísérleti atomrobbantást, amely miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb szankciókkal sújtotta az országot. A kísérlet után vált ismertté, hogy a legfőbb vezető kijelölte harmadik fiát utódjául.   

A módosított alkotmány előírja "a munkások, a parasztok és a dolgozó értelmiségiek emberi jogainak védelmét és tiszteletben tartását is", pedig kevés olyan ország van, ahol annyira semmibe vennék ez emberi jogokat, mint Észak-Koreában. Az előző alkotmány csak azt írta elő, hogy "védeni" kell ezeknek a társadalmi rétegeknek "az érdekeit".  

Viszont nincs az alkotmányban semmilyen hivatkozás a kommunizmusra, amely pedig a fő ideológia volt Észak-Korea Kim Ir Szen általi megalakításában. Egy tisztségviselő azzal magyarázta e hivatkozás hiányát, hogy a kommunizmus eszményeit szerinte "nehéz teljesíteni".

Egy másik magyarázat az lehet, hogy a kommunista ideológia helyét gyakran már Kim Dzsong Il saját fő alapelve, a hadsereg mindenek felettisége váltja fel. Szakértők szerint erre (a "szongun" politikájára) azért van szüksége a legfőbb vezetőnek, hogy a nagyarányú védelmi kiadások szükségességével lehessen magyarázni a gazdaság katasztrofális állapotát.